A modern pszichológia eszközeivel manapság már sokmindent lehet párkapcsolati szinten is orvosolni. De van 5 olyan probléma, amivel még ők sem tudnak mit kezdeni.
A kenyértöréshez mindig két ember kell. Vagy mégsem? Előfordulhat, hogy mindkét fél szeretné megoldani a kapcsolatot, de néhány külső körülmény miatt ez mégsem megy. A terapeuta segíthet a partnereknek megérteni a helyzetet, de van néhány olyan állapot ami kívül esik egy pár irányításán, ezért nem lehet rajtuk változtatni.
Van néhány olyan eset, amikor még az okosak sem tudnak okosat mondani…
Egy szakításhoz általában az „kell”, hogy két ember élete, vágyai különböző iránya mutassanak, mindkettejük számára jelentős területeken. Annak ellenére, hogy ezeket gyakran előre látjuk vannak olyan párok, akik erre fittyet hánynak és egészen addig szemellenzővel haladnak a közös úton, amíg az komoly párkapcsolati problémákhoz vezet, és más területeken is kiütközik. Veszélyes ilyen döntést hozni, mégis a szerelem nevében sokan megteszik. Ma már tudjuk, ez nem hivatkozási alap. Az igazi ok nem a szerelem. Ez egyfajta kötődésről szól, ami egyébként emberiségbe kódolt biológiai kötelesség is, mindaddig, amig egészséges és saját vágyaink, személyiségünk kárára nem válik. Ragaszkodunk egymáshoz – sokszor bármi áron –, mint a házi kedvenceinkhez. Sokszor nem észrevéve a személyiség- és kötődési problémákat. S míg egyesek számára könnyű adieu-t inteni, addig mások számára nehéz, csaknem lehetetlen. Ezért, mielőtt beletörne, gondold át jól, mibe vágod a fejszédet.
Hová merült el szép szemed világa?
Mi az, mit kétes távolban keres? Hát igen, a fizikai távolság, legyen annak bármilyen oka is, olyan dolog, ami előbb-utóbb elégedetlenséghez vezet. Ha a már sikeresen működő párkapcsolatból kell az egyik félnek – munka, hadkötelezettség, betegség, család vagy egyéb ok – miatt hosszú időre eltávolodnia, az olyan léket üthet a közös hajón, amit már nem lehet orvosolni. Sokan gondolják, hogy tudják kezelni a távolságot, és menet közben rájönnek, hogy elviselhetetlen.Vannak, akik abban bízva, hogy a helyzet majd megoldódik, várnak türelemmel, de ha sikerül is leküzdeni a távolságot, az a későbbiekben valamilyen módon problémákhoz vezet majd a kapcsolatban. Vannak, akik egyenesen úgy mennek bele párkapcsolatba, hogy tudják, fizikailag nem megvalósítható az együttlét. Ilyenkor általában mindkét partner panaszkodik a távolság miatt, ami krónikus problémává válik. Megint mások családot alapítanak ilyen körülmények között és később rájönnek, ezzel újabb strukturális problémát okoztak, amelyet nem lehet megoldani.
Hárman párban
A terápia sem tudja megoldani azt a problémát, ha a kapcsolatban az egyik fél határozottan szeretne, a másik pedig határozottan nem szeretne gyermeket. Ha a „nem tudok gyermek nélkül élni”, találkozik a „nem akarok gyereket vállalni” elvvel, az olyan strukturális probléma, amelyben a terapeutának maximum annyi dolga lehet, hogy segítsen a két félnek megérteni egymást és egymás indokait. Természetesen sok pár esetében ez a tényező még nem vezet azonnali szakításhoz. A leggyakoribb eset az, hogy a kapcsolatot tovább éltetik, miközben az egyik, vagy másik fél reménykedik, hogy majd megváltozik a másik hozzáállása. Úgy mennek előre, hogy azt hiszik, a másik meggondolja magát. Ez az a fajta biológiai kötődés, amely azt hirdeti, nem tudok nélküled élni, de valójában veszélyes lehet, hiszen azzal jár, hogy egyik, vagy másik félnek be kellene törnie.
