A self-care hatalmas népszerűségnek örvend, de ezt sem szabad ész nélkül csinálni. A jóllétre való törekvés fontos, mégis néhány felkapott trend inkább árt, mint használ.
Az önmagunkra figyelés vagy öngondoskodás eredetileg azt a célt szolgálta, hogy kiegyensúlyozottabbak és boldogabbak legyünk a mindennapokban. Azonban ahogy ez a fogalom egyre inkább a közösségi média és a fogyasztói kultúra hatása alá került, sok olyan gyakorlat terjedt el, amelyek a szélsőségekre buzdítanak és akár még ártalmasak is lehetnek. A következő 10 szokással érdemes óvatosan bánni.
1. Toxikus pozitivitás
A toxikus pozitivitás azt hirdeti, hogy minden helyzetben csak a jóra kell koncentrálnunk, és a negatív érzelmeket el kell nyomnunk. Bár a pozitív szemlélet fontos, ez a megközelítés elfojtja a természetes és szükséges érzelmeket, mint a szomorúság vagy a harag, ami hosszú távon lelki terheket okozhat. Ha folyamatosan arra kényszerítjük magunkat, hogy csak a pozitív oldalát lássuk a dolgoknak, miközben valójában nehézségekkel küzdünk, az növelheti a belső feszültséget és a bűntudatot. Biztosan ismerős a helyzet, amikor épp próbálsz megnyílni, de a környezetedtől folyton csak a „gondolkodj pozitívan” vagy a „ne légy ilyen borúlátó” tanácsot kapod. Néha igenis szükséges elismerni és átélni a negatív érzéseinket is ahhoz, hogy valóban feldolgozhassuk őket.
2. Mindenféle „tisztítókúra”
A méregtelenítő kúrák népszerűsége töretlen, pedig a testünknek ritka esetben van szüksége ilyen drasztikus módszerekre. A természet tökéletesen megoldja mindezt a máj és a vese segítségével, amelyek folyamatosan tisztítják a szervezetet a káros anyagoktól. Éppen ezért, az ilyen tisztítókúrák sokszor feleslegesek, sőt, néha kifejezetten ártalmasak is lehetnek az egészségre. Az extrém diéták és léböjtök akár tápanyaghiányhoz is vezethetnek, ami gyengítheti az immunrendszert, és hosszú távon több rosszat okoz, mint amennyit segítene. A „detox” gyakran csak rövid távú eredményeket hoz, és köszönőviszonyban sincs az egészséges életmóddal.
3. „Egészséges minden méretben” (HAES)
Az „egészséges minden méretben” mozgalom eredetileg a testszégyenítés ellen küzdött, és fontos üzenetet hordoz: senkit sem szabad megszégyeníteni a súlya miatt. Azonban sokan félreértik ezt az üzenetet, és azt hiszik, hogy mindenki egészséges lehet függetlenül attól, mennyire túlsúlyos. Bár valóban senkit nem szabad megítélni a külseje alapján, az egészségre való törekvést nem szabad szem elől téveszteni. A túlsúly számos egészségügyi kockázattal járhat, mint például a szív- és érrendszeri betegségek vagy cukorbetegség, ezért fontos, hogy az egészségünkre figyeljünk, függetlenül a méretünktől. A magabiztos testkép nem egyenlő az egészséges testtel.
4. Szigorú diéták
A mai diétakultúra gyakran szélsőséges nézeteket képvisel az ételekről, például hogy a szénhidrátok vagy a cukor „rosszak”. Valójában egy kiegyensúlyozott étrendben mindennek megvan a maga helye, és fontos, hogy ne bűntudattal, hanem tudatosan közelítsük meg az étkezés kérdéskörét. A gluténmentes, cukormentes vagy más étrendek követése csak akkor indokolt, ha valakinek valóban orvosilag diagnosztizált intoleranciája vagy allergiája van, esetleg valamilyen krónikus betegség miatt írják elő. Az ilyen diéták felesleges követése nemcsak a pénztárcánkat terheli, hanem pszichésen is kimerítő lehet, és még táplálkozási zavarokhoz is vezethet.
5. Korán kelés a produktivitás érdekében
A korán kelés népszerű trendje azt sugallja, hogy a sikerhez mindenkinek hajnalban kell felkelnie. Azonban ez nem mindenkinek való, és a megfelelő mennyiségű alvás sokkal fontosabb, mint az, hogy kora reggel aktívak legyünk. Az emberek bioritmusa eltérő lehet és nem mindenki érzi magát produktívnak hajnalban. A korai kelés előnyeit csak akkor lehet kihasználni, ha valaki eleget pihen és a saját testének igényeihez igazítja a napirendjét. Fontos, hogy mindenki megtalálja a saját ritmusának megfelelő időbeosztást, ahelyett, hogy mások szokásait másolná, csak mert ezt csinálják a „sikeres” emberek.
