8 káros jelenség, amit nem kellene normálisnak vennünk

A következő dolgok teljesen hétköznapiak, pedig kifejezetten károsak a társadalomra. Gyerekszépségversenyek, hurráoptimizmus és kettős mérce – te mivel egészítenéd ki a listát?

1. Elfogadni egy káros eszmét, mert az valamelyik vallás része

Az eltérő kultúrák, vallások és világnézetek tisztelete elengedhetetlen, de vannak olyan esetek, amikor igenis szót kellene emelnünk néhány nézőpont ellen. Nem, nem kell elfognunk azt a meggyőződést, miszerint a nők alacsonyabb rendűek, vagy hogy az LMBTQ+ identitásúak nem rendelkeznek egyenlő jogokkal, mert más vallása ezt állítja.

2. Gyerekszépségversenyek

Ugyan már… Mi a rossz abban, hogy 3-10 éves gyerekekre több réteg sminket kenünk és tetőtől talpig gyorsbarnító spray-vel fújunk be, miközben azt tanítjuk nekik, hogy a külsőségeken kívül semmi más érték nem létezik a világon? A kérdés természetesen költői.

3. Szépségfilterek, amik drasztikusan megváltoztatják az arcunkat/testalkatunkat

Számos tanulmány alátámasztotta már, hogy azok a filterek és alkalmazások, amik az irreális szépségideálhoz igazítják az arcunkat elképesztően negatív hatást gyakorolnak a mentális egészségünkre. Nem véletlen, hogy Norvégiában törvény írja elő, hogy fel kell tüntetni, ha egy képet digitálisan manipuláltak. Angliában pedig nemrég betiltották, hogy a 18 év alattiak botoxkezelés alá vessék magukat – a döntést azzal indokolták, hogy a közösségi média trendek miatt elképesztően megugrott a kiskorú páciensek száma.

4. A motivációs mondatok, amik szerint „minden lehetséges, ha elég keményen próbálkozol” 

Félreértés ne essék, elszántsággal és kemény munkával valóban sokat fejlődhetünk, előrébb tudunk jutni. De az túlzás, hogy minden lehetséges. Vannak olyan helyzetek, amikor egyszerűen nem számít, mennyi energiát és időt fektettünk a munkába, rajtunk kívülálló tényezők miatt mégsem érjük el a célunkat. Valamint a szerencsefaktorról sem szabad megfeledkeznünk. Vagyis a fent idézett mondat nem igaz, és elég komoly csorbát ejthet az önbecsülésünkön. 

5. Véleményt fogalmazni mindenről az interneten

Habár a szólásszabadság lehetővé teszi, hogy bármivel kapcsolatban megosszuk pozitív vagy – általában inkább – negatív véleményünket, érdemes elgondolkodni azon, valóban megéri-e. Hiszen az anonimitás mögé bújva mindenki bátrabban fogalmazza meg a véleményét, sokan hidegvérrel sértegetik a másikat, amiért nem egy nézőponton osztoznak. Pedig a felesleges konfrontáció helyett azt az opciót is választhatnák, hogy azt gondolják, „én ezzel nem értek egyet, de nem törődöm vele” és továbbgörgethetik az ominózus posztot. Ezzel nemcsak időt spórolhatnak, hanem nyugodtabban állnának fel a laptop mellől.

6. Egy nő pofon vághat egy férfit, de egy férfinak soha nem szabad megütni egy nőt

Nem számít, milyen kontextusban keveredünk konfliktusba, egy veszekedés sosem fajulhat tettlegességig. Ez nemcsak a férfiakra, hanem a nőkre is igaz. Ha egyenlő jogokat szeretnénk mindkét nemnek, szeretnénk megszüntetni a kettős mércét, akkor ezekről a helyzetekről sem szabad megfeledkeznünk.

7. Az egészségtelen túlsúly ünneplése

A body positivity-re nagy szükség van, mivel kulcsfontosságú üzenete, hogy fogadjuk el önmagunkat és másokat, ne ítélkezzünk a külső alapján. Azonban ezzel a mozgalommal is könnyen túlzásba eshetünk. Fontos tisztázni, azzal semmi probléma, ha nem 36-os ruhákat hordunk, vagy teltebbek vagyunk az átlagnál és van rajtunk felesleg. De a kóros elhízást nem kellene ünnepelnünk, hiszen ez az egészségre gyakorol káros hatást. Inkább biztatnunk kellene egymást, hogy egészségesebb életet éljünk és ha kell, bizony adjunk le néhány kilót. Nem, nem modellalkatért. Csupán azért, hogy a szervezetet, például a szív- és érrendszer működését vagy az ízületeket ne terhelje meg annyira a plusz súly, hogy annak komoly egészségügyi következményei legyenek. És nem azért, hogy néhány számmal kisebb nadrágba préseljük magunkat. Hanem azért, hogy minél tovább aktív életet élhessünk.

8. Hurráoptimizmus

Óriási különbség van az optimizmus és a toxikus pozitivitás között. Teljesen természetes, ha egy negatív eseményre negatív érzelmekkel reagálsz. Ha ilyenkor is megpróbálsz mosolyt erőltetni magadra, és valamilyen jól hangzó, fellengzős tanulságot levonni, az nem pozitív gondolkodás, hanem elfojtás. Persze nyugodtan vond le a helyzet tanulságát, és tanulj is belőle, ha lehet, de ugyanilyen nyugodtan dühöngj, vagy épp sírj – és főképpen merj dühös vagy szomorú lenni, ne zárd ki ezeket az érzelmeket se. Hiszen a hurráoptimizmus nem old meg semmit. Épp ellenkezőleg, hajlamossá tesz arra, hogy figyelmen kívül hagyd azokat a gondokat, amelyeket nem szabadna a szőnyeg alá seperni.

Nyitókép: Lisa Wiltse/Corbis News/Getty Images

Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk:

Legnépszerűbb cikkek: