Békésen ringatózó vitorlások, elképesztő sebességgel száguldó jetskik és tömött strandok amíg a szem ellát – ma így néz ki egy átlagos Balaton-parti életkép. De milyen miliő fogadott volna bennünket, ha az előző évszázadban látogatunk el ide?
„Sok jó barát, sok szép asszony, sok ifjúkori ismerős, sok országos férfi ott mulat egy csoportban. Hamvadó szív újra lángra lobban, száradt kedélyt vidámság harmatja felüdíti; múltnak emlékei, hazafi remények ott röpködnek a lelkek előtt, mint lepkék a virágos kertben. Húzza a cigány minden este, minden délben, minden hajnalon” – Eötvös Károly Utazás a Balaton körül című könyvében remekül megfogalmazta, régen miről is szólt a Balaton-feeling. Hiszen napjaink egyik legkedveltebb nyaralóhelyéért nemcsak mi, őseink is rajongtak. A magyar tenger már a 20. században is a szórakozás, a kikapcsolódás központja volt. Habár sokan nem hallhattuk személyesen a nagyszüleinktől, ők jártak-e valamelyik üdülővárosban, és milyen emlékeket őriznek róla, az archív képeken keresztül megismerhetjük a Balaton régi arcát.
Balatonalmádi, 1912.
Egy kis emlékeztető, hogy a fürdőruha mennyit változott az elmúlt 100 évben. Az 1910-es években eszébe sem jutott az embereknek, hogy falatnyi bikiniben mártózzanak meg. Persze, hiszen ekkor még nem is létezett – csak 1946-ban találták fel.
Balatonföldvár, 1913.
A tehetősebb társadalmi osztály képviselői (is) szívesen töltötték az idejüket a Balaton-parton. Számukra azonban nem a szabadstrandok jelentették a kikapcsolódást, hanem a vitorlázás csábította őket a mólóra. A képen egy vitorlásversenyt közönségét láthatjuk.
Balatonlellei strand, 1914.
Balatonaliga, 1917.
A balatonaligai Rákóczi Szálloda kedvelt szálláshelynek számított. Ikonikus épületét mindenki ismerte, ezért rengeteg képeslapon is feltüntették.
Siófoki strand, 1917.
Balatonföldvár, 1922.
Balatonalmádi, 1928.
Balatongyörök, 1931.
Balatonalmádi, 1932.
A Balaton harmadik legöregebb gőzhajója, a Jókai csavargőzös 1913 óta szállít utasokat. Azóta két világháborút és egy elsüllyesztést is túlélt, majd a gazdasági válság alatt úgy volt, hogy leselejtezik. Erre végül nem került sor – a gőzös ma sétahajóként üzemel Balatonfüreden.
Siófok, 1933.
Balatonföldvári strand, 1934.
Siófoki strand, 1942.
A képen Gobbi Hilda Kossuth-díjas színművésznő (balra), és Ferda Erzsébet Magdolna, azaz Ferda Manyi, Ráday Imre színművész felesége látható.
Hajókázás a Balatonon, 1942.
Balatonon egy 50-es cirkálóval, 1952.
Balatonföldvári strand a Kvassay-sétánynál, 1955.
Szerelmespár a siófoki mólónál, 1955.
Egy kép többet mond minden szónál, avagy a Balaton már az ötvenes években is népszerű volt a romantikázni vágyó párok szemében.
Wesselényi strand, 1957.
Balatonföldvár nyugati szabadstrand, 1964.
A hippi mozgalom hatása Magyarországot is elérte – a hatvanas években szinte lehetetlen volt olyan strandot találni, ahol valaki ne szórakoztatta – vagy zavarta – volna gitározással a nyaralókat.
Szüreti játékok, 1965.
Természetesen nemcsak nyáron, hanem később is sokan meglátogatták a Balaton-parti városokat. A szüreti játékok például mindig hatalmas tömegeket mozgattak meg. A képen az Ecsédi lakodalmas című táncjátékhoz kapcsolódó lakodalmi ebéd és táncbemutató látható.
Balatonszemes, 1965.
A Balaton környéke gyakran az úttörő táborok és versenyek helyszíneként szolgált. A kép az 1965-os Hajómodellező Országos Úttörő Bajnokság két versenyzőjét ábrázolja.
Balaton-part, az Omega – LGT – Beatrice közös koncertjére várakozók, 1980.
Nyitókép: Fortepan/Weygand Tibor
