Mindenkinek van kérdése a bőréről és mindenki hisz legalább egy általános bőrápolási mítoszban. Azonban utóbbiak közül nem éppen mind helytálló és egy-egy kérdésre nagyon egyszerűek a válaszok.
Sokáig mind hittünk abban, hogy a pattanások ellenszere a fogkrém, mostanában pedig megvagyunk arról győződve, hogy a retinol nem mindig feltétlen jó a bőrünknek. A gyakori zuhanyzás kérdése még mindig vitatott, ahogy az is, hogy a csokitól tényleg pattanásaink lesznek-e. Ezekre a kérdésekre és még jó pár bőrápolási mítoszra kerestük a válaszokat.
1. Hozzászokik a bőr a napi hidratáláshoz?
A válasz egyszerű, hiszen a a bőr nem hagyja abba saját zsírtermelését csak azért, mert kívülről egy krémet alkalmazunk rá. Azonban ha a nagyon száraz bőrt megfelelően ápoljuk egy hidratálóval, akkor az igényelt krém mennyisége előfordulhat, hogy csökken, és ez egyfajta „hozzászokási hatást” sugallhat.
2. A retinol vékonyítja a bőrt?
Az egyik leginkább elterjedtebb és napjainkban a legfelkapotabb szépségépolási mítosz a retinol alkalmazása körül alakult ki. A retinol, amely az A-vitamin egyik formája, sok bőrápoló termékben megtalálható, mert az egyszerre serkenti a kollagéntermelést és csökkenti a finomráncokat. Az a gondolat, hogy a retinol vékonyítja a bőrt, azon alapszik, hogy hámlasztja a felső szaruréteget és felgyorsítja a sejtek megújulását. Ezért a bőr átmenetileg valóban vékonyabbnak tűnhet, különösen, ha az az első alkalmazáskor irritált vagy száraz. Azonban a tanulmányok kimutatták, hogy a bőr valójában vastagabbá válik a retinol rendszeres alkalmazását követően.
3. A gyakori zuhanyzás árt a bőrnek?
Jó hír lehet ebben a kánikulában, hogy a zuhanyzás egyáltalán nem árt a bőrnek, feltéve ha nem maradunk túl sokáig a tus alatt és a víz sem túl forró. A szakértők egyébként is azt javasolják, hogy legfeljebb öt percig zuhanyozzunk, és használjunk a saját testhőmérsékletünkhöz közeli vizet. Na és persze, a zuhanyzás után ne feledkezzünk a meg a hidratálásról sem és mindig használjunk testápolót. Azok pedig, akiknek nagyon száraz bőrük vagy neurodermatitiszük van, feledkezzenek el a hagyományos tusfürdőkről és szappanokról. Nekik zuhanyzáskor úgynevezett syndeteket (egyfajta tisztítógél) vagy zuhanyolajokat ajánlanak, hogy véletlenül se okozzanak további károkat a bőr védőrétegében.
4. Az ajkak leéghetnek a napon?
A tűző napon nemcsak a bőrünkre kell kiemelt figyelmet fordítanunk, hanem az ajkainkra is, hiszen azok ugyanúgy leéghetnek. Ennek oka, hogy ajkaink legfelső szarurétege bőrünk többi részéhez képest nagyon vékony, valamint kevesebb pigment (melanin) található benne, védelem céljából. Emellett az ajkak alakja is sebezhetőbbé teszi őket. Az alsó ajak közvetlen napfénynek van kitéve felülről, ezért fontos az ajkak védelme a naptól – különösen szabadtéri tevékenységek során és erős napsütésben. Így mindenképp válasszunk olyan ajakápolót, amelyben van fényvédő.
5. Létezik az „ajakbalzsam függőség”?
Az ajakbalzsamok hidratáló összetevőket tartalmaznak, amelyek nyugtatják a száraz vagy kicserepesedett ajkakat, így rendszeres használatuk szokássá válhat, de nem vezethet függőségghez. Azonban mégis jobb elkerülni az ízesített változatokat, mivel ezek „gyakori, tudatalatti” ajaknyalogatáshoz vezethetnek. A nyál, amely eléri az ajkakat, az élelmiszer lebontásában segítő enzimek révén idővel támadhatja az ajkak felületét, mely még nagyobb ápolási igényt vált ki. Ez egy ördögi kört hozhat létre, amely függőségi érzést eredményezhet.
6. Okozhat-e a fényvédő használata D-vitamin hiányt?
A fényvédő alkalmazása valóban csökkenti a bőr képességét a napfény által történő D-vitamin termelésére, de ez egyáltalán nem jelent problémát. Sok felnőttnek van ugyanis D-vitamin-hiánya, amit nem az arcra felvitt fényvédő okoz, hanem az, hogy a legtöbb időt beltéren töltik. Mivel a fényvédő használata bőrgyógyászati szempontból vitathatatlanul ajánlott, a következőt tehetjük: ha D-vitamin hiányunk van, szedjünk étrend-kiegészítő tablettákat és bőrünkre továbbra is alkalmazzunk fényvédőt.
7. A csoki pattanásokhoz vezet?
A jelenlegi klinikai tanulmányok szerint a csokoládé sajnos tényleg hozzájárulhat az akné kialakulásához. Az adatok viszont mégis ellentmondásosak és még további tanulmányokra van szükség a kérdés végleges megválaszolásához. Mint más ételek esetében, a következő vonatkozik a csokoládéra: ha fogyasztását követően változás mutatkozik a bőr állapotában, akkor a csokievést minimalizálni kell. Ha ez nem így van, akkor pedig nincs semmi baj a mérsékelt élvezettel.
8. A botox mindig „mű” hatást kelt?
A botulinum toxin kezelés célja a finom vonalak és ráncok kisimítása az izmok célzott és átmeneti ellazításával. Ha a kezelést egy tapasztalt és szakképzett orvos végzi, az nagyon biztonságos és az eredmény természetesnek kell tűnnie. Az „mű” kinézetet általában a hialuronsav töltőanyagok természetellenesen nagy mennyisége okozza.
9. A fogkrém valóban megszünteti a pattanásokat?
A paszta szárító hatású, míg az egyes fogkrémekben található cink gyulladáscsökkentő hatású lehet, de olyan más összetevők, mint a fluor vagy a mentol tovább irritálhatják a gyulladt bőrt és akár ronthatják is annak általános állapotát. Jobb tehát, ha nem a fürdőszobában keressük a gyógymódot, hanem egy bőrgyógyásszal konzultálunk a megfelelő ellenszer miatt.
10. A sok víz megszünteti a ráncokat?
A szervezet extrém folyadékhiánya növelheti a ráncok megjelenését, de az azok kialakulására gyakorolt hatás alacsony a megfelelő vízellátással rendelkező országokban. A szakértők napi két liter víz fogyasztását javasolják az optimális test- és bőregészség érdekében. Hiszen a friss tanulmányokban nem találtak további pozitív hatást, ha ettől nagyobb mennyiségű vizet iszunk.
Nyitókép: Eleganza/GettyImages
Forrás: Vogue
Ha tetszett a cikkünk, ezek is érdekelhetnek:
- Fekete fog és féregevés – ezek voltak a történelem legbizarabb szépségtrendjei
- 6 self-care mítosz, amik még ma is feltöltődés útjában állhatnak – számolj le velük még ma
- 4 mítosz a napozásról, amit ideje ledönteni
Tedd meg a befizetéseidet, mi pedig megnöveljük a nyerési esélyeidet maximum 275 000 forintig. (x)
