A hatvanas évek óta vidám animációs filmekben, hátborzongató thrillerekben és romantikus sorozatokban is alaposan megismerhettük Párizs nevezetességeit és különleges világát. A fények városával egyszerűen képtelenség betelni.
Párizs, a fény, a romantika, a divat és a művészetek fővárosa – sokan sokféleképpen aposztrofálták már a francia fővárost, amely sokszínűségével, gazdag történelmi múltjával és pezsgő jelenével valóban rászolgál ezekre a jelzőkre. Sokáig tartana felsorolni, hogy az évtizedek alatt Párizs és környéke milyen nagyszerű alkotásoknak adott helyszínt, de néhány példát említsünk meg: A nyomorultak, a Marie Antoinette, a Mókás arc és
Ha egy olyan filmet kellene mondanunk, ami tökéletesen megragadja a francia főváros hangulatát, akkor valószínűleg sokan az
Alphaville (1965)
Jean-Luc Godard disztópikus sci-fije attól olyan zseniális, hogy az egyik percben az az érzésünk, a 20. századi Párizs utcáin barangolunk, a következő pillanatban pedig olyan helyszínre csöppenünk, amely a francia főváros szöges ellentéte. Ennek oka, hogy a hatvanas években készült film egy olyan jövőben játszódik, amely számunkra már a múlt: 1984-ben. A film elsőre talán túl művészieskedőnek tűnhet, de a cselekmény mögött olyan mondanivaló rejlik, amely napjainkban is megállja a helyét: az emberek könnyen kifordulnak magukból, ha túl sok hatalom összpontosul a kezükben, és az átlagember szinte bármit képes megtenni, hogy kitörjön a nyomasztó hétköznapok lehetetlenségéből.
Ez a brutálisan őszinte, intenzív és megindító francia film az ACT UP (az AIDS koalíciója a hatalom felszabadításáért) történetének párizsi fejezetét mutatja be. A főszereplő, Nathan a kilencvenes években csatlakozik az aktivista csoporthoz, de hamar rájön, hogy néhány tag a tiltakozás radikálisabb módszereit részesíti előnyben. Vajon ennek ellenére is követi őket azért, hogy a kormány végre tegyen valamit az LGBTQ+ közösség tagjaiért? Az elgondolkodtató történetről mindent elárul, hogy a Cannes-i Filmfesztiválon osztatlan sikert aratott és díjjal is jutalmazták.
Mielőtt lemegy a Nap (2014)
A Mielőtt-trilógia második részében Jesse (Ethan Hawke) és Céline (Julie Deply) története folytatódik, akik véletlen megismerkedésük után 9 évvel Párizsban újra találkoznak. Miközben a páros eszmecseréjét hallgatjuk, a várost is bejárhatjuk: a képzeletbeli utazás Marais kerületében indul, majd a Le Pure Caféban és a Promenade Plantée parkban folytatódik. Természetesen a film nemcsak a gyönyörű helyszínek miatt szerethető, hiszen rádöbbenti a nézőt, hogy egyetlen döntés hogyan befolyásolhatja a következő választásunkat és az egész életünket.
Az Amerikai fogócska egy könnyed romantikus vígjáték és egy számtalan holttestet produkáló thriller ötvözete, amelyet Hitchcock North by Northwest című alkotása és a William Wyler Római vakációja inspirált. A Párizsban játszódó cselekmény igen izgalmas: eltűnt 250 ezer dollár, egy CIA-nyomozás van kibontakozóban és közben a szerelmi szál is szépen alakul. Cary Grant karaktere elejt jópár szellemes – néha kicsit fárasztó – poént, Audrey Hepburn pedig csodálatos, mint mindig. Ez a titka annak, hogy a film közel 60 év távlatában is elképesztően szórakoztató.
Nyitókép: @cinemartistry/Instagram
