Gary Beauchamp biopszichológus elmagyarázza, mi a tudományos oka annak, hogy letisztultabb ízvilágúak a babáknak szánt bébiételek.
Gary Beauchamp, a Monell Chemical Senses Center biopszichológusa szerint először is azt érdemes tisztázni, hogy mit értünk ízlés, ízlelés alatt. Ugyanis óriási a különbség a szó tudományos és köznyelvi használata között. A tudományos megfogalmazás szerint az íz az az érzékelés, amelyet az ízlelőbimbókon lévő ízreceptorok és egyéb struktúrák érzékelnek. Ez mindösszesen négy-öt ízt takar, az édeset, a sósat, a keserű valamint savanyú dolgokat. A legtöbbünk azonban az ízélményt a szaglással és a látvánnyal együtt határozza meg, ami már sokkal szélesebb érzékszervi palettán mozog. Ez az észlelési kombináció három különböző érzékszervi rendszert kapcsol össze:
- az agyi idegpályákon a szaglást
- a hőmérséklet és az étel szerkezetét a koponya idegeiben
- és az ízlelést a koponya idegpályáin
Egy csecsemőnek még nem számít, hogy milyen tálalásban kapja az ételt, vagy hogy a cékla és a sütőtök milyen színű a tányéron, így Beauchamp szerint katergorikusan nem lehet kijelenteni, hogy a babák érzékenyebbek lennének a tudományos értelemben vett ízekre, mint a felnőttek. Nincs bizonyíték arra, hogy receptoraik érzékenyebbek lennének a felnőttekénél. Ezért tehát teljesen felesleges azon aggódnod, hogy az alapízek esetleg nem elégítik ki a babádat. Sőt a fűszerek, ízesítők használata ebben a korban kifejezetten rosszat tehet. Ahhoz azonban, hogy megértsük mi megy végbe babánk ízlésének kialakulásakor, érdemes az emberi agy fejlődésében némi jártasságra szert tenni.
A gyermek „három” agya
Mi, emberek magasabb rendűnek érezhetjük magunkat az állatokkal szemben, mivel mi rendelkezünk a legfejlettebben gondolkodó aggyal. Ám agyunk még mindig tanúskodik arról a fejlődésről, amin az elmúlt több tízezer évben keresztülment. Amikor például fizikailag, vagy pszichésen veszélyben érezzük magunkat, akkor az úgynevezett hüllőagy, az agytörzs, agyunk legprimitívebb része kapcsol be. Az agytörzs feladata a túlélés: ez a rész felel az éhségérzetért, a szomjúságért, az emésztésért, légzésért, szívdobogásért.
Agyunk három nagyobb részből tevődik össze. A racionális agyból (agykéreg), amely körülbelül 85%-át teszi ki, az emlősagyból, ez a limbikus rendszer, ami leginkább az érzelmekért felelős terület az agyban, és a hüllőagyból. Leggyakrabban a három együtt működik, nagyszerűen, koordinált módon, máskor, például éhség esetén, a hüllőagy uralkodik a többi fölött.
Úgy viselkedsz, mint egy állat
A gyermekek elég keményen tudnak viselkedni, amikor éhesek, hiszen ez felborítja a hormonális egyesúlyukat. Ráadásul az éhségszörny nagy pusztítást végez az agyukban, így kiemelten fontos a babák és kisgyermekek megfelelő táplálkozása. A túl alacsony vércukorszintre a gyermek mellékveséje stresszhormonok felszabadításával reagál. Ezek közé tartozik a kortizol és az adrenalin, amelyek tulajdonképpen arra valók, hogy megemeljék a vércukorszintet. Csakhogy mindezek túlzott mennyiségű felszabadulása esetén a gyermekben szorongás, izgatottság, pánikérzés alakulhat ki. Ezeket a zaklató érzéseket pedig hisztirohammal tudják leginkább levezetni. Az alacsony vércukorszint azaz hipoglikémia miatt az agy glükózellátása csökken. Ez kontrollálatlan viselkedéshez vezet, ami körülbelül ahhoz hasonlít, amikor a felnőttek alkoholos befolyásoltág alatt művelnek dolgokat. A gyermekek különösen érzékenyek az ételekben megtalálható adalékanyagokra, mivel testük és agyuk még fejletlen.
Mikortól érzékelik tehát a babák az ízeket?
Tudományos kutatások szerint, már magzati korban megkezdődik, hiszen az ízreceptorok már a harmadik hónapban kifejlődnek, a magzatvíz révén pedig ki vannak téve a szülői étrend ízeinek, ami későbbiekben az ízpreferenciájukat is befolyásolja. Ami azt jelenti, hogy már születéskor jól fejlett érzékeléssel rendelkeznek, ha mondjuk a terhesség alatt sok édességet, vagy fűszereset fogyasztott az édesanya. Sőt, a kutatások azt igazolták, hogy a csecsemők kifejezetten korai szakaszban rá tudnak hangolódni az édes ízekre. A sós és keserű ízeket hat hónapos koruktól kezdik csak felismerni, így könnyen felfedezhetjük, mekkora hatással vagyunk már a terhesség alatt is gyermekünk ízlésére, későbbi étkezési szokásaira.
Mikor vezessük be az ízeket?
Már pár hónapos kortól meg lehet próbálni, de alapvetően az a jellemző, hogy csak az édes ízekhez fognak elkezdeni igazán kötődni a kicsik. Beauchamp emlékeztet arra, hogy a II. világháború idején forgalomban lévő bébiételek tele voltak aminosav mononátrium-glutamáttal MSG, amely kiváló volt kólika ellen, viszont csak azok a babák nem undorodtak tőle, akiknél három hónapos koruk előtt került bevezetésre. Ez természetesen nem igaz minden ízre, így a csípősre sem, ami Beauchamp szerint nem is tekinthető hivatalosan íznek, hiszen csupán egy válasz, ami a kapszaicin vegyület hatására lép fel.
Kijelenthetjük tehát, hogy a babák sokkal kevésbé érzékenyek az ízekre, mint a felnőttek, ugyanakkor Beauchamp benyomása szerint sokkal elfogadóbbak és tanulékonyabbak az ételek tekintetében. Ha tehát egészségtudatosan szeretnéd nevelni a gyermekedet, már ebben a korban is megteheted, hogy csak olyan ételekre „tanítod” meg, amelyek a későbbi jólétét szolgálják
Forrás: inverse
Nyitókép: Guido Mieth/GettyImages
