6 kérdés, amelyet kötelező feltenned az orvosnak, mielőtt betöltöd az 50-et

A saját érdekedben várd felkészülten a napot, amikor az ötven szál gyertyát elfújod!

Az 50. életév betöltése komoly mérföldkő, még akkor is, ha sokan igyekeznek ennek jelentőségét elbagatellizálni. Ez már egyértelműen az a kor, amikor az életünkért a felelősséget nem lehet másra tolni, hiszen az évek és a rutin már megedzettek annyira, hogy tisztában legyünk az erős és gyenge pontjainkkal egyaránt.

Ha közeleg ez a bűvös dátum, akkor első körben nyilván előbb jut eszünkbe egy „jutalomutazás”, mint egy alapos orvosi kivizsgálás. Pedig ez pont az a kor, amikor nem árt felkészültnek lenni, hogy a következő éveket, évtizedeket is egészségesen, ennek köszönhetően pedig kiegyensúlyozottan éljük.

A prevenció fontossága szinte a csapból is folyik, de ennek ellenére nagyon sokan csak a kínzó és elviselhetetlen fájdalmak esetén mennek orvoshoz. Amiről nem tudunk, nem fáj, szokták ilyenkor elütni a probléma komolyságát, pedig a mai technológiák és eszközparkok mellett, a betegségek túlnyomó része nagy hatásfokkal gyógyítható. „A bölcsek úgy tartják, hogy sokkal könnyebb az egészséget megtartani, mint a betegséget meggyógyítani! A betegségek megelőzése a kulcsa annak, hogy jól és tovább éljünk” – mondja Dr. Jerrold S. Gertzman, háziorvos.

Nézőpont kérdése, hogy az 50 ijesztő szám-e, de ha úgy tekintünk rá, hogy ez már a miénk, ennyit megéltünk, és ezt biztos, hogy nem vehetik már el tőlünk, akkor talán nem is olyan rettenetes. Ha közeledik a „nagy” nap, akkor ezeket a kérdéseket tedd fel az orvosodnak:

1. Milyen szűrővizsgálatokat kell elvégeznem?

A mammográfia és a nőgyógyászati szűrések évente ajánlottak, ahogy egy átfogó vérkép és vizeletvizsgálat is, különös tekintettel a májfunkciók, cukorbetegség, veseműködés és a pajzsmirigy állapotára. A kolonoszkópia ajánlott életkora (ha nincs kockázati tényezője) 45 év, tehát ez feltétlenül ajánlott. Ez a vastagbélrák szűrővizsgálata, ami azért fontos, mert ha időben diagnosztizálják, nagyon jó hatásfokkal kezelhető.

2. Változtassak-e az étrendemen és az edzési rutinomon?

Ha nálad alapvetően a kiegyensúlyozott táplálkozás a jellemző, akkor nincs különösebb ok a változtatásra, hacsak nem merül fel valamelyik élelmiszercsoporttal kapcsolatosan intolerancia. Ebben a korban különösen fontos figyelni a megfelelő mennyiségű zöldség-, gyümölcs- és rostbevitelre, és ha eddig nem hagytad el a fehér lisztes termékeket, akkor itt az idő a teljes kiőrlésűekkel való megbarátkozásnak. Fontos a kalcium- és D-vitaminbevitel, és a testmozgást sem lehet elkerülni. Az ajánlott mozgás minimum heti 150 perc, de nem kell ettől megijedni, egy kiadós séta a friss levegőn is beleszámít! Azon legyen a hangsúly, hogy minden sporttevékenység jobb a semminél!

3. Mit tegyek, ha magas a koleszterinszintem?

A magas koleszterinszint nem játék, ez ugyanis a szívbetegségek fő kockázati tényezője. Ebben a korban fontos, hogy tisztában legyünk a jó (HDL), és a rossz koleszterin (LDL) számával, mert a cél az össz- és a rossz koleszterin csökkentése, valamint a jó koleszterin növelése. A laboreredmények értékelése után a háziorvos ad tanácsot az optimális koleszterinszint eléréséhez.

4. Mire készüljek a menopauzával kapcsolatban?

Ahogy a menstruáció első időpontja is változó a fiatal lányoknál, úgy a menopauza ideje sem köthető fix életkorhoz. Általánosságban elmondható, hogy 50-52 éves kor között következik be, azonban vannak, akiknél már ez sokkal hamarabb jelentkezik. Szükség esetén ilyenkor személyre szabott hormonterápiára lehet szükség, de a hangulatingadozások miatt gyakori az alacsony dózisú antidepresszánsok szedése is. Számos gyógynövénytartalmú készítmény is a hölgyek rendelkezésére áll a menopauza tüneteinek enyhítésére, de ezeket is érdemes egyeztetni az orvossal, főleg, ha bármilyen más gyógyszer szedése is elő van írva számára.

5. Mennyiben befolyásolja a családi kórtörténetem bizonyos betegségek kockázatát?

A családtörténet szerencsére egyáltalán nem jelenti azt, hogy ugyanazokat a betegségek, amelyek a felmenőknél megjelentek, az utódoknál is előfordulnak. A kockázat viszont egyértelműen nagyobb, ezért ezeknek a mérséklése érdekében fontosak a rendszeres, a célirányos szűrővizsgálatok. Inkább menj többször feleslegesen orvoshoz, mint egyszer túl későn!

6. Milyen gyakran kell mostantól orvoshoz mennem?

Ha semmilyen panasz nem áll fenn, akkor is ajánlott évente egyszer bejelentkezni a háziorvoshoz. Ez lehetővé teszi, hogy a szakember a legkisebb változásokat is észrevegye, amelyek még az esetleges tünetek megjelenése előtt kiszűrhetők. „Minél korábban észlelhető egy állapot, annál nagyobb a valószínűsége, hogy hatékonyan kezelhető és/vagy visszafordítható.

Forrás: purewow.com

Nyitókép: Westend61/GettyImages

Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk:

Tedd meg a befizetéseidet, mi pedig megnöveljük a nyerési esélyeidet maximum 275 000 forintig. (x)