Gyakran mondják, hogy az élet a legjobb forgatókönyvíró. Ezt a hollywoodi rendezők is tudják, ugyanakkor még a valós történeten alapuló mozikban is előfordul, hogy az íróknak meglódul a fantáziája.
A nemek harca (2017)
A forgatókönyv alapjául az 1973-as, Nemek csatája néven elhíresült teniszmérkőzés szolgált, amelyet Billie Jean King és Bobby Riggs játszott le.
- A rendezők sokkal feszültebbnek állították be a meccs hangulatát, mint amilyen igazából volt – ugyanis ez a valóságban éppen olyan volt, mint bármelyik másik játszma.
- Bobby azt mesélte, hogy alábecsülte ellenfelét, és kevesebbet edzett, mint általában. A filmben Bobby gyakorlatilag nem is készült a meccsre, túlságosan magabiztos volt.
- A moziváltozatban a férfiak többnyire csak balra, a nők pedig jobbra néznek, ami állítólag a nők progresszivitását és a férfiak rövidlátását jelképezi.
Banks úr megmentése (2013)
A történet szerint Walt Disney megígérte a lányainak, hogy megfilmesíti a kedvenc könyvüket (ami nem más, mint a Mary Poppins P.L. Traverstől), azonban erre csak több évvel a fogadalma után lesz lehetősége, ugyanis az írónő eleinte nem egyezik bele a megfilmesítésbe: fél, hogy túlságosan megváltoztatnák a sztorit, és mindenbe beleszól a forgatás során. És bár a „Banks úr megmentése” valós eseményeken alapul, mégsem követi hűen azokat:
- Például Walt karaktere sokkal kevesebbet dohányzik a filmben, mint amennyire az jellemző volt rá az életben. Ennek oka talán az lehet, hogy az alkotók nem akarták felhívni a figyelmet a világ legcsodásabb meséit megálmodó ember káros szokására.
- A filmmel ellentétben Disney a valóságban nem igazán vette figyelembe az írónő véleményét, mondván „Ez a hajó már elúszott.” Megtiltotta az animált részek korrigálását, még akkor is, amikor még lehetséges lett volna. Nem tudni, hogy üzleti okokból döntött-e így, vagy makacsságból.
Kódjátszma (2014)
A Kódjátszma egy Alan Turing nevű brit matematikusról szól, aki a második világháború alatt segített feltörni a németek „Enigma” nevű kódnyelvét, amivel hozzájárult ahhoz, hogy a szövetségesek kivívják a győzelmet.
- Annak ellenére, hogy a kódfejtő gépet Turing eredeti rajzai alapján készítették el, a filmben kicsit nagyobb lett, és néhány mechanikai része nyitott volt, hogy látványosabb legyen.
- John Cairncross és Alan Turing a valóságban sosem találkoztak, hiába dolgoztak ugyanazon a helyen. A Menzies tábornokot alakító Mark Strong egy abból a korból fennmaradt kék csíkos öltönyt viselt, hogy kitűnhessen a Bletchley Park többi karaktere közül.
Bohém rapszódia (2018)
A Queen együttesről, azaz kiemelten a frontemberről, Freddie Mercury-ről szóló filmben több eltérést is felfedezhetünk a megtörtént eseményekhez képest.
- A Rami Malek által életre keltett Freddie a „Love of My Life” című dalt menedzserének és szeretőjének, Paul Prenternek énekelte egy farmon – pedig a valóságban a szám rögzítésekor Paul nem dolgozott vele együtt, így egyszerűen nem lehetett mellette ebben a pillanatban.
- A Bohém rapszódia sztorija szerint Freddie az 1985-ös Live Aid koncert előtt már megtudta, hogy HIV-pozitív, és el is mondta a bandának – míg az életben valamikor 1986 és 1987 között szembesülhetett a diagnózissal.
- A filmben Mercury elnézést kért az együttestől, amiért távozott, és minden hibájáért, sőt, azt mondta, bármit megtehetne, hogy visszatérhessen közéjük. Pedig a Queen igazából sosem oszlott fel, még azután sem, hogy a frontember elindította a szólókarrierjét.
A nagy dobás (2015)
A film a 2008-as pénzügyi válságot dolgozza fel, méghozzá olyan emberek szemszögéből, akik előre megjósolták azt.
- Shipley és Geller megismerkedtek a Wall Street Journalnál dolgozó Casey-vel, és szerették volna felfedni a csalást, ami a történelem egyik legnagyobb pénzügyi válságát okozta – de Casey végül nem akarta publikálni a sztorit és a tényeket a közelgő eseményről. Azonban annak ellenére, hogy Shipley és Geller tényleg próbáltak sok embert figyelmeztetni a dologról, senki nem hallgatott rájuk, és arra sincs bizonyíték, hogy valóban volt-e barátjuk a Wall Street Journalnál.
- A film több részlet felett elsiklik, és leginkább a rövidlátó és korrupt üzletemberekre fókuszál a Wall Streeten, holott nem ők az egyedüli okozói a krízisnek.
A király beszéde (2010)
A történelmi filmben a trónra váró Albert herceg dadogása miatt felkeres egy logopédust, Lionel Logue-ot, aki nem szokványos módszerekkel próbál segíteni neki a félelmei leküzdésében.
- Azonban míg az első terápiás alkalom a film szerint heves érzelmeket vált ki Albertből, sőt, feldühödik, addig a logopédus jegyzetei szerint inkább csalódottságot érzett magával szemben. A moziváltozat ráadásul feszültebbnek ábrázolta a kapcsolatukat, mint amilyen a valóságban volt.
- A moziváltozatban Churchill is gratulált a beszédéhez, pedig valójában ott sem volt az eseményen.
Social Network – A közösségi háló (2010)
A 2010-ben bemutatott Social Network – A közösségi háló című film a világ egyik legnépszerűbb közösségi oldalának, a Facebooknak megszületését dolgozza fel.
- A hollywoodi változat elején Mark Zuckerberg egy bárban iszogat a barátnőjével, Ericával (akivel később szakítanak is, de sokszor hatással van Mark cselekedeteire is), míg igazából egy Priscilla Chan nevű lánnyal randizott, aki ma már a felesége.
- A filmben Mark nem ment el a reptérre, hogy beszéljen Saverinnel, az oldal egyik befektetőjével, míg a valóságban Zuckerberg találkozott kollégájával.
Forrás: BrightSide
Fotók: IMDb
Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk neked:
- 5 film 5 táncjelenete, a meghatótól a humorosig
- 15 világsztár, aki epizódszerepet vállalt a Jóbarátokban
- 6 romantikus film, amiben jobb, ha nem keresel párkapcsolati tanácsokat