A Nemzeti Filmintézet úgy döntött, a magyar filmtörténet legismertebb vígjátékait ingyenesen elérhetővé teszi - április 30. és május 10. között bárki megtekintheti őket. Mi ezt az 5 filmet biztosan nem hagyjuk ki.
2018 óta minden évben április 30-án ünnepeljük a Magyar Film Napját, ugyanis 1901-ben ezen a napon mutatták be az első magyar alkotást, a Zsitkovszky Béla rendezésében készült A táncz című némafilmet. A magyar filmművészet közel 120 éves történetében számos kiemelkedő alkotó ért el nemzetközi sikereket, és az ő munkásságuknak hála, az egész világ megismerhette az ország nevét. Ezen a napon őket és a magyar filmeket ünnepeljük.
Tavaly nagyszabású rendezvénysorozattal készültek a Magyar Film Napjára – több mint száz saját szervezésű programmal (közös mozizás, beszélgetések, közönségtalálkozók, filmzene koncertek) csatlakoztak a résztvevők. Idén a járványhelyzetre való tekintettel az ünneplés a digitális platformokra költözik át. A Nemzeti Filmintézet (NFI) úgy döntött, a jeles nap alkalmából 20 klasszikus vígjátékot, köztük a Hyppolit, a lakájt, a Meseautót, a Liliomfit, a Mici néni két életét, a Roncsfilmet, és A legényanyát is ingyenes elérhetővé teszi a Vimeo videómegosztó portálon. A húszas listát a magyar film különböző korszakaiból, nyolc évtized kiemelkedő hazai alkotásaiból állították össze, így a szocializmus szimbólumává vált A tanú és a generációs kultfilmnek számító Moszkva tér sem maradhatott ki a repertoárból. A teljes filmlistát és a linkeket a cikk végén találod, de hogy megkönnyítsük a választást, összegyűjtöttük szubjektív toplistánkat:
Moszkva tér
1989-et írunk, az országban éppen fontos politikai események zajlanak, és ezek a változások az egész társadalomra hatással vannak. A rendszerváltás viszont Petyát és barátait teljesen hidegen hagyja, hiszen nekik sokkal fontosabb dolgokra kell koncentrálniuk: az érettségire való készülés mellett a bulizásra, a csajozásra, a reggeli hamburgerevésre is időt kell szakítaniuk. A srácok az ártatlan Moszkva téri iszogatásoktól a vonatjegy hamisításig semmitől sem riadnak vissza, hisz fiatal felnőttként nagy kanállal akarják habzsolni a nagybetűs Életet. A film hamisíthatatlan hungarikum, ha valakinek eddig kimaradt a repertoárjából, itt a lehetőség a pótlására.
Csinibaba
Tímár Péter remek érzékkel karikírozza ki a hatvanas évek idealizált világát – ráadásul a szellemes humor mellé jobbnál jobb zenei betétek is társulnak. A történet már önmagában megmosolyogtatja az embert: a főszereplők csempészett táncdal lemezeket cserélnek, a gyári étkezdében a pult alól pálinkáznak és a moziban az Édes életért ölik egymást. Simon bá’ (Gálvölgyi János) a háztömbrádión keresztül ébreszti a lakókat, itt mondja be a lottósorsolás nyerőszámait (az 56-os számot ijedten kihagyja). A fiatalok a KISZ által meghirdetett tehetségkutató segítségével akarnak a vasfüggönyön túlra jutni, de Attila álmai hamar elillannak, amikor a Ki mit tud? alatt véletlenül a ruhatárba téved, és rájön, minden ruhára előre rávarrták a győztesek neveit.
Meseautó
A Meseautó története kétségkívül magával ragadó: Kovács Vera, az egyszerű banki alkalmazott egy napon úgy dönt, szórakozásképpen betér egy autószalonba, hogy megcsodálja a mesébe illő járműveket, amelyeket ő kispolgárként nem engedhet meg magának. Itt találkozik először főnökével, a nagy nőcsábászként ismert bank vezérigazgatóval – ám ezt ő ekkor még nem tudja, mert a férfi sofőrnek adja ki magát. A romantikus film szálai akkor bonyolódnak, amikor erre fény derül és Jánosnak bizonyítania kell, hogy komolyak a szándékai. A Meseautó története a kor hollywoodi filmjeit idézi és egy új korszakot indított a magyar filmtörténetben.
Hyppolit, a lakáj
Egy hétköznapi sofőr, Schneider Mátyás (Kabos Gyula) fuvarozási vállalkozásának köszönhetően hirtelen meggazdagszik, de a családja nem tudja, mihez kezdjenek a rengeteg pénzzel. A feleség úgy dönt, hogy mint minden előkelő famíliának, úgy nekik is szükségük van egy lakájra – így kerül az otthonukba Hyppolit (Csortos Gyula). Ő kényszeríti rá az egyszerű családra az ‚‚úrias’’ szokásokat, például a gyűlölt operalátogatást. A Hyppolit, a lakáj az első igazi magyar filmvígjátékként vonult be a történelembe és számos generációt nevettetett meg az évtizedek során.
Liliomfi
Szigligeti Ede 1849-ben papírra vetett vígjátékát Makk Károly filmesítette meg 1954-ben. A magyar színjátszás hőskorát idéző történetben Szilvay professzor gyámleánya és unokaöccse, a vándorszínészként dolgozó Liliomfi első látásra egymásba szeretnek. A professzor ellenzi a házasságot, mert fogalma sincs arról, hogy éppen attól a férfitól félti a lányt, akihez egyébként feleségül szeretné adni. A szerelmesekre rengeteg megpróbáltatás, cselszövés és ármány vár – a film végére pedig kiderül, hogy a jólétet és a sikert, vagy inkább egymást választják.
Teljes filmlista a linkekkel:
1. Hyppolit, a lakáj (1931) Rendező: Székely István
2. Meseautó (1934) Rendező: Gaál Béla
3. Katyi (1942) Rendező: Ráthonyi Ákos
4. Egy szoknya, egy nadrág (1943) Rendező: Hamza D. Ákos
5. Mágnás Miska (1948) Rendező: Keleti Márton
6. Állami áruház (1952) Rendező: Gertler Viktor
7. Liliomfi (1954) Rendező: Makk Károly
8. Két emelet boldogság (1960) Rendező: Herskó János
9. Mici néni két élete (1962) Rendező: Mamcserov Frigyes
10. A veréb is madár (1968) Rendező: Hintsch György
11. A tanú (cenzúrázatlan) (1969) Rendező: Bacsó Péter
12. Egy őrült éjszaka (1969) Rendező: Kardos Ferenc
13. Gyula vitéz télen-nyáron (1970) Rendező: Bácskai Lauró István
14. Veri az ördög a feleségét (1977) Rendező: András Ferenc
15. Szeleburdi család (1981) Rendező: Palásthy György
16. Csak semmi pánik (1982) Rendező: Szőnyi G. Sándor
17. A legényanya (1989) Rendező: Garas Dezső
18. Roncsfilm (1992) Rendező: Szomjas György
19. Csinibaba (1997) Rendező: Tímár Péter
20. Moszkva tér (2001) Rendező: Török Ferenc
Nyitókép: IMDb
Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk:
- 5 legendás filmes szerelmespár, akikért a mai napig rajongunk
- Összegyűjtöttük az évtized 50 legjobb filmjét: indulhat a mozimaraton!
- Legendás filmes jelenetek születnek újjá egy pécsi albérletben
