5 negatív gondolkodásmód, ami teljesen aláássa az önbecsülésed

A kognitív torzítás egy olyan jelenség, amely alattomosan férkőzik be gondolatainkba és előhozza pesszimista énünket. Azonban ha ismered a leggyakoribb fajtáit, könnyen megelőzheted a bajt.

Néhány évtizeddel ezelőtt két úttörő pszichoterapeuta, Albert Ellis és Aaron Beck egymástól teljesen függetlenül ugyanarra a felismerésre jutott, amelyre mintegy 2300 évvel korábban már az ókori görög sztoikus filozófusok is felfigyeltek. Miről szólt pontosan ez a felfedezés? Rájöttek, hogy érzelmeinket nem azok a dolgok befolyásolják, amelyek velünk történnek, hanem azok a gondolatok, amelyeket ezek az események váltanak ki belőlünk.

Nézzünk egy példát: képzeld el, hogy előadást tartasz egy kisebb-nagyobb hallgatóságnak és észreveszed, hogy valaki egyáltalán nem figyel rád. Ez a tény önmagában nem idegesít fel. Ami felbosszant, csalódottá tesz, esetleg elbizonytalanít, azok a gondolatok, amelyeket a figyelmetlen személy váltott ki belőled. Biztosan unalmas a mondandóm”, „x embernek sem tudom fenntartani az érdeklődését. Ennyire alkalmatlan lennék?” vagy „Nem is kellett volna eljönnie, ha fel sem tudja fogni, miről beszélek”. A három példában van egy közös tényező: mindegyik aláássa az ítélőképességed. Hiszen egyik esetben sem méred fel racionálisan a helyzetet, inkább a saját munkádban, magadban vagy a másik személyben keresed a negatívumot. Miközben lehet, hogy az említett hallgató éppen nehéz időszakon megy keresztül, és egyszerűen a magánéleti problémái miatt járnak máshol a gondolatai.

5 gondolkodásmód, amellyel gyakran megnehezítjük saját életünket

Azokban a helyzetekben, amikor automatikusan negatív gondolataid támadnak, megfeledkezel a tényeken alapuló érvelésről. Ezt hívják kognitív torzításnak, amely rontja az ítélőképességed. Íme, az 5 leggyakoribb eset, amelyet érdemes kerülnöd.

1. Gondolatolvasás

Mindenkivel előfordul, hogy gondolatolvasó képességekkel ruházzuk fel magunkat és megalapozott információk nélkül feltételezzük, hogy pontosan tudjuk, mit gondol vagy érez a másik személy. „Régóta nem hallottam felőle. Biztosan nem tetszett neki az ötletem vagy én nem voltam neki szimpatikus.” Ez a gondolkodásmód nemcsak a társas interakcióidra lehet negatív hatással, hanem a szorosabb kapcsolataidat is megronthatja.

2. Mentális szűrés

A mentális szűrés arra késztet, hogy csak egy kis csoport reakciójára koncentrálj, és figyelmen kívül hagyd a többségét. Térjünk vissza a korábban említett példához, hogy jobban megértsd: amikor elgondolkodsz azon, hogy egyetlen személy miért nem mutat semmilyen érdeklődést, akkor nem veszed számításba x másik személy elkötelezettségét. Összpontosíthatsz a negatív tényezőkre vagy egy kritikus megjegyzésre, de akkor könnyen kizárhatsz minden pozitívumot és dicsérő szót. 

3. Téves címkézés

Amikor gondolatban „alkalmatlannak” nevezed magad vagy a szituációt a „rémálom” szóval jellemzed, tévesen címkézed fel a helyzetet. Olyan elutasító szavakat használsz, amelyek karikírozzák a gondolkodásod és azokat az érzéseket, amelyet a körülmények, az emberek váltanak ki belőled. Próbáld kerülni azokat a szavakat, amelyek téves címkézéshez vezethetnek: például bolond, gusztustalan, nevetséges vagy elkeserítő. Ezek a szavak erős érzelmi töltést hordoznak, szélsőséges látásmódot hoznak magukkal. Valamint korlátoznak abban, hogy objektíven mérd fel a helyzetet.

4. Hibáztatás

Ha a saját teljesítményed, mások képességeit vagy motivációját vonod kétségre az adott helyzetben, akkor ismét a kognitív torzítás csapdájába estél. Ebben a mentális állapotban ösztönösen ártatlan embereket, dolgokat hibáztathatsz, miközben a probléma valódi oka máshol is gyökerezhet.

5. Mindent vagy semmit gondolkodás

A mindent vagy semmit gondolkodás arra késztet, hogy a dolgokra polarizáltan tekints; teljesen jónak vagy rossznak könyveld el őket. Mintha a világ csak fekete és fehér lenne, illetve csak hősök és bűnözők laknák. Egy döntés vagy tökéletes, vagy teljesen hibás. A munkád vagy nagyszerű, vagy egy nagy nulla. Ez nem hangzik túl realisztikusan, igaz? Akkor ne felejtsd el, hogy egyetlen szituációt sem lehet így kategorizálni. Hiszen az emberek és a helyzetek összetettebbek, az igazság pedig árnyaltabb.

A kognitív torzítás általában villámcsapásszerűen hatol be gondolatainkba és befolyásolja érzelmeinket. A célunk az kell legyen, hogy ezeket az apró negatív gondolatfoszlányokat logikusabb, tényeken alapuló gondolatokkal helyettesítsük. Ha azon kapod magad, hogy a fent felsorolt szemléletmód egyikét magadra veszed, akkor jusson eszedbe, hogy most mit olvastál. Próbálj objektívan tekinteni mindenre, nem egyetlen negatív tényezőre koncentrálni.

Nyitókép: Omar Ram/Unsplash
Forrás: Fast Company

Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk neked:

Legnépszerűbb cikkek: