3 idézet a holokauszt-túlélő pszichiátertől, Viktor Frankltől, ami segít máshogy látnod az életedet

„Nem az számít, hogy mit várunk az élettől, hanem az, hogy az élet mit vár tőlünk.”

A logoterápia atyjának nemcsak a személyes példája inspiráló, de a gondolatai az életről és az értelemről is egészen felszabadítóak. Az alábbi 3 idézet erőt ad, és segít megtalálni a helyes irányt. 

Viktor Frankl osztrák pszichiáter története egészen lenyűgöző. Zsidó származása miatt három évet töltött különböző koncentrációs táborokban, elszakítva a családjától és várandós feleségétől. Négy különböző tábort járt meg, köztük Auschwitz-ot is. Átélte a szenvedést, a megaláztatást, az éhezést, a teljes testi legyengülést, a halál közelségét, társai elvesztését. A saját túlélését annak a pszichológiai módszernek tulajdonította, melyet ő maga fejlesztett ki: a logoterápiának. Ennek az alapja az a hit, hogy az ember túl tud élni bármilyen nehézséget és megpróbáltatást akkor, ha értelmet és célt talál minden pillanatban.

Frankl céljai a koncentrációs táborban a felesége viszontlátása és könyvének befejezése volt. A felszabadítást követően meg is írta Mégis mondj igent az életre! (Men’s search for meaning) című könyvét, melyben a haláltábor tapasztalatait pszichológus szemmel mutatja be. Ebből a könyvből idézünk három mondatot, melyeket Alexander Batthyány, a bécsi Viktor Frankl Intézet igazgatója egészít ki rövid magyarázatokkal.

1. „Az embernek valójában nem feszültségmentes állapotra van szüksége, hanem valami hozzá méltó célért való törekvésre és küzdelemre.”

Frankl tanulmányozta Freud és Adler munkásságát is. Úgy látta, hogy ezek a szakemberek az embert önálló szigetként tanulmányozták és csak arra a kérdésre keresték a választ, hogy „Hogy érzem magam?”. Frankl szerint a fő kérdés azonban az, hogy „Miért vagyok itt és miben vagyok jó?”. Ha erre tudjuk a választ, rengeteg problémánk megoldódik. – mondja Batthyány. Ez azt is jelenti, hogy a pszichiáter szerint nem a feszültségmentes állapot a cél, azaz nem a boldogság és a kényelem, ami ma sok önsegítő módszer és irányzat középpontjában áll. A cél inkább az, hogy megtaláljuk, hogyan tudunk olyan életet élni, amelynek célja és értelme van, akár a saját vágyaink, kényelmünk feláldozása és mások segítése, szolgálata által.

2. „Mindent el lehet venni az embertől, csak egy dolgot nem: az ember örök szabadságát, hogy megválaszthatja a hozzáállását bármilyen körülmények között.”

Viktor Frankl elmondása szerint élete legnagyobb megpróbáltatása és legmélyebb időszaka nem a koncentrációs táborban volt, hanem a felszabadítás után. Ekkor tudta meg, hogy családja és barátai nagy része, sőt, szeretett felesége, Tilly is halott.

Így írt erről 1945-ben: „A táborban azt hittük, hogy elértük a mélypontot – majd, amikor hazatértünk, azt láttuk, hogy semmi sem maradt fenn, elpusztult minden, ami miatt túléltük. És abban az időszakban, mikor visszakaptuk újra az emberi mivoltunkat, megvolt az esélye, hogy még mélyebbre, még határtalanabb szenvedésbe zuhanunk.” Ebben a sötét időszakban a logoterápia alapvetése tartotta benne a lelket, az, hogy lennie kell valami értelemnek ebben a szenvedésben is. Semmije nem maradt, egyedül a szabadság, hogy eldöntse, milyen lesz a hozzáállása. Ő pedig a könyve befejezésében találta meg az értelmet, melyet azóta 50 nyelvre lefordítottak és 16 millió példányban kelt el. Később pedig találkozott második feleségével, Elly-vel, akivel született egy kislányuk is, Gabrielle.

„Óriási szabadságunk van, de ez csak történet fele” – mondja Batthyány. „A szabadságnak van bizonyos méltósága és értéke, de ami igazán számít, az a felelősségvállalás. Hogyan használom a szabadságomat? Hogyan hat az másokra? Hogyan hat a világra? Ez pedig visszavezet minket az értelem kérdéséhez.”

3. „Addig senki nem ismerheti meg teljesen egy másik ember lényegét, amíg nem szereti őt.”

Frankl azt tanította, hogy minden ember egyedi és megismételhetetlen. A logoterápia más pszichológiai iskolákkal ellentétben elismeri a lélek létezését, az egyén valódi lényegét, amely túl van a testen és az elmén. Frankl szerint a lélekben rejlik az ember egyedi természete és kiaknázatlan lehetőségei. A terapeuta, de a barátok vagy a családtagok célja is, hogy segítsenek a másiknak a benne rejlő lehetőségek teljes megvalósításában. Ennek pedig Frankl szerint a szeretet a kulcsa.

Ezt jól illusztrálja, hogy Batthyány elmondása szerint Frankl hosszas kapcsolatot ápolt egy holokauszt-tagadóval is azért, hogy meggyőzze arról, valóban megtörtént az az elképzelhetetlen szenvedés, amelyet ő a saját bőrén tapasztalt. Látta a jó lehetőségét ebben az emberben is, és hitt abban, hogy meg tud változni. Ez a furcsa kapcsolat több szeretetet kíván, mint amennyivel sokan bírunk.

+1 bónuszidézet: „Az igazság – hogy a szeretet a végső és legmagasabb cél, amelyre az ember törekedhet… Az ember megváltása a szeretet által és a szeretetben van.”

Viktor E. Frankl: Mégis mondj igent az életre! Logoterápia dióhéjban, Európa Kiadó 3 799 Ft

Nyitókép:  Guido Mieth/GettyImages

Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk:

Legnépszerűbb cikkek: