A szülő-gyerek kapcsolat folyamatosan változik, természetes velejárója a leválás. A függetlenedési folyamat azonban nem mindig zajlik zökkenőmentesen.
Az élet első éveiben elengedhetetlen az anya-gyerek szimbiózis, hiszen ez jelenti a túlélés zálogát. Körülbelül 2 éves korban kezd el lazulni ez a nagyon szoros, együttrezgő kötelék, amikor a kisgyerek elkezdi felfedezni a tágabb környezetét. Kezdetben ezek csak rövidebb eltávolodások, amik hátterében mindig ott van a biztonságot nyújtó szülői bázis. A kor előrehaladtával azonban egyre hosszabbá válnak, mígnem a tinédzserkor végére és fiatal felnőttkor elejére, megtörténik a leválás. Ez feltétele az önálló élet kialakításának, hiszen csakis így nyílhat egyre szélesebbre a világ. Az egészséges dinamikát nagyon felborítja, ha ez a sarkalatos lépcsőfok kimarad. Amennyiben nem történik meg a gondolati, érzelmi vagy fizikai elkülönülés, az felnőttkorban párkapcsolati és szexuális zavarokat okozhat, illetve inkompetencia és kontrollvesztett érzést kelt a gyerekben. Leggyakrabban az anya-fia kapcsolatokban jelenik meg ez a fajta működésmód, de előfordul lánygyerekek esetén is. Nézzük hát meg, milyen jelek mutatják egyik és másik oldalról, ha toxikus közelségben ragadt az anya a gyerekével.
Anyai oldalról:
1. Nem hagy levegőhöz jutni
Mindent tudni akar rólad, méghozzá azon nyomban. Ami fiatalabb korban törődésnek tűnt, az később fullasztó kikérdezésnek hat. Anyaként úgy éli meg, hogy ő csak érdeklődik a gyereke sorsa felől, valójában viszont szinte bekebelezi őt a faggatózással. Azt szeretné érezni, hogy szükség van rá, hogy fontos neked és ő az egyedüli támaszod, akire minden búdat, bánatodat ráboríthatod.
2. Érzelmileg magához láncol
Ha ez valamilyen oknál fogva mégsem történik meg, akkor viszont mártírnak állítja be magát. „Soha nem hívsz telefonon, jó ha néhanapján egyáltalán eszedbe jutok.” A legerősebb eszköz az érzelmi manipuláció, amivel folyamatos bűntudatot kelt benned, amiért nem keresed elégszer és nem figyelsz oda a szükségleteire.
3. Nem veszi tudomásul, hogy felnőttél
A mérgező szimbiózis egyik legfőbb ismérve, hogy nem engedi, hogy felnőttként viselkedj. Döntéseket hoz helyetted és nem érti meg, hogy a kisbabája már felcseperedett. Lecseréli az ágyneműdet, főz, mos rád, megmondja milyen ruhát vegyél fel, mit csinálj és legfőképp mit gondolj. Úgy viselkedik veled, mintha még mindig 5 éves lennél, és ez megnyilvánul a beszédben is, ahogy becézget, szinte már gagyog neked.
4. Riválisnak érzi a választottad
Ez a szempont főleg fiúk esetén nyilvánul meg. Egy toxikus anya-gyerek kapcsolat kevés teret enged egy párkapcsolat kialakításához, hiszen egy egészséges párkapcsolat kizárólag akkor tud megvalósulni, ha kellő távolságba kerülnek a szülők. Ha azonban mégis megtörténik, akkor az édesanya szinte már riválist lát az újdonsült nőben, aki elrabolja tőle az ő kisfiát. Ez pedig egyre több konfliktust szül az anyós és meny viszonyban.
Gyerek szempontból:
1. Gyerek státuszban ragad
Hiába nő fel fizikai értelemben a gyerek, a megrekedt anya-gyerek kapcsolat miatt érzelmileg képtelen önállósulni. Ilyenkor jelenik meg leggyakrabban a Mama hotel jelenség. A családi fészekben kényelmes életet él, nem nyomja felelősség a vállát és minden igény rendszerint ki van elégítve. Anya ellát, fizeti a benzint az autóba, megvásárolja a ruhákat és még a rezsiköltségeken sem kell fájjon a felnőtté vált gyerek feje. Ezt nyugodtan nevezhetjük befektetésnek is a jővőbe, hogy amíg otthon él spórolni tud, de a valóság az, hogy ennek alig van köze a megtakarításokhoz.
2. Átveszi az édesapa feladatait
Az ilyen családokban jellemzően elmosódnak a határok. Fiú gyerekek esetén általános fordulat, főleg a problémás házasságokban, hogy a gyerek elkezdi átvenni az édesapa szerepköreit. Az anyák próbálnak olyan férfit nevelni a fiaikból, amilyen társra ők is vágynának. Így egyszercsak azon kapja magát, hogy együtt járnak bevásárolni, közösen beszélik meg a terveket, célokat és az anyuka minden felbukkanó érzésével a gyereknek egyedül kell megküzdeni, miközben az apa kiszorul ebből a körből.
3. Túl sok dolgot oszt meg
Az, hogy az anyuka minden érzelmi terhét a gyerek viseli, és legfőbb bizalmasává válik, elindít egy kölcsönös folyamatot, ami arra készteti a fiatalt, hogy élete minden mozzanatát megossza vele. Olyan dolgokat is, amiket normális esetben a barátaival beszélne meg. Ez az összezárás és túl baráti kapcsolódás pedig még jobban összeláncolja őket.
4. Egyszerre stresszes és kényelmes ez a felállás
Az egészségtelen anya-gyerek kapcsolatokban, ahol nem történik meg a leválás a gyerekben akaratlanul is megjelenik egy hatalmas belső konfliktus. Egyszerre frusztráló, de közben komfortos ez a felállás, így egyidőben érezhető az, hogy se vele, se nélküle nem jó az élet igazán. Szülői szempontból úgy van értékelve ez a kapcsolat, mint egy jó és bizalmas kötelék, és nagyon nehéz kimozdítani ebből az édesanyákat. Gyakran nem is érzékelik, hogy egyáltalán probléma lenne. Ezért, ha úgy érezzük kényelmetlenül szorossá vált az édesanyánkkal való kapcsolat, érdemes az irányítást a kezünkbe venni, és megtartani a két lépés távolságot, mert csakis így maradhat harmonikus hosszútávon a viszony.
Nyitókép: Hinterhaus Productions/ Getty Images
Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk:
- Íme, az 5 anyatípus: milyen érzelmi örökséget kapnak a gyerekeik?
- 5 jel, hogy nárcisztikus szülők gyereke vagy: ismerd fel, és tedd meg az első lépéseket a gyógyulás útján
- 9 jel, hogy érzelmileg bántalmazó szülők gyereke vagy, és néhány jótanács, hogyan lépj a gyógyulás útjára
