1983. november 6-án a békés kisváros, Hawkins mindennapjait Will Byers rejtélyes eltűnése forgatta fel, ennek apropóján ünnepeljük ezen a napon a hivatalos Stranger Things-napot.
2016-ban a Netflixen indult útjára a Duffler fivérek sorozata, a Stanger Things, mely szinte azonnal sosem látott sikert aratott és az első évadot további három szezon követte az elmúlt években. Tizi és barátainak kalandja azonban még nem ért véget, hiszen jövőre érkezik a nagy finálé, melyben sok-sok esztendő után végleg búcsút kell, hogy vegyünk kedvenc karaktereinktől. Azonban mindaddig, amíg be nem fut az ötödik évad, a mai Stranger Things-nap alkalmából nem véletlenül, de pont tizenegy érdekességet gyűjtöttünk össze a szériáról.
1. Összeesküvés-eléletek és megtörtént események
A Stranger Things alkotói, a Duffer fivérek, elmondták, hogy a sorozat történeteit nemcsak olyan híres rendezők, mint Steven Spielberg, John Carpenter vagy olyan elismert írók, mint Stephen King, Wes Craven és H.P. Lovecraft munkái ihlették, hanem valódi események is. A laboratóriumról és Tizenegy (Millie Bobby Brown) kísérleteiről szóló történetszál például a hidegháború alatt végzett kísérleteken alapul. Az a koncepció, hogy a kormány gyerekeken végez kísérleteket, hogy azok szuperképességeket teszteljen, szintén olyan összeesküvés-elméletekből merít, amelyek titkos kormányprogramokat feltételeznek, mint például a Montauk-projekt. Bár a show természetesen fikció, meglepő lehet, hogy egyes részletei valódi eseményekre utalnak vagy sokak által valósnak tartott sztorikon alapulnak.
2. Egy elismert mentor
M. Night Shyamalan az egyik legelismertebb rendező, producer és író a horror műfajában és bár közvetve, de szerepet játszott a Stranger Things fejlesztésében. A Duffer fivérek rajongói Shyamalan munkásságának, és 2015-ben debütálásuk apropóján megírták, valamint megrendezték a Hidden című filmet, amely tagadhatatlanul tisztelgés volt tőluk Shyamalan stílusa előtt. Az alkotás ugyan nem kapott széleskörű forgalmazást, amikor viszont a Wayward Pines epizódjaiban dolgozhattak Shyamalan mellett, a horror-műfaj szakértője mentorálta őket. A fivérek szerint, miután befejezték a munkát és Shyamalan útmutatását is megkapták, készen álltak saját sorozatuk megírására. Ennek eredménye lett a Stranger Things.
3. Máshogy is alakulhatott volna
El sem tudnánk képzelni a Stranger Things-t másnak, mint ahogy megszerettük, azonban több kábelhálózat is úgy gondolta, hogy ez a koncepció nem működne. Néhányan azt mondták, hogy egy gyerekek köré épülő műsor nem fog tetszeni a nézőknek, ami meglepő, tekintve, hogy hasonló témájú filmek jól szerepeltek az évek során. Néhányan még azt is javasolták, hogy gyerekműsorrá alakítsák, vagy a központi szereplőt változtassák meg Jim Hopper nyomozóra (David Harbour) és az ő nyomozásaira. Miután azonban 21 Laps Entertainment megvásárolta a forgatókönyvet és teljes kontrollt biztosított a Duffler fivéreknek, a Netflix a pilot elolvasása után megvásárolta a teljes évadot, amelyet a következő évre ütemeztek. Nehéz elképzelni a Stranger Things-et gyerekműsorként vagy a gyerekek középpontba állítása nélkül. Érdekesség, hogy készülőben van egy animációs sorozat is ugyanebben az univerzumban, amelynek a Duffer fivérek is executive producerei. Tehát attól is valami hasonlóra számíthatunk.
4. Stephen King után szabadon
A leglelkesebb rajongók tudják, hogy a Stranger Things eredeti címe Montauk lett volna, és a New York állambeli Montauk városában játszódott volna, amely mindigis az összeesküvés-elméletek egyik központja volt. A fivérek később azonban egy általuk kitalált városba, Hawkinsba helyezték át történetüket, így persze a címet is meg kellett változtatniuk. Dufflerék állítólag nehezen döntöttek a végső címről, azonban végül a Stranger Things lett a befutó, mert az hasonlított egy Stephen King-regény, a Needful Things címére, amelyből 1993-ban filmet is készítettek. A könyv egyes kiadásain pedig még a cím betűtípusa és stílusa is hasonló a Stranger Things-éhez.
