Elfolyó órák és óriás elefánton pihenő kastély – Salvador Dalí élete pont olyan abszurd volt, mint művei. A modern művészet sajátos személyisége, a szürrealizmus legismertebb alkotója például ragaszkodott „az ember saját őrültségéhez való jogához”.
1. Dalí szülei azt hitték, hogy ő a halott testvérének reinkarnációja
Dalí kilenc hónappal azután született, hogy idősebb testvére – aki szintén a Salvador Dalí nevet kapta – huszonkét hónapos korában, gyomorfertőzés miatt elhunyt. A művész öt éves volt, amikor a szülei elvitték öccse sírjához, és elmondták neki, hogy szerintük a halott fiú született újjá az ő testében. Ez az élmény Dalí mentális egészségére is hatással volt, egész életében identitászavarral küzdött. Munkáiban gyakran találhatunk utalást egy halott gyermekre, a Holt testvérem portréja című olajfestmény például öccsét ábrázolja.
2. Kétszer is eltanácsolták ugyanabból a művészeti iskolából
Habár Salvador Dalí kivételesen tehetséges művésznek bizonyult, magatartása miatt nem tartozott a tanárok kedvencei közé. Először 1923-ban rúgták ki a madridi Real Academia de Bellas Artes de San Fernandóból, mert részt vett egy tüntetésen. Később újra megkezdhette a tanulmányait, de 1926-ban ismét eltanácsolta az intézmény, miután Dalí kijelentette, hogy az utolsó szóbeli vizsgájának felügyelő bizottsága alkalmatlan a munkára. Önéletrajzában így emlékezett vissza az incidensre: „Végtelenül intelligensebb vagyok, mint ez a három professzor, ezért elutasítom, hogy ők értékeljék a vizsgámat. Túl jól ismerem ezt a témát.”
3. A művész munkásságát Sigmund Freud elméletei befolyásolták
A szürrealista művész még San Fernandóban olvasta el a pszichoanalízis megteremtőjének Álomfejtés című könyvét, és azonnal a rajongója lett. Freud arra ösztönözte, hogy a tudatalatti, az álom és az önismeret fogalmát saját kreatív munkájáin keresztül is vizsgálja.
4. Egyik művét meg is mutatta Freudnak
1938-ban Dalí Londonban találkozott Freuddal, ahol megmutatta neki a paranoiáról szóló esszéjét és a Nárcisz metamorfózisa című képét. Ez volt az első olyan festmény, amelyet teljesen a saját paranoiakritikus módszerével készített. Dalí azért vitte magával a művét, hogy Freuddal megvitathassák a nárcizmus pszichoanalitikus elméletét és a paranoia fogalmát. Habár a pszichiáter nem rajongott a szürrealista stílusirányzatért, elismerte, hogy a művész „technikailag kétségtelenül tökéletes mester”.
5. Dalí hallucinálta magát, hogy egy látomásokkal teli álomhoz hasonló állapotba kerüljön
Bár a hallucinációk gyakran összefüggnek a kábítószer-használattal, Dalí elmondása szerint ő sosem használt tudatmódosító szereket. Ehelyett kifejlesztette a – korábban már említett – paranoiakritikus módszert, amellyel tudatalatti állapotba kerülhetett. Az álomszerű állapot megteremtése végett a spanyol festő néha addig bámulta a tárgyakat, amíg azok látszólag más formát öltöttek, átalakultak, és ezek a hallucinációk befolyásolták a művészetét.
6. A diktátorok iránti megszállottsága miatt kiszorították a szürrealista mozgalomból
Amíg a szürrealista mozgalom számos más képviselője marxistának vallotta magát, addig Dalí szenvedélyesen rajongott a diktátorokért. A The Enigma of William Tell című alkotása Vladimir Lenint ábrázolja, és támogatta Francisco Franco spanyol diktátort, akit kétszer személyesen is meglátogatott a madridi palotájában. 1934-ben André Breton francia író, a „szürrealizmus atyja” Párizsba hívatta a mozgalom tagjait, hogy megvitassák a fasiszta szimpatizáns Dali ügyét. A spanyol festő ugyanis bevallotta, szexuálisan vonzódik Adolf Hitlerhez. „Dalít többször is bűnösnek találtuk a hitleri fasizmust dicsőítő ellenforradalmi akciókban. Alulírott javasolja, hogy zárjuk ki a szürrealista mozgalomból és minden rendelkezésre álló eszközzel küzdjünk ellene” – írta Breton.
7. Alfred Hitchcockkal és Walt Disney-vel is dolgozott
A híres rendező, Alfred Hitchcock felkérte Dalít, hogy tervezze meg az 1945-ben bemutatott Elbűvölve című film álomjelenetét, amelyet Gregory Peck hipnózis alatt él át. A szürrealista művész John Hench amerikai animátorral közösen a Disney egyik animációs filmjén, a Destino-n is dolgozott. Dalí huszonkét olajfestményt és rajzot készített a filmhez, amelyet a költségvetési korlátok miatt végül nem tudtak befejezni. 58 évvel később, 2003-ban készült belőle egy hatperces rövidfilm.
8. Kereskedelmi céllal is vállalt megbízásokat
Sok művész lenézően tekintett az alkalmazott művészetre (= megrendelésre készült és különböző igénynek megfelelő alkotások), Dalí nem utasította el az ilyen jellegű megkereséseket sem. Karrierje során a Vogue és a Town and Country magazinnak is készített borítót, megtervezte a Chupa Chups nyalókák logóját, valamint a De Beers, az SC Johnson & Company, a Gap és a Datsun márkák hirdetésein is dolgozott. André Breton ezért gyakran „Avida Dollars” néven gúnyolta őt, amely magyarul úgy hangozna „dollár-éhes”, azaz kapzsi.
Forrás: Art & Object
Nyitókép: @therealsalvadordali/Instagram
