Május 23. a teknősök világnapja, amire idén mi is készültünk: összeállításunkból kiderül, tudnak-e a teknősök a víz alatt aludni, mitől függ a kikelő kicsinyek neme, mekkora a legnagyobb és hány éves lehet a legidősebb teknős.
Amióta az eszemet tudom, odáig vagyok a teknősökért, ami a gyerekkori Tini nindzsa teknőcök-mániából is eredhet, de felnőttként is csak rajongani tudok értük. Legyen szó egy teknősös medálról vagy egy édes kis páncélosról a tóparton, egy biztos: azonnal elrabolja a szívem. Ezért is áll hozzám olyan közel május 23., a teknősök világnapja, amely az 1990-ben alapított American Tortoise Rescue nevű nonprofit szervezet jóvoltából jött létre 2000-ben, a teknősök és élőhelyeik védelméért. A szervezet és a világnap alapítói, Susan Tellem és Marshall Thompson mintegy 4000 teknős elhelyezéséről gondoskodtak az elmúlt 34 évben. Emellett a hatóságokat is segítik, amikor a méreten aluli vagy veszélyeztetett teknősöket foglalnak le, és hasznos információkat is nyújtanak azoknak, akik beteg vagy elhagyott teknőst találnak.
Szívem szerint én is segíteném a munkájukat, és talán egyszer, valamilyen formában lesz is erre lehetőségem. De addig is ezzel a kis összeállítással szeretnék egy kis ízelítőt adni nektek abból, milyen érdekes és csodálatos lények a teknősök!
15 érdekesség, amit nem tudtál a teknősökről
- Több mint 350 teknősfaj létezik, amelyeknek nagyjából a fele veszélyeztetett.
- A cuki páncélosok minden kontinensen megtalálhatók, kivéve az Antarktiszt.
- Majdnem egyidősek a dinoszauruszokkal. A legrégebbi teknős fosszília 220 millió éves lehet, vagyis 23 millió évvel a dinoszauruszok után bukkant fel.
- Azt, hogy egy teknős hímnek vagy nősténynek születik-e, általában a fészek hőmérséklete határozza meg. Hűvösebb hőmérsékleten több hím, míg melegebb hőmérsékleten több nőstény születik.
- A közhiedelemmel ellentétben nem tudnak kimászni a páncéljukból, mert az a csontvázuk része – bordáik, szegycsontjuk és gerincük a páncél részét képezik.
- Az édesvízi teknősök csak 8-20 éves korukban válnak ivaréretté.
- A tengeri teknősök még lassabban fejlődnek, és – fajtól függően – 11-40 évbe telik, amíg elérik az ivarérettséget.
- Egyes teknősöknél nem csak elöl megy a levegővétel, hanem a hátsójukon is. Bizonyos fajok képesek a kloákájukon keresztül lélegezni, amit amúgy a kiválasztáshoz, vizeléshez és tojásrakáshoz használnak.
- A tengeri teknősök szeme körül a szárazföldön gyakran látható „könnyek” a könnycsatornák közelében található speciális mirigyekből származnak, amelyek a víz alatti táplálkozás során bevitt felesleges sót választják ki.
- A tengeri teknősöknek nincsenek fogaik. A szájukkal vagy „lenyírják” a táplálékot, például a szivacsokat és a tengeri füvet, vagy összezúzzák, mint mondjuk a rákféléket és a csigaféléket.
- A tengeri teknősök akár 5 óráig is képesek visszatartani a lélegzetüket.
- Tudnak a víz alatt aludni.
- A legnagyobb teknősök súlya majdnem eléri az egy tonnát! Ilyeneket biztosan nem fogsz találni a szomszédos állatkereskedés akváriumában, de a legnagyobb tengeri teknősfaj, a bőrhátú teknős súlya 270 és 900 kiló közt lehet, és akár 2.5 méter hosszúra is megnőhet.
- A teknősök nem csendesek. Bár valószínűleg nem olyan hangosak, mint a kutyák vagy a macskák, egyes teknősfajok igen érdekes hangokat képesek kiadni, például sziszegést, morgást, kattogást vagy ciripelést.
- Egy Seychelle-szigeteki óriásteknős, Jonathan lehet a legidősebb szárazföldi állat a Földön: a tudósok úgy saccolják, 2024-ben 191 éves lehet. Az Atlanti-óceán déli részén fekvő Saint Helena szigetén, egy brit tengerentúli területen él, és jelenleg is jó egészségnek örvend.
Forrás: wwf.ca , australiangeographic.com.au és petco.com
Fotó: LFPuntel/Getty Images
