Az írott történelem legnagyobb vulkánkitörésének következtében tízezrek haltak meg, emellett éghajlatváltozást is okozott a katasztrófa. Így kapta 1816 a következő nevet: az év, amikor nem volt nyár.
A történelem során számos természeti katasztrófa – hurrikán, erdőtűz, árvíz, földrengés – sújtott az emberiséget, de a legnagyobb pusztítást néha nem ezek a csapások, hanem vulkánkitörések okozták. Mindannyian ismerjük Pompej történetét, hiszen kiemelt szerepet kap az általános iskolás történelemórákon. De nem ez volt az egyetlen vulkanikus tevékenység, amely drámai következménnyel járt. Az Indonéziában található Tambora vulkánról, valamint 1815-ben bekövetkezett kitöréséről jóval kevesebben hallottak. Pedig ez az esemény volt az indikátora annak, hogy 1816 úgy vonult be a történelembe, mint az év, amikor nem volt nyár. A magyarázat egyszerű: a Tambora kitörései során olyan mennyiségű kén-dioxid jutott a légkörbe, hogy felhővé alakult és visszaverte a napsugárzás egy részét, valamint beárnyékolja a földfelszínt. Ezzel jelentős lehűlést okozott. De ez csak egy, a számos szörnyű következmény közül. Íme néhány érdekes információ az évről, amikor nem volt nyár.
1. A második kitörés okozta a nagyobb pusztítást
A Tambora sok száz évig szunnyadt azelőtt, hogy 1815. április 5-én, a sötétedés utáni órákban megkezdte volna több napig tartó tombolását. Az első kitörés több tucat kilométer magas hamufelhővel és piroklasztszórással – nevezetesen hamu- vagy horzsakőhullással – járt. Azonban nem lehet tudni, ez mekkora pusztítást okozott. Ugyanis a néhány nappal később bekövetkezett második kitörés olyan erejű volt, hogy elpusztította a közelben fekvő településeket és ezzel több tízezer ember halálát okozta.
2. A Tambora kitörése ereje nagyobb volt, mint más, ismertebb vulkánoké
Az indonéz Krakatoa 1883. augusztus 27-i kitörése a történelem egyik leghírhedtebb vulkáni katasztrófája, amely – akárcsak a Tambora – több tízezer ember halálát okozta, és hónapokig befolyásolta az időjárást világszerte. Azonban a Tambora kitörésének erőssége ezt, valamint a washingtoni Mount St. Helens és még a pompeji Vezúv kitörését is túlszárnyalta.
A Chris Newhall és Stephen Self geológusok 1982-ben dolgozták ki a robbanásossági indexet, amely az angol szakkifejezés kezdőbetűiből a VEI-skála nevet kapta. A kitörés típusa mellett kiderül belőle annak sebessége, energiája, a kilövellő hamuoszlop összetétele, magassága és tömege, de még azt is meghatározza, hogy milyen messze hallatszott el a tűzhányó robaja. A Tambora kitörését a nyolcas skálán hetesre értékelték. Összehasonlításképp: a Tambora kitörése nyomán mintegy 110 köbkilométer vulkáni anyag került a felszínre, a Vezúv esetében ez az anyagmennyiség mindössze 3,54 köbkilométer volt.
3. Vulkanikus tél köszöntött be
Jól ismerjük az üvegházhatást, amikor a káros gázok és részecskék miatt a hőenergia nem képes távozni, egy részét visszaveri az atmoszféra. Ennek hatására pedig a hőmérséklete globálisan megemelkedik. A vulkánkitörések viszont az ellenkező hatást válthatják ki. A tűzhányók által kibocsátott részecskék és gázok sűrű felhővé alakulnak, amelyek megnövelik a Föld albedóját, azaz nagyobb lesz a napsugárzás visszaverődésének mértéke az űrbe. Ennek hatására a hőmérséklet alacsonyabb lesz, mint normál körülmények között.
4. A Tambura kitörése miatt júniusban is havazott
A Tambora kitörését követő vulkanikus tél hatását világszerte érezték. Ironikus módon a vulkanikus tél a nyári hónapokban köszönt be, különösen Észak-Amerika keleti részén volt jelentős. Az Egyesült Államok északkeleti részén még június közepén is heves havazásokról számoltak be, egy forrás szerint 1816. június 6-án 15 cm hó esett.
