Testünk legapróbb jelzéseire is érdemes odafigyelni, ugyanis semmi nincs ok nélkül.
A hivatalos definíció szerint a stroke esetében az agyban megszűnik a vérellátás. Ez kétféle módon történhet: létrejöhet, amikor egy agyi ér elpattan (agyvérzés), vagy kialakulhat olyankor, amikor valamelyik véredényben egy vérrög elzárja a vér útját, vagy pedig amikor az agyi ereket rákos elváltozás nyomja. Ha az agysejtek oxigén nélkül maradnak, elpusztulnak.
Az orvostudomány az utóbbi időben nagyot lépett előre, és bizonyos prevenciós szűrésekkel, vizsgálatokkal számos probléma esetében lehetővé vált a korai diagnózis. Nem véletlen, hogy a csapból is folyik, hogy milyen fontos rendszeresen ellenőrzésekre járni, és a saját érdekünkben nem jó megoldás addig halogatni a bajt, amikor már túl késő, és nincs, vagy csak minimális a lehetőség a gyógyulásra.
A következmények súlyossága azonban az állapottól függően változhat. A leggyakoribb az ischaemiás stroke, ami akkor fordul elő, amikor az agyban egy artériás ér beszűkül vagy teljesen bezárul. A legveszélyesebb a vérzéses stroke, amely egy agyi artéria megtelésekor keletkezik, és emiatt a károsodás visszafordíthatatlan, esetenként halállal is járhat.
Célszerű azonnal orvoshoz fordulni vagy mentőt hívni, ha olyan tüneteket észlelünk, amelyek első pillantásra másnak tulajdoníthatók, vagy nem egyértelműen tűnnek „életveszélyesnek”, mert akár a stroke korai figyelmeztető jelei is lehetnek.
Ilyen tünet lehet a:
- legörbülő száj,
- a kettős látás vagy látásvesztés
- a bizsergés, végtaggyengülés
- a szavak helyes megfogalmazásának nehézsége,
- a fejfájás
- a koordináció hiánya
- hirtelen ájulás.
Kit érinthet?
Az agyvérzésnek már a gondolata is rémisztő, hiszen sokszor a hatásai tartósak, és maradandó károsodást is okoznak. Általánosságban elmondható, hogy a stroke inkább az idősebb korosztályt érinti, de sajnos nem zárhatók ki teljesen a fiatalabbak sem. A stroke sokszor hirtelen, szinte észrevétlenül is bekövetkezhet, és soha nem szabad alábecsülni, hiszen az első, (esetenként gyengébb lefolyású) állapotot, második, vagy harmadik eset is követheti.
Statisztikai adatok szerint a férfiakat nagyobb számban érinti, és érdekesség, hogy a reggeli, délelőtti órákban nagyobb az előfordulása, mint a nap többi szakaszában.
A kockázatot egyes meglévő betegségek növelhetik, és az életmóddal is összefüggésben van, tehát a kialakulásában vannak befolyásolható, és nem befolyásolható tényezők is. Akiknél már előfordult agyvérzés, náluk az újbóli előfordulás lehetősége sokszorosan nagyobb. A cukorbetegség, a magas vérnyomás, a túlsúly is mind rizikófaktorai lehetnek a stroke-nak. De az alkohol, a dohányzás, és a drogok is sokat árthatnak, bár azt hangsúlyozni kell, hogy ezek nemcsak az agyvérzés, számos más betegség esetén is komoly rizikófaktornak számítanak.
Elkerülhető-e a stroke?
Sajnos az esetek száma világviszonylatban is növekedést mutat, s mivel nincsen olyan konkrét terápia, amely a stroke megelőzését szolgálná (az agyvérzésen átesettek esetében léteznek műtéti és egyéb kezelések, de nem minden esetben hatásosak), az életmódon tudunk egyénileg elsősorban változtatni. A rendszeres testmozgás, a vérnyomás folyamatos ellenőrzése, az ideális testsúly elérése ezért is különösen fontos. Ha a családban már előfordult agyvérzés, akkor is érdemes figyelni, mert ebben az esetben is nagyobb a rizikófaktor.
Forrás: pourfemme.it
Nyitókép: bymuratdeniz/GettyImages
Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk:
- Legyél spontánabb, az agyadnak is jót tesz
- Elő a kezekkel! 3 ujjgyakorlat, ami felpörgeti az agyad
- Szakértők szerint csupán napi 15 perc olvasással elkerülheted az agyi leépülést
