A nőket az év több napján is ünnepeljük, de a férfiakról hajlamosak vagyunk elfeledkezni. A nemzetközi férfinap apropóján szerzőnk, Betty sorra vette, mi mindenért hálás az őt körülvevő férfiaknak.
Ha a férfiakra gondolok vegyes érzések kavarognak bennem. Voltak olyanok, akik építettek egy-egy bókkal, támogatással vagy akár egy szelíd pillantással, de természetesen akadtak olyanok is, akik valamilyen módon elvettek belőlem. Most mégis essen néhány szó azokról az úriemberekről, akik nélkül ma nem lennék ugyanaz az ember:
1. Hálás vagyok az édesapámnak, mert megóvott mindentől
Az első személy a hálalistámon az édesapám, aki kislánykorom óta minden lépésemet csendes szeretettel óvta és figyelte. Aki még a legmélyebb álmából is szó nélkül felkelt, ha én hisztériás hangon rontottam be hozzá a szobám sarkában megbúvó ártatlan pók miatt. Máskor pedig féltve kísért el mindenhová. Egyszer például, amikor szótlanul eltűntem a barátaimmal, ő órákig járta a környéket, és keresett. Amikor megtalált, a szigorú apai tekintet nem maradt el, ám mégis mindig kiabálás nélkül kísért haza. Az út során aztán a tekintete megenyhült, és otthon már ugyanaz a kedves szempár nézett vissza rám.
2. Az édesapámnak hálás vagyok azért is, mert jó apamodellt biztosított
Sok ember életében nem adatik meg, hogy az apja tényleg betöltse a neki rendelt szerepét. Hálával tartozom az édesapámnak, hogy jóban-rosszban kitartott az anyukám mellett, és, hogy mellettem is mindig ott volt, amikor szükségem volt rá. Szokásokat teremtett, például azzal, hogy időnként összehívja a családot egy hosszú, energiatöltekezős ölelésre, ezt idővel én is tovább szeretném majd vinni.
3. Hálás vagyok az építőmunkásnak a reggeli bókért
Ismerős a helyzet, amikor a szemedet lesütve sétálsz el az utcában dolgozó munkások előtt, akik akár a hiénák úgy állnak lesben, hogy mikor téved arra egy nő? Valószínűleg sokan éltünk már át kínos pillanatokat, amikor a hátsónkat olyan jelzőkkel illették, amiket jobb, ha le se írok. Én viszont egy sietős reggelen pozitívan csalódtam, amikor bár én még azt se tudtam egyáltalán milyen földrészen vagyok, az egyik munkás rám nézett, és őszinte elismeréssel azt mondta: „Csodagyönyörű vagy!” Meg kell vallanom, annyira meglepett, főleg azután, hogy a fejemben már kész forgatókönyvet gyártottam a rám váró beszólásokból, hogy az egész napomat bearanyozta ez az egyszerű mondat.
4. Hálás vagyok a nagypapámnak, hogy a Művésznő lehettem
Tudjuk, hogy a nagypapák titkon vagy nem titkon, de imádják az unokáikat. Én azonban olyan csodálatban részesültem, ami mindenkinek járna. Kiskoromban magukkal ragadtak a művészetek. Festettem és versenyszerűen táncoltam. A nagypapám volt az, aki minden edzésre elkísért és lelkes figyelemmel kísérte végig az órákat. Amikor pedig egy-egy rendezvényen kellett megcsillogtatnom a tánctehetségem, büszkeséggel a hangjában mindenkinek csak úgy mutatott be, hogy: „Ő itt a művésznő.” Azóta is én vagyok a művésznő, akinek a nagypapája a kedvenc táncpartnere.
5. Hálás vagyok a nagypapámnak, hogy még a csillagokat is lehozta nekem
Nem elég, hogy számára én voltam a legtehetségesebb és legszebb kislány, még azzal is levett a lábamról, hogy, mint egy jóságos tündérkeresztanya (apa), minden kívánságomat teljesítette. Egyik évben elhagyta a számat egy olyan kósza kijelentés, hogy szeretnék egy saját festőállványt. Hát mit ad az ég? Karácsonykor, a fenyőfa alatt egy csodaszép, kézzel készített festőállvány várt rám, amibe ez volt bevésve: „Bettynek, a Művésznőnek. Boldog Karácsonyt!”
