1989 óta január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját, hiszen 1823-ban ezen a napon tisztázta le Kölcsey Ferenc a Himnusz kéziratát.
Idén tehát 35. alkalommal tartjuk meg ezt a jeles napot a 201 évvel ezelőtt megírt mű tiszteletére. Az alkotás a hazafias költészet legnagyobb remeke, ennek apropóján össze is gyűjtöttünk néhány érdekességet a magyar Himnuszról.
A Himnusz előtt
Kölcsey Ferenc Himnusz című művét megelőzően Magyarországnak nem volt egységes nemzeti himnusza. A katolikus hitű magyarság a néphimnusza a Boldogasszony Anyánk és az „Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga” kezdetű ének volt, míg a reformátusok a „Tebenned bíztunk, elejétől fogva” zsoltárt énekelték.
Kölcsey Ferenc megírta, Erkel Ferenc megzenésítette
Kölcsey Ferenc 1823-ban január 22-én tisztázta egy nagyobb kéziratcsomag részeként a Himnuszt. A mű egészen 1844-ig nem kapott különösebb figyelmet. Komolyabb érdeklődés akkor mutatkozott irányába, amikor Erkel Ferenc a Nemzeti Színház igazgatói pályázatának felhívására megzenésítette és 1844. augusztus 10-én, a Széchenyi István nevét viselő gőzhajó avatásán, az Óbudai Hajógyárban először csendült fel nyilvánosan.
IV. Károly és a Himnusz
1903. április 23-án Rátkay László két paragrafusból álló törvényjavaslatot nyújtott be „az egységes magyar nemzet himnuszáról”, ezt az Országgyűlés elfogadta, azonban I. Ferenc József nem szentesítette azt. 1916. december 30-án IV. Károly utolsó magyar király azonban a Mátyás-templomban tartott koronázási szertartására már nem az osztrák, hanem a Kölcsey által írt Himnuszra vonult be.
Törvénybe iktatva
A hivatalos nemzeti himnusszá válását csak a magyar alkotmány 1989-es módosítása hozta meg, melynek 75. §-a kimondta, hogy a „A Magyar Köztársaság himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével.” A 2011-es Alaptörvénybe ez a paragrafus az Alapvetés i) cikkébe került, változatlanul.
A kézírat
Kölcsey Ferenc költeményének eredeti kéziratát az Országos Széchényi Könyvtárban őrzik, azonban a látogatók egy évben csak egyszer, január 22-én, a magyar kultúra napján tekinthetik meg. A kézírat egyébként nem a könyvtár tulajdona, a család azonban határozatlan ideig ott őrzi azt.
Tempó és hossz
A Himnusz tempóját az 1920-as években a világháborús veszteség és a trianoni békeszerződés következményeinek hatására lelassították, eredetileg egy tempósabb változatot használtak. Megzenésített változatának felvétele két és fél perc hosszú volt, ez azonban nem felelt meg a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak. Ezért a díjátadó eseményekhez használt verziót lerövidítették, felgyorsították, és leszállították a hangnemét. A MOB felkérésére 2013-ban a MÁV Szimfonikus Zenekar elkészítette a Himnusz kilencven másodperces zenekari változatát, mely egyrészt közelebb áll Erkel eredeti művéhez, másrészt megfelel a Nemzetközi Olimpiai Bizottság ide vonatkozó szabályainak. Az új változat először a 2016-os, Rio de Janeiró-i nyári olimpiai játékok során hangzott fel.
Nyitókép: salarko/ Getty Images
Forrás: Wikipédia
Ha tetszett a cikkünk, ezek is érdekelhetnek:
- Kulturális programok, amiket már most tervezz be az évre
- Hazai lánivalók: 5 mesés magyarországi kastély
- Az örök karácsonyi kedvenc: 7 érdekesség, amit nem tudtál A diótörőről
