Boldog nemzetközi kakaó- és csokoládénapot mindenkinek! Az év legédesebb ünnepén bővítsük egy kicsit a tudásunkat a világ egyik legnépszerűbb finomságával kapcsolatban, miközben – stílusosan – kedvenc csokinkat majszoljuk.
1. Több jeles nap is létezik, amelyen a csokoládét ünnepeljük
Ha valamilyen apropót keresünk arra, hogy kedvenc csokoládénkkal meglepjük magunkat, akkor érdemes néhány dátumot megjelölni a naptárban. Szerencsére bőven akadnak olyan világnapok, amelyek az édes finomság megünnepléséről szólnak. A legismertebb a nemzetközi kakaó- és csokoládénap, amely éppen július 7-re esik. De miért éppen ez a dátum? Mert a csokoládét először 1550. július 7-én hozták be Európába – igaz, számos forrás azt állítja, hogy már 1504-ben elérhette a kontinens partjait – Kolumbusz Kristófnak köszönhetően. Mindenesetre az biztos, hogy a csokoládét valamikor a 16. században ismerték meg az európaiak. Hamarosan újabb csokoládéünnep vár ránk: július 28-án a nemzetközi tejcsokoládé nap szolgáltat ürügyet egy kis bűnözéshez, az amerikai Nemzeti Cukrászok Egyesülete szeptember 13-án ünnepli a nemzetközi csokoládénapot és november 7-én tartják a keserédes mandulás csokoládé világnapját.
2. Csokoládé valójában zöldség – vagyis majdnem
A tej és az étcsokoládé a kakaóbabból származik, amely a Malvaceae családból származó örökzöld kakaófán (Theobroma cacao) nő. Így a kakaófa az okra és a pamut közeli rokona. Mivel a bab – és így a kakaóbab is – zöldségnek minősül, kedvenc édességünk is ennek számít. De mégsem javasoljuk, hogy ezzel helyettesítsük a brokkolit vagy a répát…
3. A fehércsoki valójában nem csokoládé
A csokoládé alapja a kakaó szárazanyag-tartalma, a kakaómassza és a kakaópor, de erre nincs szükség a fehércsoki elkészítéséhez. Vagyis gyakorlatilag nem kellene a valódi csokoládék közé sorolnunk, mivel csak névrokona az ét- és tejcsokinak. Így a csokoládé pozitív hatásaival sem rendelkezik. Akkor mégis miért ezen a néven terjedt el a köztudatban? Mert tartalmaz kakaóvajat és az elkészítési módja megegyezik a klasszikus változatéval.
4. A kakaónövény Mexikóban, illetve több dél- és közép-amerikai országban őshonos
A történészek úgy gondolják, hogy ezeken a területeken már i.e. 1250 körül – előfordulhat, hogy még ennél is korábban – ismerték a kakaótermesztés titkát.
5. Az első csokis finomság a forró csokoládé volt
A mexikói és az azték kultúrában is nagy hagyománya volt a kakaóbab megfőzésének, habár ezt az italt nem úgy kell elképzelnünk, mint a ma ismert forró csokoládét. A főzet sokkal keserűbb volt, és általában ünnepélyes alkalmakkor, például esküvőn szolgálták fel.
6. Marie Antoinette rajongott a forró csokoládéért
A francia királyné sosem utasította vissza az édes élvezeteket – a habos desszertekért, a mutatós süteményekért, és természetesen a csokoládéért is rajongott. A Versailles-i kastélyban gyakran szolgáltak fel forró csokoládét, de nemcsak az ellenállhatatlan íze miatt, hanem azért is, mert afrodiziákumnak tartották.
7. A kakaó egykor fizetőeszköz volt
Az aztékok annyira szerették és nagyra értékelték a kakaóbabot, hogy volt olyan időszak, amikor valutaként használták.
8. A spanyol szerzeteseknek köszönhetjük, hogy egész Európa megismerte
Miután a 16. században a kakaó végre Európában is megjelent, csupán egy kis időre volt szükség, hogy az egész kontinens megismerhesse. Szerencsére a sokat utazó spanyol szerzetesek különféle kolostorokba is magukkal vitték a forró csokoládét, így más országokban is egyre nőtt az édesség iránt rajongók száma.
9. Brit cukrászoknak köszönhetjük az első szilárd csokoládét
A forró csokoládé az évszázadok alatt rendkívül népszerű finomsággá vált, de csak 1847-ben jelent meg az első szilárd csokoládé a piacon. A Fry and Sons a kakaóvaj, a cukor és a forró csoki ötvözésével megalkotta az úgynevezett „ehető csokoládét”, amely a ma jól ismert táblás finomság elődje volt.
10. Napóleon sem tudott lemondani róla
A francia hadvezér és császár követelte alattvalóitól, hogy mindig elegendő bort és csokoládét biztosítsanak neki és vezető tanácsadóinak. Még akkor is, ha éppen komoly hadjáratra vagy csatába indultak.
11. A tejcsokoládé Svájból származik
Daniel Peter 1875-ben alkotta meg az ízletes csemegét, amelynek a legfontosabb hozzávalója a sűrített tej volt. Peternek nem volt egyszerű a feladata, ugyanis 8 év alatt sikerült kifejlesztenie a tökéletes tejcsokoládé receptet.
12. Rengeteg kakaóbab kell a csokoládékészítéshez
Nagyjából 800 kakaóbab feldolgozása szükséges ahhoz, hogy 1 kg csokoládét előállíthassanak.
13. A legtöbb kakaót Afrikában termesztik
Habár sokan azt gondolják, a legtöbb kakaó Dél-Amerikából, az Amazonas-medence környékéről származik, valójában a kakaótermesztés közel 70 százaléka Afrikában zajlik. Elefántcsontpart a legnagyobb kakaótermelő ország, hiszen a globális kínálat mintegy 30 százalékát előállítja egyedül.
14. A kakaónövény akár 200 évig is élhet
Ráadásul 25 évet kell arra várni, hogy az első szüretelésre alkalmas kakaóbabok megteremjenek rajta.
15. Több típusú kakaóbab létezik
Napjainkban a legtöbb csokoládé a forastero és a trinitario kakaóbabból készül, habár sokan úgy gondolják, hogy a crillo babból sokkal finomabb csokoládét lehet előállítani.
Forrás: Mental Floss
Nyitókép: Unsplash
