A lakóhelyedet megválaszthatod, de a szomszéd az, akit sajnos nem. És bizony, általában van, aki borsot tör az orrod alá a viselkedésével...
Azt hiszem, viszonylag szerencsés vagyok, mert bár eddig elég sok helyen laktam, gyakorlatilag mindenütt sok jó szomszéd vett körül. Segítettünk egymásnak, friss süteményt vittünk a másiknak hétvégén, vagy ráírtunk a másikra Messengeren, ha pár napja nem láttuk egymást, és megkérdeztük, hogy van. Ha az illető beteg volt, bevásároltunk neki, kiváltottuk a gyógyszerét, levittük a kutyáját. Nincs ebben semmi. Szívesen csináltuk, mert tudtuk, hogy itt vagyunk egymásnak, és természetes, hogy segítünk. Aztán alkalmasint visszakapjuk a törődést.
Viszont az is igaz, hogy valahogy minden lakóközösségben akad egy-két olyan idegesítő szomszéd, akikből mindenkinek elege van, és akikkel rosszabb esetben soha nem is lehet megbeszélni a problémát. Így élünk egymás mellett évekig, ha nem évtizedekig… következzen most néhány ilyen szomszédtípus, de hogy senki se mondhassa, hogy mi nem próbáltuk meg beleképzelni magunkat az ő helyükbe, most megtesszük. Jöjjön most a bemutatkozásuk úgy, ahogy ők látják magukat… vagy ahogy akár ők is láthatnák.
Amikor hangos a szomszéd
A hangos: „Hogy mi hangosak lennénk? Az ki van zárva. Jó, van három kutyánk meg két gyerekünk, de senkinek se szabad a lakásban rohangálni. Jó, hát 60 négyzetméter nem sok, de szépen élünk itt. Labdázás? Neeem, az nálunk soha sincs. Jó, hát néha elgurul a labda, van ilyen. Vagy leesik ez-az, de hát most mit csináljak?! Ilyen a gravitáció. Sikongatás a fürdőben? Azok nem mi vagyunk. Üvöltözés? Gyereksírás? Ezek biztos nem tőlünk szűrődnek át. De most, hogy mondja, megyek is, mert gyanúsan nagy a csend. Ha nem hallom a kölyköket, biztos valami nagyon rosszban sántikálnak!”
A lakásfelújító: „Tavaly felújíttattam a fürdőszobát, megvolt a komplett nyílászárócsere, idén teljes belső felújítás lesz. Szóval csak azért jöttem, hogy szóljak, holnap reggel 7:30-ra jönnek a munkások. Ja, hogy vasárnap reggel? Hát, nem tudjuk máskor megoldani. Hogy meddig tart ez a felújítás? Jajj, hát két hónapot ígértek, annyit csak ki lehet bírni, nem olyan nagy ügy!”
A szomszéd, aki mindent tud, vagy mindent el akar mesélni
Mrs. Mindentudó: „Jó napot! Látta, hogy a 18-asból az előbb vitte el a Marikát a mentő? Azok olyan életet élnek, hát… tegnap is este 11-kor jött haza az ura, aztán jól összevesztek! Én nem szoktam hallgatózni meg leskelődni, de hát pont nyitva volt az ablak, nem tudok aludni, tudja hogy van ez már így 76 évesen… na és mit hallok? Hogy ezek vitatkoznak! Mondta is a Marika, hogy a sírba viszel, Imre! A minap meg arról beszélt az orvosának a telefonba, hogy most már nemcsak a szíve rossz, de a vérnyomása is. Nem akartam beleszólni, hogy nyugodtabb életet kéne élni. Ő is megvan már vagy 55 éves… meg hát az a sok pia meg a cigi. Éjjel járnak haza, dajdajoznak feszt. Igen… De hát én nem hallgatózom meg nem leskelődöm, tudja…”
A dumagép: „Jó napot! Hogy van? Ugye jól? Jajj mert én nagyon jól, képzelje, a kutyám ma reggel végre megette a tápot az utolsó falatig, és nem is pisilt be, mire hazaértem. A munka, hát, megyeget, járok mellette úszni, nem egyszerű… de hát ilyen az élet, az embernek csak legyen már egy hobbija, ugye, meg hát az idő mindig is ilyen volt, telik, be kell osztani. Igen. Olvasta, hogy az a miniszter, tudja… Szép asszony, most meg hova megy? Na mindegy, majd találkozunk, és innen folytatjuk a beszélgetést, én már alig várom!”
Fotó: Caspar Benson / Getty Images