5. Mi köze a sorozatnak a holokauszthoz?
A negyedik évad bemutatatását követően tiltakozások indultak a Netflix ellen, amiért a litvániai Lukiškės börtönt használták néhány jelenetükben. A börtön állítólag ugyanis Ponary-mészárlás egyik helyszíne volt a holokauszt idején. A tiltakozók többek közt még azt is kifogásolták, hogy a Netflix olyan Instagram-képeket tett közzé, amelyeken rajongók a Tizi karján lévő tetováláshoz hasonló számokat viseltek, mondván, hogy ez sérti a holokauszt-túlélők emlékét.
6. A Stranger Things-hatás
Az első évad egyik meghatározó jelenetében Tizi gofrikat lop egy élelmiszerboltból, mert ez a kedvenc étele. Az ő gofri iránti szeretete végigkíséri a sorozatot. A Stranger Things évadainak megjelenése pedig a jelek szerint tagadhatatlanul egybeesik az Eggo gofri eladásainak növekedésével, ami azt mutatja, hogy a termékelhelyezés valóban működött. A CNN Business szerint, amikor 2017-ben kijött a 2. évad, az Eggo fagyasztott gofri, palacsinta és francia pirítós eladásai 14%-kal nőttek. 2018-ban ez az arány 9,4% volt. Az Eggo gofri anyacége, a Kellogg, pedig kihasználta a növekedést azzal, hogy egy régi Eggo reklámot is újra felhasználtak a sorozatban, amit a 2017-es Super Bowl alatt is levetítettek.
7. Állj mellém!
A Stranger Things-t gyakran hasonlítják a ’80-as évek ikonikus filmjeihez. Így természetesen a szériát már párhuzamba állították a Stephen King kisregénye alapján készült Állj mellém! című ’86-os kultmozival is, mely szintén egy gyerekcsoportról és azok kalandjairól szól. Nem is meglepő, hogy a hasonlóságok miatt a szereplőket megpályázó gyerekszínészek ennek a filmnek a sorait olvasták fel a meghallgatásokon. Ez biztosította, hogy idő előtt semmilyen cselekménybeli részlet ne derüljön ki a forgatókönyvből.
8. Ez nem effekt volt
A Stranger Things fantasztikus vizuális effektusairól ismert, de volt egy jelenet, ahol semmi ilyesmit nem használtak. Az első évad, „A kád” címet viselő, hetedik epizódjában, barátai Tizit egy gyerekmedencébe helyezik, amelyet nem kevesebb, mint 1200 fontnyi Epsom sóval töltöttek meg. Ez egy rögtönzött szenzoros megvonási tartály, hogy a karakter visszaemlékezhessen a laboratóriumban történtekre, és kapcsolódhasson a tudatalattijához. Az a jelenet pedig valóban pontosan úgy készült, ahogy mi azt láttuk (legalábbis ami a sót illeti). A Duffer fivérek az Entertainment Weekly-nek elmondták, hogy valóban a fiktív Mr. Clarke tudós (Randy Haven) utasításait követték, ami azt jelentette, hogy Millie Bobby Brown tényben ebben az erősen sós vízben lebegett a jelenetben.
9. Az Upside Down sosem létezett
A rajongók az Upside Down-t (Tótágas, Hellyel lefele) már teljesen összekötötték a Stranger Things-szel. Ezt a kifejezést használjuk az alternatív univerzum leírására, amely megjelenik a különféle promóciós anyagokon, termékeken is megjelenik, valójában azonban ennek a sötét, félelmetes helynek nem ez az igazi neve. A Hellyel lefele „Nether” (Másvilág). Emellett az eleinte Elmenyúzóként emlegetett szörnyeteg is névváltozáson ment keresztül. Ahogy a sorozat haladt előre, egyre gyakrabban hívták azt Árnyékszörnynek, azonban ez a két lény lényegében egy és ugyanaz.
10. Az első csók
Ugyan Millie Bobby Brown ma már férjes asszony, nem szabad elfelejtenünk, hogy az első évad premierjekor mindössze csak tizenkét esztendős volt. Így tehát nem meglepő az sem, hogy a fiatal színésznő első csókja a kamerák előtt csattant el. Partnere a Mike-ot alakító szintén igencsak fiatal Finn Wolfhard volt.
11. Az Ouija-tábla inspirációja
A karácsinyi égősorok, amiket Joyce a Willell való kommonkáció megkönnyítése érdekében használt nemcsak a sorozat egyik legikonikusabb, de sokak szerint legijesztőbb eleme is. Ez az ötlet részben az Ouija-táblák „működési elvének” inspirációján alapul, ahol a betűket összeolvasva kapjuk meg a túlvilági üzeneteket.
Nyitókép: IMDb
