Ez a nagymama filmbeillő kalandokat és életreszóló élményeket élt át unokájával. Joy 80 éves koráig az óceánt sem látta, mostanra azonban Amerika mind a 63 nemzeti parkját bejárta.
Azt hiszem, minden lélek alapvető igénye a figyelem. Az a fajta odafordulás, amelyben nem ítélkeznek felettünk egyszercsak átcsap valamiféle szeretetteljes érzésbe, amiben ki tudunk virágozni. Így járt Joy Ryan is, aki 80 éves korában elmesélte unokájának, Bradnek, hogy még sohasem járt a hegyekben, vagy látta az óceánt. Brad pedig nemcsak hogy odafigyelt rá és megvalósította a nagymama álmait, de annál valami sokkal csodálatosabbat is tett vele.
Felnyílik a szem
A 89 éves Joy Ryan szerény életet élt az ohiói Duncan Fallsban. Nehéz leírni, mennyire egyszerű tud lenni az élet egy ilyen városkában. De talán kellően átjön a hangulat, ha elmondjuk, hogy a városnak mindösszesen két jelzőlámpája van, és az bőven elég is ahhoz, hogy lebonyolítsa azt a forgalmat, ami arrafelé zajlik. Kisunokája, Brad hasonlóképpen nőtt fel szüleivel egy másik kisvárosban, és egészen addig ő sem utazott, amig főiskolára nem ment. Brad első nagyobb túrája az Appalache-ösvény volt, és miután elmesélte nagymamájának kalandjait, a nyolcvanas éveit taposó Joy elszontyolodva elárulta neki, mennyire bánja, hogy nem látta a világot.
Így válhatott valóra Brad és a nagymama álma
Kijelenthetjük, hogy Brad az unokák gyöngyszeme. Igazán büszkék lehetnek rá a szülei, hiszen manapság nem az a trend, hogy a fiatalok ilyen mértékben törődnek felmenőikkel. Felfordult világunkban, ahol a legtöbb ember csak saját magával van elfoglalva igazán üdítő és különleges, hogy azonnal a tettek mezejére lépett. Az állatorvosnak tanuló fiú bakancslistát készített, és úgy döntött meg szeretné mutatni nagymamájának az óceánt, a hegyeket és mindazt a csodát, amit Joy még nem látott. Mivel pénz éppen nem vetette fel őket, Brad egy nagyszerű ötlettől vezérelve létrehozott egy JoyNagyiÁlomutazása támogatói oldalt. Az univerzum is melléjük állt, és hamarosan elég támogatás gyűlt össze, hogy bele tudjanak vágni az első kalandjukba.
A nagymama nem vacakol
Joy úgy emlékszik vissza első túrájukra, mintha csak tegnap lett volna. Annyira felkészületlenül érte a kirándulás, hogy a sátrat is alig bírták felállítani és még a felfújhatós matracról is legurult. Ez azonban egyáltalán nem szegte kedvét. Ha legurult, hát legurult. Sokkal többet ért a kaland annál, mint hogy ilyen apróságon fennakadjon: úgy döntött, jó lesz neki a földön is. Mindennek azonban már majdnem hét éve. Azóta számtalan nagyszerű túrán vettek részt, és a nagyi, aki előtte csak tévéből látta az óceánt, nemrég egy 3 szakaszból álló alaszkai raftingtúrát is a háta mögött tud, bebizonyítva azt, hogy ami megvalósíthatatlan álomnak tűnt, azt is túl lehet szárnyalni.
Az összetartozás élménye
Joy és Brad története sokkal több egy kalandnál. Olyan dolgot adtak egymásnak, amely a mai világban ritka és különleges, pedig hatalmas szükség lenne rá. Az élet csoda dolog, amely megtanít minket arra, hogy meglássuk a valóságot az illúziók mögött, és azt hiszem Brad és Joy pontosan látja az élet valóságát. Kimentek a komfortzónájukon kívülre, és megkeresték mindazokat a kincseket, amelyet az élet rejt. Bízom benne, hogy egyre többen tudjuk majd olyan szeretettel és odaadó figyelemmel nevelni gyermekeinket, hogy idős korunkban, amikor már nincs bennünk lendület, de még csillogó szemmel hallgatjuk a történeteiket, ők majd karon fognak minket, és új életet lehelnek belénk. És ezáltal önmagukba is, hasonló kalandokkal.
Forrás: cbsnews
Nyitókép: instagram.com/grandmajoysroadtrip/
