Most, hogy véget ért a dolce vita, és megkezdődnek a szürke hétköznapok, gyermekeink nem értik, miért kell iskolába járni. Pláne miért kell ilyen korán kelni hozzá. Ha nálatok is nehezen indulnak a reggelek, használd bátran tippjeinket.
Bárki bármit mond, a gyerekekkel való reggeli elindulásoknak alapjában véve is van egy kis idegzsábával fűszerezett bájuk. Legalábbis nálunk. Valakinek mindig baja van a reggelivel, valaki nem akarja bevenni a vitamint, a nagyobbnak pedig rendre nem teszik az aznapra kiválasztott ruhája, sminkje és úgy egyáltalán a rendszer…
Most, hogy megkezdődött az iskola, óvoda, bölcsi, suli, kinek mi és a szabadságban töltött vakáció után még nem állt fel a napi rutin, minden egy kicsit nehezebben megy. Gyermekünk gyakrabban álmos, fáradt, dacos, nyafogós és dühös. Az első hetekben sokkal inkább fordul elő, hogy számunkra valamilyen érthetetlen ok miatt kiveri a hisztit.
Bevallom, a reggeli felkelésekért én sem rajongtam. Gyűjtöttem is az igazolatlan órákat rendesen, mert az akkori pedagógusok már 5 perc késésre is, kárörvendő mosoly kíséretében írták be a naplóba az igazolatlant. De még ennek tudatában is nehéz egy-egy reggeli hiszti közben a tibeti szerzetesek nyugalmát árasztani magamból. Mivel nálunk rendszeresen egy-két héttel korábban kezdődik az iskola, mire a többi szülő feleszmél én már lábon kihordtam két sztrókot. Ezért összegyűjtöttem néhány tippet arról, hogy mi állhat a dükitörések hátterében.
1. 15 perces szabály
Leggyakrabban a kicsik csak azt szeretnék, ha anya vagy apa odafigyelne rájuk. Ezt egyébként napi 15 perc intenzív odafigyeléssel rendkívül könnyen lehet is orvosolni. Érdemes leülni játszani vele, és tényleg úgy és azt csinálni, amit a gyerek szeretne. Ez a negyed óra csak róla szóljon. Ha rózsaszín tütüben kell tigrisbukfencet ugranod, vagy férfi létedre Barbie babával játszanod, akkor is.
2. Tisztában lenni az érzéseikkel
Előfordulhat, hogy tehetetlennek érzi magát a gyermekünk, mert mondjuk a dadus, vagy valamelyik társa igazságtalanul viselkedett vele, és ő nem tudta megvédeni magát. Ilyenkor elsősorban azt kell megvizsgáljuk, hogy gyermekünk képes e már megfelelően beszélni az érzelmeiről, és az őt ért eseményekről. Felismeri magától, és meg tudja fogalmazni, hogy dühös, aggódik, bizonytalan vagy fél?
Ezeket az alapvető érzelmeket már kisebb korban célszerű velük tisztába tenni. Ha például a testvére kitépi a kezéből a játékát, és ő ordítani kezd, akkor tudatosítsuk benne, hogy te most dühös vagy. Néhány alkalom után már ő is el fogja tudni mondani, pontosan mi tis érez. Tegyük meg ezt az ő érdekükben minden érzelmet kiváltó esetben. A jó élmények tudatosításával is, mert iszonyat frusztráló lehet, ha valaki nem tudja elmondani, mit él át.
3. Jelen lenni
Ennél már csak az a fontosabb, hogy valójában el is mondja, mi történt vele a nap folyamán. Erre pedig nekünk kell megteremteni az időt. Van olyan, gyerek, akiből ömlik a szó rögtön iskola után, van aki csak este nyílik meg. Ilyenkor fontos, hogy minőségben ott legyünk gyermekünknek, és meg tudjuk hallgatni őt. Fontos, hogy ezekben a percekben bizalmat is építünk, így mindig figyeljünk arra, hogy még ha hibázott is, ne teremtsük le, hanem próbáljuk a helyzetből a lehető legjobbat kihozni. Legyünk nekik ott, érezzék, hogy számíthatnak ránk. Ha nem olyan volumenű a probléma, sokszor még megoldással sem kell előállnunk, ha a megfelelő kérdésekkel irányítjuk, a gyerek előbb-utóbb magától is rájön a jó megoldásra.
4. Szomjúság
A szomjúság is okozhat dührohamot, így reggel ivással kezdődjön a nap, és az iskolatáskában is mindig legyen feltöltött kulacs. Nem összekeverendő különböző rostosnak titulált cukros levekkel. A napi vízmennyiség tényleg kizárólag tisztított vagy ásványvíz legyen.
5. Éhség
Ugyanez a helyzet az éhséggel. Erre már terminus is létezik, én is a „hangry“-k táborát, vagyis az éhesen életveszélyessé váló emberek csoportját erősítem. Gyermekeim is. Ezt megelőzendő bőven pakolok az uzsonnás táskába az éppen szezonális gyümölcsökből, rágcsálnivalókból, magvakból, megfelelő fehérje tartalmú ételekből. Különösen akkor fontos ez, ha suli, ovi után még valamilyen különfoglalkozás is várja a kicsit. Szintén kiemelném hogy a snackek sem kakaóscsigát és túrósbuktát takarnak. Nyilván heti egyszer belefér, de alapvetően csak a vércukor ingadozását idézik elő, így többet ártanak, mint használnak.
6. Ébresztőóra
Nálunk a gyerekenek rengeteget segített az alvásciklusos ébresztő. Eleve kőbe vésett iskolaidőben a lefekvési rutin. Vagyis hét órakor vacsi, nyolcra túl vagyunk a fürdésen, és fél órával később már mindenki az esti mesét hallgatja édesanya interpretálásában. Ezzel elérem, hogy kilencre aludjanak, és az alvási ciklusuk szerint kelnek reggel. A kicsinek ez 16 perccel később van általában, mint a nagynak, és azóta mindketten vitálisabban ébrednek, és ráadásul nem rám, hanem az órára haragudhatnak reggelente.
7. Előkészületek
Nálunk áttörést hozott, hogy előző este együtt tervezzük meg, másnap miket fogunk csinálni, és ehhez meg persze az időjárásnak megfelelően ki is készítjük a másnapi ruhákat. Reggel, amikor rohanás van, már nem kell a szekrény előtt még szunyókáló aggyal ezeken gondolkodni.
Nyitókép: Halfpoint/GettyImages
Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk neked:
- Hogyan neveld a sárkányodat? Avagy létezhet a közös, harmonikus gyermeknevelés válás után?
- Ilyenek a tigirisszülők: valóban könyörtelenség kell a sikerhez?
- Mire képesek a mesék? Gyógyítsd gyermeked kalandok szárnyán
