A genderek közötti különbségek kérdése számos művészeti alkotást inspirált már, így filmeket is. Cikkünkben összegyűjtöttünk néhány olyan mozit, amelyben példaképnek számító nők küzdenek az egyenlőségért.
A nők egyenjogúságért vívott küzdelem évek óta közkedvelt témának számít a forgatókönyvírók körében és a Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia 2020 szeptemberi bejelentésének hála valószínűleg egyre többször találkozhatunk majd inspiráló feminista hősökkel a mozivásznon. 2024-től (azaz a 96. Oscar-gálától) nagyon szigorú feltételekhez kötik a legjobb film kategóriában való jelölést. Az alkotásoknak két pontban is meg kell felelniük a négy témakört felsorakoztató kritériumlistából, melyek többek között a stábra és a szereplőkre és a történetre vonatkoznak. Az egyik tétel éppen azt taglalja, hogy több színészt kell felvonultatniuk olyan „alulreprezentált” kisebbségből, mint például a nők vagy ezeknek a csoportoknak az ügyével kell foglalkozniuk a filmben. Az Akadémia döntése remélhetőleg segít majd eltörölni a genderek közötti különbségeket, ám addig is, amíg az új, forradalmi alkotásokra várunk, íme néhány dráma, ami a nők egyenjogúságát hirdeti!
Mona Lisa mosolya (2003)
A történet szerint egy ambiciózus tanárnő (Julia Roberts) munkát vállal az elképesztően konzervatív Wellesley College leányiskolában, de merész terveivel teljesen felkavarja az életet az intézményben. Katherine Watson hisz abban, hogy a diákok többre is vágyhatnak annál, mint hogy a tanulmányaik befejezése után (vagy akár még előtte) férjhez menjenek – arra buzdítja tanítványait, hogy tanuljanak tovább és ne a házasság legyen az egyetlen céljuk. A film több nézőpontot is felvonultat a női egyenjogúsági harcok kérdésében: Katherine megismeri például Joant (Julia Stiles), aki az egyetemről álmodozik, Betty-t (Kristen Dunst), aki kizárólag a hagyományos szerepeket ismeri el – ám a közös órák mindannyiuk világnézetére hatással lesznek. A hírek szerint egyébként Julia Roberts olyan komolyan vette a felkészülését a szerepre, hogy még művészettörténet előadásra is járt a New York Egyetemen.
A számolás joga (2016)
A háromszoros Oscar-díj jelölt film története megtörtént eseményeket dolgoz fel: A számolás joga egészen az 1960-as évekig repít vissza minket, ahol három afroamerikai nő megpróbál érvényesülni a tudomány világában. Katherine-nek (Taraji P. Henson), Marynek (Janelle Monáe) és Dorothynak (Octavia Spencer) nincs könnyű dolga, hiszen hiába a tudásuk, két ellenséggel, a rasszizmussal és a szexizmussal is meg kellett küzdeniük azért, hogy a NASÁ-nál dolgozhassanak. Ám a három matematikusnő nem adta fel a harcot és végül nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy John Glenn feljuthasson az űrbe. A triumvirátus egyik tagja, Katherine Johnson a film kapcsán még személyesen is megjelenhetett a 2017-es Oscar-gálán, 2020 februárjában hunyt el 101 évesen.
Colette (2018)
A megtörtént eseményeken alapuló angol-amerikai filmdráma az ismert francia író-, újságíró és varietéművész, Sidonie-Gabrielle Colette életét dolgozza fel Keira Knightley főszereplésével. A Nobel-díjra jelölt szerző azon nők táborát erősíti, akiknek meg kellett harcolniuk azért, hogy végre felvállalhassák a saját hangjukat. A történetben Colette még fiatalon hozzámegy Párizs egyik népszerű írójához (Dominic West), aki ráveszi nála jóval fiatalabb feleségét arra, hogy az ő nevében adja ki humoros, pikáns, önéletrajzi elemekkel átszőtt könyveit egy vidéki lányról. A sorozat országszerte hatalmas sikert arat, Colette pedig a női egyenjogúsági harc egyik kiemelkedő alakjává válik azáltal, hogy eldönti, többé nem lesz férje szellemírója, hanem saját néven publikál és eltartja magát… (Fun fact: A filmet már csak azért is érdemes megnézni, mert részben Magyarországon forgatták és olyan ismerős arcokat is felfedezhetünk benne, mint Haumann Máté vagy Árpa Attila. Sőt, a sokáig Oscar-várományosként emlegetett jelmezek is egy magyar művész, Flesch Andrea munkáját dicsérik!)
Kisasszonyok (2019)
A Louisa May Alcott azonos című műve alapján készült filmdrámában a rendező-forgatókönyvíró, Greta Gerwig hihetetlen érzékenységgel mutatja be a női sorsok különbözőségét a négy March lány felnőtti válásának történetén keresztül. A legnagyobb ellentétet a két legidősebb lány gondolkodásmódjában figyelhetjük meg, hiszen míg Meg (Emma Watson) férjre és gyerekekre vágyik, addig húga, Jo (Saoirse Ronan) számára az önmegvalósítás inkább a karrierépítést jelenti. Ám úgy tűnik, kettőjük álma közül csak az egyikükét támogatja a társadalom: hiába a tehetség és az írói ambíciók, Jo hamar szembesül azzal, hogy a nők számára csak két végkifejletet tudnak elképzelni a közvéleményben. A film egyik kulcsjelenetében a lány emlékezetes kritikát kap kéziratára egy kiadótól: „Ha a főszereplő lány, akkor legyen házas a végére. Vagy halott, mindegy.” Bár a Kisasszonyok című regény még 1868-ban jelent meg, a benne felvetett kérdések mind a mai napig aktuálisak és párbeszédeket indíthatnak el arról, megítélhetünk-e egy nőt a jövőjéről szőtt elképzelései alapján.
Misbehaviour (2020)
Íme még egy film, ami bizonyítja, hogy az életnél nincs jobb forgatókönyvíró! A Misbehaviour az 1970-es Miss World szépségkirálynő-választás botrányos eseményeit mutatja be, ami több okból is beírta magát a történelemkönyvekbe: egyrészt azért, mert először koronáztak meg színes bőrű versenyzőt, másrészt azért, mert többen is megkérdőjelezték a szavazás tisztaságát. Sőt, ha mindez nem lenne elég, nőjogi aktivisták is megjelentek a rendezvény helyszínén, hogy tüntessenek a nők tárgyiasítása ellen. A filmben Sally Alexandert Keira Knightley alakítja. A színésznőt valószínűleg egyáltalán nem véletlenül találják meg ezek a szerepek, hiszen az életben is elhivatottan küzd a női egyenjogúságért. A Misbehaviour kapcsán korábban arról is beszélt, hogy úgy látja, ideje lenne, ha nem tennénk különbséget a szülői feladatokat illetően a nők és a férfiak között – az apáknak ugyanannyi felelősséget kellene vállalniuk a gyermekek nevelésében, mint az az édesanyáknak.
Nyitókép: IMDb
Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk neked:
- Lady Gaga és a Valentino új kampánya arra inspirál, hogy merd felemelni a hangod a pozitív változásokért
- A nők anyák lesznek vagy szabadok. De melyik élet teszi őket boldoggá? Könyvajánló – Sophie Mackintosh: Kék sorsjegy
- Hol van a nők helye a magyar kortársban? Üvegplafon a képzőművészetben