6. Hálás vagyok a fiúbarátomnak, hogy megmutatta, létezik fiú-lány barátság
Sokan azt gondolják, hogy nem létezik fiú-lány barátság, ezzel én se voltam másképp, mindaddig amíg rá nem találtam. Jól mondják, hogy az élet írja a legjobb forgatókönyvet, és a leglehetetlenebb epizódokat, mert mi pont a legképtelenebb helyzetben ismerkedtünk meg. Egy nem túl jó hírű, akkoriban felkapott partnerkereső oldalon találtunk egymásra, ahol a legtöbben rövidebb, hosszabb távra tartó párt kerestek maguknak. Nos, az első beszélgetésünk szörnyen indult. Már szinte nyomtuk volna a tovább gombot, amikor egy közös témára akadtunk, és a korábbi poénkodós hangulatot felváltotta valami sokkal komolyabb és mélyebb. A barátságunk azóta is tart.
7. Hálás vagyok a nagybátyámnak, hogy megmutatta a világot
Hiszem azt, hogy az utazások által mindig kicsit megváltozunk. Többek, jobbak, rátermettebbek leszünk. Mindig más szemszögből nézhetünk a világra, amit egyre jobban megismerünk. A nagybátyám volt az, aki olyan élményekkel gazdagított a spontán utazásaink során, amik felejthetetlenek. Azok az utazások, amikor elindultunk egy közeli helyre, majd mégis valahogy az országhatáron túlra jutottunk, azok az adrenalinnal fűtött percek, amikor vaksötétben vezettünk egy erdőben vagy akár az, amikor a hajamba kapott a szél a motoron, azt hiszem kitörölhetetlenek és a világ egy olyan új oldalát mutatták meg, amit a fotelből nem láthattam volna.
8. Hálás vagyok a dédnagyapámnak, hogy tehetséget adott
Igaz az élet nem adott számunkra sok évet együtt, mégis ő volt az a személy, aki akaratlanul mindig terelt az utamon. Nehéz sorsú ember volt, de minden tekintetben a legnagyobb példaképemmé vált, és hálás lehetek, mert egy csepp a tehetségéből az én vénáimban is áramlik. Az irodalom, a versek szeretete és az írás is mind olyan értékek, amiket átruházott rám. Azt hiszem, hogy ő íróként, most mindenképp büszke lenne arra, aki vagyok.
9. Hálás vagyok a páromnak, hogy önbizalmat adott
Sajnos az az önbizalomlöket, amit kiskorunkban édesanyánk az anyatejjel belénk táplált, a tinédzserkor kezdetére szépen lassan elfogy. Így történik általában az, hogy az energikus, csacsogó kislány eltűnik és felváltja egy gátlásos, magába forduló kamasz. Nekem épp erre a gátlásos énemre talált rá egy tinikori szerelem. Hálás vagyok a páromnak, hogy összeszedte a széthullott önbizalmamat, és volt türelme végighallgatni naponta, ahogy azt szajkóztam, hogy én nem érdemlem meg a szeretetét. És köszönöm, hogy az álmos reggeli arcomat, a véletlenül fennhagyott sminkemben is ugyanolyan gyönyörűnek látja, mint a top formámban. Köszönöm neki, hogy 4 év után is el tudja hitetni velem, hogy én vagyok a világon a legszebb nő és igenis megérdemlem, hogy mindig kinyissák előttem az ajtót, levegyék a kabátom és virágot kapjak a legszürkébb napon.
10. És végül azért is hálás vagyok a páromnak, mert megmutatta, mi az a szerelem
Ő az, akit nemcsak a lelki társamnak, hanem a barátomnak is tekinthetek. Hálásan köszönöm, hogy betekintést engedett egy olyan világba, ahol még, ha nem is rózsaszín minden, de a világ legszebb színeiben pompáznak a dolgok. Megmutatta, hogy létezik az a szerelem, amiért érdemes küzdeni.
Úgyhogy, lányok becsüljétek meg az életetekben jelen lévő férfiakat: mert csodálatos apák, nagypapák, szeretők. A férfinapot kihasználva ünnepeljük kicsit őket is.
Szerző: Szakács Betty
Nyitókép: Jacobs Stock Photography Ltd/GettyImages
Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk:
- Tudtad, hogy mást jelent a csók egy férfinak és mást egy nőnek?
- 3 férfi és 3 lecke, amit egy életre megtanultam tőlük
- 10 nő és férfi vall arról, számukra mit jelent a házasság