A holokauszt nemzetközi emléknapja apropóján olyan történeteket gyűjtöttünk össze, amelyek segítenek, hogy soha ne feledjük azokat, akik áldozatul estek a II. világháború borzalmainak.
1. Bernhard Schlink – A felolvasó
A Bernhard Schlink regénye alapján készült Felolvasó című filmet kivételesen előbb láttam, minthogy olvastam volna. 2009-ben miután Kate Winslet a filmben nyújtott alakítását Oscar-díjjal jutalmazták, mindenki erről a történetről beszélt. A sztori a második világháborút követő években indul, amikor a kamasz Michael viszonyt kezd a nála kétszer idősebb Hannah-val, és szenvedélyes, titkos románcuk az első szerelem mámorát nyújtja a fiú számára. Az erotikus kapcsolatukon túl Michael mindig örömmel olvas fel szerelmének, főként klasszikusokat, ha megkéri rá, ennek köszönhetően intellektuális kapcsolat is kialakul közöttük. A viszony azonban hirtelen véget ér, amikor Hannah váratlanul, szó nélkül eltűnik. Történetük sok évvel később folytatódik, amikor Michel joghallgatóként náci bűnösök tárgyalását látogatja, Hannah pedig a bűnösök padján ül. A film hű marad végig a könyvhöz, ezzel ritka gyöngyszem a könyves adaptációk sorában. Talán a legfontosabb plusz a könyvben, hogy hangsúlyt kap Németország kollektív bűntudata, ez a vonal a filmben nem volt fókuszban, de a történt feldolgozása érdekében elengedhetetlen szempont.
2. Mary Ann Shaffer és Annie Barrows – Krumplihéjpite Irodalmi Társaság
Egy kihívás miatt került a kezembe a könyv, ugyanis levélregényt kellett olvasnom. Életem egyik legszebb élménye volt ez a mű, de a történet 2019-es filmadaptációja is meghatott. A főszereplő, Juliet Ashton angol írónő 1946-ban egy levelet kap Guernsey szigetéről, a Krumplihéjpite Irodalmi Társaság egyik tagjától. Az első levélváltások után egyre több szereplőt ismer meg közvetve vagy közvetlenül az írónő, történetük pedig felkelti az érdeklődését. Juliet elutazik a szigetre és személyesen is megismeri (és hamar meg is szereti) az Irodalmi Társaság tagjait. Elsőre talán egy kicsit sziruposnak tűnhet a történet, de a szerethető, vidám és életigenlő szereplők sorsa számtalan tragédiát hordoz. A Csatorna- szigeteki Guernsey közössége ugyanis testközelből élte át a német megszállás borzalmait, amit a két írónő nem megszokott stílusban és formában tár az olvasók elé. A német katonákról például igazán árnyalt ábrázolást kapunk. Nincs jó vagy rossz, a háborúban szerepet vállaló emberek vannak, akik mind különböző értékrenddel érkeznek a megszállt városokba. Ez a történet csupa szeretet. Nem tudok mást mondani. Minden szereplő szeretetreméltó és miután végeztem a történettel epekedtem azért, hogy a sziget lakója lehessek.
3. Sánta Ferenc – Az ötödik pecsét
Klasszikus, aminek az elolvasásához a filmadaptáció hozta meg a kedvem. 1944-ben a nyilasterror idején ismerjük meg egy (vagy több…) jó pohár bor mellett főszereplőinket. A nehéz helyzet ellenére ez a kispolgári asztaltársaság továbbra is összeül egy kiskocsmában, és kendőzetlen beszélgetéseik során az élet, a rendszer és a túlélés dilemmáival néznek szembe. Csavar a történetben, hogy az elmélkedések és az asztal mellett megvitatott morális dilemmák nem maradnak a társaságban, az élet és a rendszer egyesével teszi próbára a főszereplőket. A könyv és a film is izgalmas utazás lehet, bárkinek.
4. Markus Zusak – A könyvtolvaj
Egy könyvmoly számára a cím alapján is „kötelező” olvasmány A könyvtolvaj. Bevallom, engem is a cím fogott meg, aztán a ritka hosszú könyv az egyik legszerethetőbb család történetét mesélte el nekem, nagy becsben tartom a mai napig a polcomon. Külön öröm, hogy a könyv alapján készült film is beteljesítette az elvárást, a szereplők bátorsága érződik a vásznon is. A helyszín Németország, 1939-ben. A 2005-ben megjelent könyv narrátora, nem más, mint a Halál. Talán ez ijesztő, rémisztő és elrettentő, de valójában egy csipetnyi negatív érzést sem kelt a Halál narrációja – egy vénember bölcsességével vizsgálja emberek millióinak tragédiáját. Mint mindenki, ő is megszeret bizonyos embereket, akik kitűnnek bátorságukkal, életigenlésükkel a sodródó tömegből. Így ismerjük meg Liesel történetét, aki a betűk és könyvek erejével igyekszik túlélni a náci Németország borzalmait. A szavak ereje felbecsülhetetlen és ez a szerethető család nemcsak Zusak könyvének lapjain, hanem a 2014-ben bemutatott filmben is megmutatkozik.
Szerző: Urbán Anikó
Nyitókép: IMDb
