Márai Sándor gondolatainak gazdagságából, műveinek sokszínűségéből és a valóság tökéletes módon történő ábrázolásából mindannyiunknak van mit tanulnia.
Márai Sándor a 20. századi magyar irodalom egyik legfontosabb alakjaiként írásain keresztül egyszerre érzékeltette tökéletesen az emberi érzelmek fontosságát, létünk múlandóságát és azt, hogy történjen bármi, de a legsötétebb felhőkön is áthatolhat a nap sugara. Márai egy volt azok közül, akiknek művei napjainkban ugyanolyan aktualitással bírnak, mint megszületésükkor. Harmincöt évvel ezelőtt, nyolcvankilenc éves korában hunyt el, örökérvényű sorain keresztül emlékezünk rá.
15 kedvenc idézetünk Márai Sándortól
1. „Nagy bátorság kell ahhoz, hogy egy ember fenntartás nélkül engedje szeretni magát. Bátorság, csaknem hősiesség. A legtöbb ember nem tud szeretetet adni és kapni, mert gyáva és hiú, fél a bukástól. Szégyelli, hogy odaadja, s még sokkal inkább szégyelli, hogy kiadja magát a másiknak, elárulja titkát. Azt a szomorú, emberi titkot, hogy szüksége van gyengédségre, nem tud meglenni nélküle.”
2. „Soha ne félj kimondani azt, amiről egész lelkeddel tudod, hogy igaz.”
3. „Nem hiszek a véletlen találkozásokban. A világ törvénye olyan, hogy ami egyszer elkezdődött, azt be is kell fejezni. Nem valami nagy öröm ez. Semmi nem érkezik idejében, semmit nem ad az élet akkor, amikor felkészültünk reá. Sokáig fáj ez a rendetlenség, ez a késés. Azt hisszük, játszik velünk valaki. De egy napon észrevesszük, hogy csodálatos rend és rendszer volt mindenben… két ember nem találkozhat egy nappal sem előbb, csak akkor amikor megértek e találkozásra.”
4. „A legfájóbb kín örömet színlelni.”
5. „Egy napon felébredtem… és mosolyogtam. Már nem fájt semmi. És egyszerre értettem, hogy nincsen igazi. Sem a földön, sem az égben. Nincs ő sehol, az a bizonyos. Csak emberek vannak, s minden emberben van egy szemernyi az igaziból, s egyikben sincs meg az, amit a másiktól várunk, remélünk. Nincs teljes ember, és nincs az a bizonyos, az az egyetlen, az a csodálatos, boldogító és egyedülvaló. Csak emberek vannak, s egy emberben minden benne van, salak és sugár, minden.”
6. „Utad értelme nem a cél, hanem a vándorlás.”
7. „Legtöbb ember egy életet tölt el azzal, hogy módszeresen, izzadva, szorgalmasan és ernyedetlenül készül a boldogságra. Terveket dolgoznak ki, hogy boldogok legyenek, utaznak és munkálkodnak e célból, gyűjtik a boldogság kellékeit, a hangya szorgalmával és a tigris ragadozó mohóságával. S mikor eltelt az élet, megtudják, hogy nem elég megszerezni a boldogság összes kellékeit. Boldognak is kell lenni, közben. S erről megfeledkeztek.”
8. „Az életben nem az fáj a leginkább, ami rossz és fáj, hanem az, ami jó és nincs.”
9. „Nem igaz, hogy az ember a szenvedéstől megtisztul, jobb lesz, bölcs és megértő. Az ember hideg lesz, beavatott és közömbös. Mikor az ember, először életében, igazán megérti a végzetet, csaknem nyugodt lesz. Nyugodt és olyan különösen, félelmesen magányos a világban.”
10. „Soha nem szabad visszamenni ahhoz, akitől egyszer véglegesen elment az ember. Ez életszabály. Nagyon kevés életszabály van. Ez az egyik.”
11. „Egy napon észrevettem, hogy szeretem. Miért? A kérdés érdekelt, mert ostoba volt, s a tetejébe megválaszolhatatlan. Iparkodtam felelni a kérdésre. Így feleltem: szeretem… másképp, mint a többit, másképp, mint mindenkit előtte… Valami van benne, ami számomra elmondhatatlanul ismerős. Mintha egyszer már együtt lettünk volna kígyók és Luciferek között, nagyon régen, a Paradicsomban.”
12. „Reménytelen szerelmek nem múlnak el.”
13. „Te olyan furcsa kártyás vagy… valaki, aki kártya helyett szenvedélyekkel és emberekkel játszik. Én voltam az egyik dáma a játszmában. Aztán felálltál, és odább mentél… miért? Mert meguntad. Csak elmentél, mert meguntad.”
14. „Semmit nem bánok, ami történt, és csak azzal szemben van „bűntudatom”, amit elmulasztottam.”
15. „Azelőtt nem tudtam így örülni a világnak. Más dolgom volt, másra figyeltem. Egy emberre figyeltem, nem értem reá a világgal törődni. Aztán elvesztettem az embert, és kaptam helyette egy világot.”
Nyitókép: akademiaclub.hu
Forrás: citatum.hu