Reggeli kávé ide vagy oda kedvetlenül kezdesz neki a munkának, ráadásul mostanság a teljesítményed is hagy némi kívánnivalót maga után? Ha ezzel a problémával küzdesz, érdemes vetned egy pillantást a WHO kiégésről szóló közleményére!
Felülvizsgálták az Egészségügyi Világszervezet (WHO) betegségeket és rendellenességeket jegyző listáját, az International Classification of Diseases-t (ICD). A kiégés már a kézikönyv korábbi kiadásába is bekerült, de most egy minden eddiginél részletesebb definíciót kapcsoltak hozzá: „A kiégés egy szindróma (tünetegyüttes), amit a nem megfelelően kezelt krónikus munkahelyi stressz vált ki.” Három fő tünete az enerváltság és a kimerültség érzete; a mentális távolságtartás a munkától, a fokozódó negatív érzések és a cinikus hozzáállás; valamint a csökkenő szakmai hatékonyság. „Nem tekinthető betegségnek, a kiváltó tényezői viszont hatással vannak az egészségi állapotra.” Noha a tünetek a magánéletünkben is felüthetik a fejüket (gondoljunk csak a családi kötelezettségekből adódó túlterheltségre), a WHO szerint a kiégés kifejezetten munkahelyi jelenség, vagyis az élet más területeire nem vonatkoztatható. Remélik, hogy a kézikönyv segítségül szolgál a szakembereknek a diagnózis felállításában és a szindróma megfelelő kezelésében.
A burnout valós probléma, tilos elbagatellizálni!
Leggyakrabban a munka-magánélet egyensúly felborulása, a munka mennyiségéből fakadó túlterheltség, a gyakori túlórázás, a perfekcionizmus és a monotónia vezethet kiégéshez. A WHO által felsorolt tüneteken túl a tehetetlenség, az állandó elégedetlenség, a bezártságérzet, a motiválatlanság és a saját teljesítmény gyakori megkérdőjelezése is erre az állapotra utalhat. Mi több, fizikai tüneteket is produkálhat a kiégéssel küzdő munkavállaló: ilyenek a szív-és érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás, az izomfájdalom, a rendszeres fejfájás, az alvászavar és az immunrendszer gyengülése.
Mit tehetsz, ha úgy érzed, eleged van a munkádból?
Ha úgy érzed, a kiégés nyomja rá a bélyegét a hétköznapjaidra, ne félj beszélni a problémádról egy szakemberrel, a feletteseiddel, a barátaiddal és a családoddal. A nyílt kommunikáción túl jobb lesz, ha az életmódodon is változtatsz: a gyakori testmozgás, a tiszta étkezés, a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás és a relaxációs tevékenységek, mint a jóga, a tai chi és a mindfulness szintén enyhíthetnek a tüneteken.
(WHO)
Nyitókép: Mangostar/Shutterstock
Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk:
- Lépj, mielőtt megesz a stressz! – 5 expressz gyakorlat, ami segít ellazulni
- Már megint én jöttem el utolsóként az irodából – Avagy ezt teszi az életemmel a túlóra
- „Hajtott, dédelgette a karrierjét, aztán megállt, mert elfáradt.” – Előzd meg a kiégést és lassíts!
