Tudtad, hogy Julius Caesar egyszer megvalósított egy 445 napos évet? És azt, hogy régen egy nap majdnem hat órával rövidebb volt, mint manapság? Ha téged is érdekelnek még hasonló elképesztő tények az időről, tarts velünk!
1. Különbözőképpen érzékeljük
Mi itt a nyugati világban, ahol balról jobbra olvasunk, egy ugyanilyen pályán haladó lineáris vonalként képzeljük az idő múlását, de ez nem mindenhol van így. A nyelv, azok a metaforák, amelyet az időre használunk, nagyban befolyásolják a róla alkotott képet is. Az arab és héber nyelvterületeken, ahol jobbról balra olvasnak, az időt is ebben a mozgásban képzelik folyni. Bizonyos kultúrákban, például az Andok népei, a jövőt, mivel nem látható a hátuk mögé képzelik, és a múltat helyezik maguk elé. Az ausztrál kultúrákban pedig az égtájaknak megfelelően múlik az idő.
2. Hormonok ha bekavarnak
Az időérzékelés azonban egyénenként is eltérő lehet. Biztosan veled is volt már úgy, hogy amikor az orvosi rendelőben kellett várkozni, egy örökkévalóságnak tűnt, bezzeg a fagyi a strandon egy pillanat alatt elfogyott. Ebben pedig nagyon sok minden közrejátszik. Egyfelől, ha az agyunk le van foglalva, mondjuk egy fontos határidős munkával, vagy egy kellemes társasággal, és nem az időre fókuszál, akkor utólag úgy érzi felgyorsult az idő múlása. Ha azonban szellemileg nem vagyunk elfoglaltak, esetleg unatkozunk, akkor az idő múlását is lassabbnak érezzük. Ebben nagy szerepet játszik a dopamin nevű hormon is, ami a boldogságérzetet teremtve vonja el, vagy hiányában éppen lassítja le érzékelésünket.
3. Völgyek között zakatol a vonat
A 19. századig a különböző falvak, a szoláris délhez igazították óráikat, viszont ezzel több ezer különböző helyi időpont alakult ki. Ez igazán akkor vált érdekessé, amikor az emberek beálltak a megállóba és várták a saját órájukhoz beállított időpontban a vonatjukat. Az pedig még 4 várossal odébb volt. A vonatmenetrend ütemezése sokáig komoly fejtörést okozott a társaságoknak, mert több tucat indulási és érkezési időpontot kellett felsorolniuk egy-egy járathoz. Egy nap Sandford Fleming mérnök lekéste a járatát, és ez arra ösztökélte, hogy időzónákra ossza a földet. Eredeti tervét ugyan elutasították, de végül neki köszönhetjük, hogy letette az alapokat. 1883. november 18-án aztán az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában is bevezettek egy, a maihoz már nagyon hasonlatos időzónarendszert. Az Egyesült Királyságban a vasúttársaságok pedig már 1840-ben bevezették a máig használatos időzónarendszert.
4. Greenwitch
Az 1884-es Nemzetközi Meridián Konferencián részt vevő nemzetek alapozták meg és hozták létre a világ 24 időzónára való felosztását, ahol a főmeridián, más néven 0º hosszúság az angliai Greenwichhez került.
5. Bogaras emberek és lobby
Soha nem gondoltad volna, de a legelső ember, aki komolyan szorgalmazta a nyári időszámítást, egy rovarkutató volt, aki csupán több napsütötte órát szeretett volna, hogy nyáron legyen ideje munka után is rovarokat keresni. Javaslatát 1895-ben nyújtotta be egy új-zélandi tudományos társaságnak. Végül az I. Világháború után a szén megőrzésének érdekében Németország vezette be először a nyári időszámítást, majd később az Egyesült Államok 1918-ban követte példáját. 2007-ig a nyári időszámítás októberben ért véget. A hírek szerint az édességipar lobbizta ki, hogy Halloween után térjen csak vissza a téli időszámítás.
6. Boldog koalák
Bár a nyári időszámítás elég aljas dolog, hiszen a tanulmányok szerint számos egészségügyi hátránnyal is jár, úgy mint szívrohamok és autóbalesetek számának megnövekedése, viszont ez az időszak a koaláknak nagyon jó. Megállapították, hogy ebben az időszakban 11% kevesebb állatot ütnek el az autójukkal hazafelé tartók.
7. Észak diktál
Az északi féltekén a nap árnyéka északról keletre, délre, nyugatra mozog. A déli féltekén azonban ez az árnyék éppen az ellenkező irányú. Mégis, amikor azt mondjuk, mozogj az óramutató járásával megegyező irányba, akkor az északi félteke napóráinak mozgását veszi mindenki alapul.
8. A legpontosabb
A világ legpontosabbnak tartott óráját az Amerikai Egyesült Államokban, a Colorado állambeli Boulderben található National Institute of Standards and Technology-ban lehet megtalálni. Ez az óra egyetlen alumínium ion regzésének mérésével tartja az időt, és állítólag 33 milliárd évig pontos marad. Csak bírd kivárni.
9. 10.10
Mit gondolsz, mi állhat amögött, hogy az új órák, telefonok alapbeállítása tíz óra tíz perc? Még mielőtt nagyon eltöprengenél, és misztikus univerzumokról kezdenél filozofálni, el kell csüggesszünk. Csupán annyiról van szó, hogy ez az órabeállítás az, ami a analóg óráknál a legjobban néz ki, és a legkevésbé takarja ki az órán lévő logókat. Áldozzunk a szépség oltárán.
Forrás: Mentalfloss
Nyitókép: uccia_photography/GettyImages