Az egyikünk monogám, a másikunk pedig… nem
Már hallod is az ajtócsapódást, nem? Pedig ajjaj, most fognak a legtöbben felszisszeni: az emberi lények természetüknél fogva nem monogámok. Persze ettől még sokan választják, hiszen jó okuk van rá. Ráadásul sok más emberi késztetéshez hasonlóan a libidó is egyre változik, majd gyengül az életünk során, szóval az emberek változhatnak, évek múltával mások lehetnek az igényeik. Azonban abban az esetben, ha ebben a kérdésben a feleknek különböző az elképzelése, és ezt nem teszik ki idejekorán az asztalra az olyan problémákat jelez előre, amelyben később valamelyik fél biztosan sérül. Ebben a kérdésben tehát szintén nincs jó, vagy rossz választás, hiszen mindenkinek mások a vágyai és kötődési stílusa. Ha azonban a partnerek nem értenek egyet ezen a szinten, terápia ide vagy oda, az mindenképpen dealbreaker egy kapcsolatban.
Lehetséges, hogy az emberek megváltoztassák kardinális kérdésekben a hozzáállásukat? A válasz természetesen igen. A közös út során bármit és mindent újra lehet tárgyalni. Ilyenkor azonban az egyetértés érdekében a partnereknek teljes mértékben be kell vonniuk egymást, mielőtt bármit is tennének. Ha azonban a partnerek céljai, élete a kezdetektől fogva különböző irányokba mutatnak akkor igen kicsi az esély.
Mindketten megcsaltuk az exünket… és most nem bízunk egymásban
Azok a partnerek, akik megcsalták előző partnerüket, esetleg egymást, igazolták, hogy csalók. Kár is tagadni, vagy visszautasítani a vádat. Ha hazudtak volt partnerüknek is és mindketten rendelkeznek ezzel az információval, az szintén bizonyítékot teremt. Mindezen bizonyítékok ellenére a párok a terápiát bizalmi problémájukkal keresik fel, pedig ez egy strukturális probléma, amit ők maguk hoztak létre.
A gyanú egy dolog. A krónikus gyanakvás súlyosan ronthatja egy pár biztonságát mindkét irányban. Vannak, akik a kapcsolatban az átláthatóság hiánya miatt, a másik ismerete vagy megértésének hiánya miatt, és vannak akik a gyanúsított partnertől származó, finom árnyalt fenyegetések miatt. Ha a gyanúsított partner ugyanis nincs tudatában másik fél biztonságérzetének fenyegetettségének, akkor üldöztetettnek és méltánytalanul megvádoltnak érzi magát. A gyanakvó korábbi árulások emlékeit, esetleg szülők árulásait hordozhatja magában. És van ugye a klasszikus vetítési helyzet, amikor a gyanús partner a bűnös…
A bizonyíték azonban minden. Ha valakit hazudozáson, fontos információk elhallgatáson, csaláson kapnak rajta, akkor minden gyanakvás jogos. Most és mindörökké. Ámen.
Házassági szerződést íratott alá velem
Nem azt mondjuk, hogy a házassági szerződés rossz dolog. Sőt. Egy jól átgondolt, mindkét fél számára egyenlőséget és tekintélyt adó szerződés a későbbiekben még jól is jöhet. Azonban sok olyat látni, ahol a szerződés igazságtalan és kellemetlen, szinte megalázó helyzetbe hozza a másik felet. Ezekben az esetekben általában a házasságban az egyik fél eluralkodik, a másiknak pedig jut a szolgaszerep. Ez az energetika pedig nemcsak anyagi, de sokszor a gyermeknevelés és a szexualitás terén is dominál. Nos, ha két ember aláír egy ilyen szerződést, az szintén nem lehet párterapeutaként kezelni, mert szintén strukturális problémát hoztak létre. Senki ne írjon alá olyan szerződést, ami szerinte igazságtalan vagy nem működőképes. Mégis, tudjátok milyen sokan megteszik?
Nyitókép: Fotó: Jonathan Knowles / Getty Images
Forrás: Stan Tatkin PsyD
Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk:
- Sírj csak, én majd vigyázok rád!
- Miért fontos a szüleinkkel való jó kapcsolat?
- Csakráról csakrára: pénz és siker a lelki munka eredménye
Regisztrálj most, és tedd meg első befizetésed, mi megduplázzuk 100 000 Ft-ig! (x)
