A természetben töltött idő átalakít bennünket, és segít, hogy önmagunk legjobb verziójává válhassunk. Nikola Horvat horvát filmrendező, író és természetjáró ezt jól tudja, és nemrég lenyűgöző dokumentumfilmet készített a Colorado-i túraútvonalakról.
A Miért (túrázok)? című 23 perces alkotásban a csodálatos felvételek elgondolkodtató elbeszélésekkel párosulnak. A film már fődíjat nyert, és számos fesztiválon a döntősök között szerepelt. A képsorokat és az interjúkat 2019-ben rögzítették, amik elgondolkodtatják a nézőket, és segítenek megérteni azt, miért vágnak bele évről évre annyian ezekbe a hosszú és fárasztó túrákba. „Valahányszor a vadonba merészkedem, úgy érzem, mintha visszatérnék egy helyre, ahová tartozom” – hangzik el a filmben. „A természet elégedettséggel tölt el. Az érzést megtalálom egy korty vízben, az étel illatában és ízében, egy meleg zuhany örömében, vagy azon a helyen, ahol megpihenhetek” – meséli a narrátor. A film egyik interjúalanya, Kyle Burnett, remekül fogalmaz: „Még egy túrázással töltött rossz nap is valószínűleg életed legjobb napja.”
A közösség szempontjából fontos megfigyelésre hívja fel a figyelmünket az alkotás. „A vadonban az emberek jobban tisztelik egymást. Jobban odafigyelnek és szeretik egymást… Az ilyen emberekkel úgy érzem, hogy rokonok vagyunk, és közösek a céljaink. Egy közösséghez tartozom, ahol végre nem érzem azt, hogy menekülnöm kell.”
A dokumentumfilm egyszemélyes produkció volt. Horvat mindent maga írt, filmezett, és vágott. A túrabotok helyett legtöbbször a fényképezőgépét és annak állványát tartotta a kezében. Azt szerette volna, ha a végeredmény kiemelkedik a túrázós vlogok sokaságából. „Azt akartam, hogy ez a film úgy nézzen ki, mint egy millió-dolláros költségvetésű rendezés, amiben legalább 15 ember dolgozik. Az igazság az, hogy a büdzsém… 0 dollár volt” – meséli.
A forgatás több szempontból kihívást jelentett. A rendezőnek sokat kellett a városokban időznie, hogy az eszközeit folyamatosan újratöltse. Az esős napokon a készülékeket óvni kellett, és ilyenkor kizárólag a GoPro alkalmazásra támaszkodhatott. Ráadásul a filmforgatásnak van egyfajta elszigetelő hatása is. Ennek ellenére – Nikola szerint – a projekt megért minden fáradtságot. „A forgatás mindig vonzza a figyelmet, így sok emberrel megismerkedhetsz. És a legjobb dolog a túrázásban, amikor hazaérsz… Bekapcsolod a számítógépedet, és az elképesztő felvételek visszarepítenek a helyszínre. Az érzelmek mindig erősen érintenek, de végül a lehető legjobb emlékeim között őrzöm őket.”
A horvát filmrendező már a folytatásra készül Arizonában, ahol a „miért” helyett a „hogyanra” keresi majd a választ.
Forrás: thetrek.co
Nyitókép: @nikolahorvat_tesla/Instagram