6. Emberek kizárása az életünkből
A „toxikus” emberek kizárása divatos lett, azonban ez a gyakorlat gyakran a konfliktusok elkerülésére szolgál. Néha igenis szükséges szembenézni a nehéz beszélgetésekkel, és nem minden nézeteltérés indokolja a kapcsolatok megszakítását. Az, hogy valaki nem ért egyet velünk, még nem teszi őt toxikussá. Másrészt a kritikák elfogadása és feldolgozása lényeges része a személyes fejlődésnek. Ha túl gyakran vágjuk el a kapcsolatainkat másokkal, idővel magányosak lehetünk, és még azokat is elveszíthetjük, akik igazán fontosak számunkra. Jó, ha priorizáljuk a saját érdekeinket, de nem szabad megfeledkezni közben az empátiáról sem.
7. Öndiagnózis
Az interneten rengeteg információ terjeng a mentális betegségekről, ami könnyen vezethet öndiagnózishoz. Fontos azonban, hogy a diagnózist mindig szakember végezze el, hiszen a téves megállapítások komoly következményekkel járhatnak. Sokan például azért gondolják magukról, hogy ADHD-ben vagy OCD-ben szenvednek, mert időnként szétszórtak vagy rendmániát figyelnek meg magukon. Ezek az érzések azonban a normális emberi érzelmek részei is lehetnek, és nem feltétlenül utalnak mentális betegségre. A helytelen öndiagnózis túlzott vagy egyenesen felesleges gyógyszerhasználathoz és a probléma elbagatellizálásához vezethet.
8. Határok folyamatos védelme
A személyes határok védelme alapvető fontosságú, de ha mindenre van egy szigorú határunk, az végső soron elszigetelődéshez vezethet. A határok kijelölése fontos, de a kapcsolatok fenntartása érdekében néha érdemes a rugalmasságra helyezni a hangsúlyt. Az élet tele van olyan helyzetekkel, amikor kompromisszumokat kell kötni és ha mindig csak a saját határainkat védjük, elveszíthetjük a kapcsolódás lehetőségét másokkal. Az egészséges határok kialakítása inkább egyensúlyt jelent, ahol meg tudjuk őrizni a saját integritásunkat, miközben nyitottak maradunk mások igényeire is.
9. Egészségügyi adatok megszállott nyomon követése
A fitneszkarkötők és wellness applikációk népszerűsége ellenére az egészségügyi adatok folyamatos monitorozása szorongáshoz vezethet. Az adatok nyomon követése hasznos lehet, ha célzottan használjuk őket, de ha minden apró változást figyelünk, az inkább stresszt, mintsem megnyugvást okoz. A túlzott kontrolligény akár az ellenkező hatást is kiválthatja és valósággal gátolja az egészségünk megőrzését. Fontos, hogy az adatok monitorozását ne vigyük túlzásba, és inkább az általános jóllétünkre, ne pedig az apró részletekre koncentráljunk.
10. Szépségkultúra és self-care összemosása
A szépségipar gyakran összemossa a szépségápolást a self-care-rel, ami elhiteti velünk, hogy a külsőnk gondozása egyenlő az önmagunkra való odafigyeléssel. Azonban a valódi self-care inkább a belső jóllétre és az emberi kapcsolatokra fókuszál, nem pedig a megjelenésre. A hosszadalmas szépségápolási rutinok gyakran inkább a társadalmi elvárásoknak való megfelelésről szólnak, és nem a valódi önmagunkra fordított figyelemről. Az igazi öngondoskodás lehet egy nyugodt séta a természetben, egy jó beszélgetés egy baráttal vagy egy hobbi gyakorlása, amely feltölt minket. Ne hagyjuk, hogy a szépségipar diktálja, hogyan kellene gondoskodnunk magunkról vagy hogy milyen méregdrága termékeket „muszáj” használnunk, ahhoz, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben.
A self-care nem arról szól, hogy mindenáron követnünk kell a legújabb trendeket. Inkább arról, hogy megtaláljuk azokat a módszereket, amelyek valóban javítják a testi-lelki egészségünket, és segítenek a kiegyensúlyozott élet megteremtésében. Mindig kritikus szemmel nézzünk a divatos tanácsokra, és azt válasszuk, ami SZÁMUNKRA működik.
Nyitókép: AleksandarNakic/Getty Images
Forrás: Bored Panda
Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk neked:
- Őszi self-care bakancslista: 20 élmény, ami segít ráhangolódni az évszakra
- 6 self-care mítosz, amelyek még mindig a feltöltődés útjában állhatnak – számolj le velük még ma!
- 10 bőrápolási mítosz, amit ideje végleg elfelejteni