5. A hideg a mezőgazdasági folyamatokat is ellehetetlenítette
A hőmérséklet hirtelen csökkenése pusztítást végzett a globális mezőgazdasági piacon. A fagyos időjárás miatt Amerikában, Európában és Ázsiában is tönkretett szinte minden termést, alig maradt valami, amely betakarításra alkalmas volt. Ez globális élelmiszerhiányhoz vezetett és több régióban emberek ezrei, tízezrei vesztették életüket az éhínség következtében.
6. Világjárványok indikátora
A Tambora kitörése nemcsak természeti katasztrófát és éhínséget hagyott maga után. De két tényező együttes hatása egy újabb nemkívánatos következménnyel járt: hihetetlen sebességgel terjedtek a különböző betegségek és járványok. Indiában – ahol a trópusi monszun éghajlat jellemző – az időjárás megváltozása szárazsághoz vezetett. Valószínűleg ez az aszályos időszak tette lehetővé, hogy a víz által terjesztett kolerabaktérium virulensebb formává mutáljon. A kórokozó világszerte elterjedt, és a 19 században gyakori járványokat okozott. Emberek milliói haltak meg, de a csapás hozzájárult ahhoz, hogy a modern orvostudomány fejlődésnek induljon.
7. A Tambora kitörése Frankenstein megszületésében is szerepet játszott
Amíg a szegényebb régiókban a betegségek és az éhínség jelentette a legnagyobb problémát, a társadalom felsőbb osztályai ebből szinte semmit sem érzékeltek. Őket a borongós időjárás csak abban akadályozta, hogy kellemes nyaralást szervezzenek. érzékelték ezeket nyár nélküli év borongós időjárása megakadályozta az e abban, hogy kellemes nyaralást élvezzenek. Angliában például legendás irodalmi személyek egy csoportja – köztük Percy Bysshe Shelley és Mary Wollstonecraft Godwin (később Mary Shelley), Lord Byron és John Polidori – közös kirándulást terveztek a a Genfi-tóhoz, ám a hideg miatt sok időt töltöttek a szálláson. Mary Shelley itt kezdte el klasszikus regényét, a Frankenstein, avagy a modern Prométheuszt. John Polidori pedig a tartózkodás alatt kapott ihletett, hogy megírja A vámpír című művét, amely később Bram Stoker Drakulájára is hatással volt.
8. Nyár nem volt, de naplementékben nem volt hiány
A ragyogó naplemente gyakran annak az eredménye, hogy az atmoszférában apró részecskék – például porszemek, vízcseppek, gázmolekulák és jégkristályok – keringenek, amelyek képesek interakcióba lépni a sugarakkal. A parányi részecskékkel találkozva a fény szóródni kezd, és ez meleg színeket eredményez. A Tambora kitörése után a szokásosnál nagyobb volt a légkörben lévő részecskék aránya, ami még élénkebb és hosszabb napkeltéket és naplementéket okozott. A művészettörténészek úgy vélik, hogy ezek a káprázatos jelenségek inspirálták JMW Turner angol festő sajátos stílusát.
9. A nyár nélküli év hozzájárult a kerékpár feltalálásához
Amikor 1816-ban a szélsőséges időjárás miatt a jelentős volt a terméskiesés, nem csak az emberek szenvedtek élelemhiányban. Mivel megugrott a zab ára, így a szállítás és a közlekedés szempontjából fontos lovak ellátása is drágábbá, nehezebbé vált. Karl Drais német feltaláló új közlekedési alternatívát keresett és megalkotta a laufmaschinének, azaz „ futógépnek nevezett eszközt. A szerkezet nagyon hasonlít a ma ismert kerékpárhoz – a legnagyobb különbség, hogy pedálok helyett lábbal kellett hajtani a földön.
10. A mezőgazdaság hanyatlása fellendítette az ópiumkereskedelmet
A kábítószer-kereskedelem egyik fő oka a szegénység. Hiszen amikor nincs más lehetőség a pénzszerzésre, a kábítószerek eladása sok ember számára megélhetést biztosít. A globálisan élelmiszerhiány miatt, a mezőgazdasági termelők – például Kínában – kénytelenek voltak ópiumtermesztésbe kezdeni. Ez a ma is jelentős ópiumkereskedelem fellendüléséhez vezetett.
Forrás: Mental Floss
Nyitókép: David McNew/Getty Images
