Október 18-án, Szent Lukács névnapján a Magyar Festészet Napját ünnepeljük. Ez a nap a fényé, a színeké és a formáké, na és azoké, akik hazánk hírnevét nagyszerű alkotásaikkal öregbítették.
A 2002-ben indul Magyar Festészet Napját véleményünk szerint már sokkal korábban meg kellett volna rendezni, hiszen számos olyan művészünk van, akikre joggal lehetünk büszkék. Így mi teljes mellszélességgel állunk ki a Bráda Tibor, Zsolnai Gábor, Bayer Ilona, Szentgyörgyi József, Fabók Gyula civil kezdeményezése nyomán létrejött „emléknap” mellett. A magyar festők alkotásaiért nemcsak mi, hanem az egész világ rajong, hiszen Csontváry Kosztka Tivadar, Benczúr Gyula, Szinyei Merse Pál és Munkácsy Mihály művei mind-mind helyet követeltek maguknak az egyetemes művészettörténetben. Hihetetlen jelentőséggel bíró festményeket alkottak, melyek máig kikerülhetetlenek az alapműveltségünk részeként, így a Magyar Festészet Napja híres festőink hagyatékát kívánja az örökkévalóságnak megőrizni. Mi pedig felelevenítjük a leghíresebb magyar festményeket, ezúttal csak a teljesség igénye nélkül.
Csontváry Kosztka Tivadar: Magányos cédrus
A magyar képzőművészetben szinte példátlanok Csontváry Kosztka Tivadar műveinek jelentősége, azonban korában nem kapott méltó elismerést. Tájképei nem csupán ábrázolások voltak, hanem víziók, melyek közül az egyik legismertebb a Magányos cédrus. Csontváry remekművével tökéletes szín-, forma- és vonalrendszert hozott létre. A festményben felismerjük önreflexióját, ugyanannyira önarckép, mint tájkép, vagy egyfajta társadalom kritika. A nagyszerű mévész a cédrushoz hasonlítva magát, mindentől és mindenkitől elszigetelve is tovább él.
Székely Bertalan: Egri nők
A magyar történelmi festészet egyik legkiemelkedőbb alakjaként mindenki Székely Bertalant nevezné meg. A nemzeti romantika fő képviselőjeként műveiben a magyarság legfontosabb jeleneteinek állított emléket. Ezek közül az Egri nőket emelnénk ki, hiszen ez mindenki számára ismerős lehet, ahogy a történelemkönyvekben az egri csatát taglaló fejezetet illusztrálva beégett tudatunkba. A nemzeti érzés minden mozzanata megjelenik benne, ahogy a nők Eger ostrománál hősiesen védik a várat, a mű a hazafias önfeláldozás örök szimbólumává vált. A festmény a Szépművészeti Múzeum 19-21. századi gyűjteményében tekinthető meg.
Munkácsy Mihály: Krisztus-trilógia
Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiája a magyar vallásos művészet legkiemelkedőbb festményeit tartalmazza. A Krisztus Pilatus előtt, a Golgota és Ecce homo a művész legméretesebb művei. Munkácsy sosem próbált meg isteni személyt festeni, hiszen azt isteni mivolta miatt lehetetlen lett volna vászonra vinni, így a bibliai témák közül is megpróbált „emberit” választani. Krisztus trilógiája mind témáját, mind színhasználatát tekintve lehengerlő és páratlan. Számos tanulmány, vázlat és színvázlat előzte meg azokat a képeket, amiket a festő sosem láthatott együtt kiállítva. Ma már erre szerencsére van lehetőségünk és mindhárom művet megcsodálhatjuk a debreceni Déri Múzeumban.
Szinyei Merse Pál: Majális
„Tehetségem nem nagy, színérzékem jó, techikám egyszerű, routinról, bravourról szó sincs – ezt jól tudom. Magam sem tartom képeimet mesterműveknek, ezek csak útmutatók…” – írta a művész önéletrajzi vázlatában. Ahhoz kétség sem fér, hogy a sorok nem a cáfolatokért születtek, hiszen 1903-ban művészi nagysága már megkérdőjelezhetetlen volt. A festő életműve mennyiségben és minőségben egyaránt jelentős, de egy festménye – ha már csak az ismertségét tekintve is – kitűnik mind közül, ez pedig a Majális címet viselő 1873-as alkotása. Itt világosan megjelenik Szinyei művészetének egyedisége és korszakos jelentősége. A festmény a májusi idillt hívja életre, nagyszerűsége pedig éppen magától értetődő egyszerűségében rejlik. A mű csaknem egy évig készült, a részleteket átszövi a festészet varázsa és minden részletében tükröződik a megismételhetetlenség.
Feszty Árpád: A magyarok bejövetele
A magyar monumentális festészet legismertebb darabja minden kétséget kizárólag Feszty Árpád ma Ópusztaszeren megtalálható körképe. A mű szintén a magyarság egyik legfontosabb momentumának állít emléket, mégpedig a honfoglalásnak. Feszty Árpád körpanorámája 5 méter magas, 120 méter hosszú, 38 méteres kört alkot és több mint 2000 szereplőt ábrázol. Eredetileg a Szépművészeti Múzeum mai területén állt. A második világháború során, 1944 telén súlyos sérüléseket szenvedett. A festmény megmaradt részeit végül is nyolcméteres sávokba szabdalták, s amit lehetett, feltekertek és megmentettek belőle, így azt ma is megcsodálhatjuk a Nemzeti Történeti Emlékparkban Ópusztaszeren.
Nyitókép: mek.oszk.hu
Ha tetszett a cikkünk, ezek is érdekelhetnek:
- A művészettörténet legszebb és legkülönlegesebb csókjai
- A művészeteké lesz a főszerep az Andrássy úton – új, hiánypótló hely nyílik a fővárosban
- „Egy várost nem a téglák, hanem a benne lakók történetei építenek fel” – készül a Budapest Nagyregény
Tedd meg a befizetéseidet, mi pedig megnöveljük a nyerési esélyeidet maximum 275 000 forintig. (x)
