5 rejtett jel, hogy gyerekkori traumát hordozol, amiről lehet, hogy te sem tudtál

A traumák nyomot hagynak a lelkünkön, azonban ezek a nyomok sokszor olyan mélyek, hogy még mi magunk sem vesszük őket észre. Azonban amíg nem ismerjük fel, addig láthatatlan módon irányítják az életünket.

Ha traumákra gondolunk, akkor egyből egy haláleset, baleset vagy esetleg bántalmazás jut az eszünkbe. Mindenképpen valami olyasmi, aminek fizikai, jól látható jelei vannak. Vagy legalábbis olyan következményei, amik láttán azonnal felismerhetjük, ha valaki traumát élt át. Olyan egyértelmű ismertetőjegyekre fókuszálunk, mint a befelé fordulás, depresszió vagy emlékbetörések. Azonban a traumák igen sokszínűek, ami azt is jelenti, hogy mindenkinél más módon jelennek meg. Van, hogy egyszerűen csak azt érezzük, hogy valami nincsen rendben, de az okát nem tudjuk megfejteni. Ilyenkor olyan mélyen rejlő sérülésekre bukkanhatunk, amelyeket mikor megtörténtek, talán nem is tekintettük olyan súlyosnak, a felnőtt életünkre azonban komoly hatást gyakorolnak.

A szeretet ilyen

Az a nehézség a gyerekkori traumákban, hogy a gyerekek mindent megbocsátanak és mindent magukra vesznek. Elhitetik magukkal, hogy a rossz dolgok okkal történtek, és ezt ők valamilyen módon kiérdemelték.

Sőt, igazán nem is rosszak, hiszen valószínűleg a körülöttük lévő felnőttek azért engedték, hogy ezek megtörténjenek velük, mert az az ő érdeküket szolgálta. Számukra a felnőttek, a szülők sosem állhatnak a rossz oldalon, mert ők azok, akik enni, inni adnak és a legjobban tudják, hogy mi a jó, ezért a gyerek fejében minden negatív cselekedet összefonódik a normalitással. Normális, ha a szülő elhanyagol, túlbűntet vagy bánt…mert a szeretet ilyen. Ez pedig egy súlyos útravaló.

5 rejtett jel, hogy gyermekkori traumát hordozol:

1. Elkerülő viselkedésed van

Ha nehezedre esik beleállni dolgokba, megvédeni magadat vagy kitartani az igazad mellett, az nagy valószínűséggel azért van, mert gyerekkorodban azt élted meg, hogy a te érdekeid sosem voltak képviselve. A konfliktuskerülés és a megfelelési vágy két olyan tipikus jel, ami a bántalmazott emberek sajátossága. Az üzenet, amiben felnőttél az volt: ha jól viselkedsz, azzal elkerülheted a bántást. Nem csoda hát, ha felnőttként is arra törekszel, hogy nehogy kihúzd a gyufát valakinél…mert ki tudja mi történne akkor.

2. Kerülöd a testi-lelki intimitást

Az elkerülő viselkedés nemcsak a nehéz helyzetekre, konfliktusokra vonatkozik, hanem sokszor a pozitív élményekre is. Főként az intimitás ilyen, amit nagyon nehéz megélni a traumatizált embereknek. Félelemmel tölt el megbízni másokban, közel engedni őket magadhoz és ezért felületes, sokszor nagyon konfliktusos kapcsolatokba bonyolódsz. Hajlamos lehetsz arra, hogy olyan férfit válassz magad mellé, aki hasonló karaktert mutat, mint az, akitől a bántást kaptad, legyen az fizikai vagy lelki. A kölcsönös erőviszonyokon alapuló, egészséges kapcsolódást és intimitást hírből sem ismered és annak ellenére, hogy vágynál rá, mégis inkább bezársz.

3. Függsz valamitől

Az utóbbi években több kutatás is összefüggésbe hozta a gyerekkori traumákat a függőségekkel. Persze, ilyenkor mindenki fellélegzik, hogy se alkoholba, se tudatmódosítószerekbe nem fojtja bánatát, így biztos minden rendben van. Azonban a függőség is több arcát mutatja, attól függően, hogy kinek hol a gyenge pontja. Lehet, hogy egy korty alkoholt sem iszol, de rettegsz az egyedülléttől és ezért kapcsolatfüggővé váltál. Vagy éppen a munka vált az életed központi elemévé, de az is lehet, hogy a vásárlás rántott be, vagy bármi, ami rabságban tart, de elsőre nem tűnik annyira szörnyűnek. Azonban, ha a mélyére nézel a dolognak, akkor rájössz, hogy túl nagy jelentősége lett valaminek az életedben, ami már befolyásolja a mindennapjaidat.

4. Rossz a memóriád

Traumát átélt személyeknél nagyon gyakori védekezési metódus, hogy az agy elkezdi kitörölni az elviselhetetlen emlékeket. Az első tudatos emlékeink 1,5- 2 éves kor körülről származnak. Ha van a gyerekkorodnak olyan időszaka, ami egyszerűen kiesett az emlékezetedből, az azt is sejteti, hogy ott valami történhetett, amivel érdemes foglalkozni. Az elménk általában tökéletes munkát végez, de hatalmas erőfeszítésbe kerül neki, hogy folyton elnyomva tartsa ezeket az élményeket, ezért az is előfordulhat, hogy az életed egy adott pontján egy pici inger is azonnal előhozhatja ezeket. Ilyenkor nagy intenzitással törnek rád érzések, gondolatok, amiket nem tudsz hova tenni.

5. Úgy érzed, hogy kezedben kell tartani a kontrollt

A gyerekkorban elszenvedett negatív élmények közös pontja a kontrollvesztés. Ezt felnőttkorunkban úgy próbáljuk ellensúlyozni, hogy az életünk minden területe felett igyekszünk hatást gyakorolni. A „control freak” kifejezés nagyon divatossá vált, de a traumát átélt emberek valóban mániásan szorítják a gyeplőt, mert csak így érzik magukat biztonságban. Néha ez átcsap a végletekbe is. Mivel az élet természetéből adódóan nem tudunk mindenre felkészülni, ezért elkezdjük azokat a területeket túlkontrollálni, ami a saját hatáskörünk alá tartozik. Mi a legalapvetőbb dolog, amiben van kontrollunk? Az evés. Ha te is anorexiával, vagy testkép problémákkal küzdesz, akkor ezt az oldalát is fontos lenne megvizsgálni a helyzetednek.

Nyitókép: Ulza/ Getty Images

Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk:

• „Jobban fáj, mint egy pofon” – az elhanyagolás, mint gyermekkori trauma
• Így segít a traumák oldásában az alkotás ereje!
• Félsz, nehogy traumát okozz a gyermekednek? Lehet, hogy emiatt kimaradsz a szép pillanatokból!