A dallamok ereje: itt a bizonyíték arra, hogy a zene valóban gyógyítja a lelket!

Vessz el a dallamban, hogy fellélegezhess!

Amikor valódi mélypontra érkezünk, nincs az a bátorító szó vagy jó tanács, ami képes lenne megfékezni a lelki viharainkat. A zene viszont jelenthet menedéket, sőt akár segíthet abban is, hogy megéljük a fájdalmunkat, hogy később feldolgozhassuk azt.

Mindenkinek vannak nehezebb időszakai, nálam a legutóbbi érzelmi mélyrepülést egy szakítás váltotta ki. Teljesen magába kerített a letargia, alig tudtam a munkámra koncentrálni, a gyakori szorongásomból adódó pánikrohamaim pedig nemcsak visszatértek, de fel is erősödtek. Amikor társaságban voltam, nyugtatott a környezetem támogatása, de a magányosan töltött perceimben továbbra is eluralkodtak rajtam a komor gondolatok. Klisének hangzik, de a zene volt az egyetlen, ami kiszakított ebből az állapotból. A dalok által elmesélt történetekre koncentráltam, akaratlanul is párhuzamokat kerestem a dalszövegek sorai és a saját helyzetem között, majd olyan melódiák után kutattam, amik ki tudták fejezni az érzéseimet. Ezek a számok felszították a bennem kavargó fájdalmat, de nem csupán megrendítettek, segítettek is kezelni és feldolgozni a szomorúságom.

Tudom-tudom, sokan temetkeznek a zenébe, ha épp lelki fájdalom gyötri őket, és az sem újdonság, hogy ez egy hatékony módszer a belső feszültség enyhítésére. A hatását viszont mindenképp alulértékeljük, és sajnos nem ez az egyetlen, amit elbagatellizálunk. A stressz szó hallatán is gyakran csupán legyintünk, pedig nem kell ahhoz komoly trauma, hogy egy idő után megtörjünk.

Így mérgezi meg az életünket a stressz

A mindennapos problémáknak, a velünk szemben támasztott elvárásoknak, valamint a szakmai és magánéletünk kihívásainak köszönhetően a stressz akár észrevétlenül, alattomos módon is beszivároghat a hétköznapjainkba. A hosszabb távon fennálló feszült állapot hatására a stresszválasz-rendszerünk túlterhelődik, ami idővel akár depresszió, magas vérnyomás vagy gyomorfekély kialakulásához is vezethet. Szerencsére a stresszkezelésnek számos, hatékony módja létezik, a hagyományos terápián, a meditáción, a sporton, a különféle légzésgyakorlatokon túl a leghétköznapibb tevékenységekkel is oldhatjuk a bennünk felgyülemlett feszültséget. Ilyen például a zenehallgatás is, ráadásul új tudományos eredmények is alátámasztják, hogy a dallamok remek menedékül szolgálnak a szorongás elől.

Hogyan nyugtatja meg a testet és az elmét a zene?

A zeneterápia növekvő népszerűségét tekintve a fő kérdés már nem az, hogy a zene valóban segíti-e a relaxációt, hanem hogy pontosan hogyan hat ránk. A japán Juntendo Egyetem, Kenichi Itao által vezetett friss kutatása keretében is ezt a jelenséget vizsgálták. 12 nővel végezték a kutatást, akiket először egy rövid teszt kitöltésére kértek, majd jött a vizsgálat: az alanyok 5 percet teljes csendben töltöttek, ezután 3 percig zenét hallgattak, majd újabb 5 perc csend következett.

Három eltérő műfajú zeneszámot játszottak le nekik (a tesztet minden dallal külön-külön elvégezték):

  • klasszikus zene (Jean- François Paillard Kamarazenekar: Pachelbel’s Canon)
  • gyógyító zene (Yumi Nanatsutani: Harukanaru Kage, ami a The Carpenters: Close to You című számának egyik feldolgozása)
  • japán popzene (Exile Pride: Konna Sekai wo Ai suru tame)

A kutatók három fiziológiai folyamatot vizsgáltak a feszültség, a stimuláció és a stresszszint változásának kimutatásához: a vizsgált alanyok testfelszíni hőmérsékletét, szívverését és vérnyomását monitorozták.

Így hat a testünkre, az elmékre és a lelkünkre a zene

Szívverés

A szívfrekvencia-variabilitás mérése igazolta, hogy a zenehallgatás során a résztvevők szívverése sokkal nyugodtabb volt, mint az azt megelőző és követő csend alatt. A klasszikus és a gyógyító muzsika alatt volt a legalacsonyabb a stresszszintjük. A zene jóvoltából a szimpatikus idegrendszer hatása háttérbe szorul, míg a paraszimpatikus idegrendszer aktivitása erősödik, azaz megkezdődik a relaxáció.

Véráramlás

A résztvevők ujjbegyére csíptetett szenzorok segítségével a véráramlás intenzitását is vizsgálták. A klasszikus zene relaxációs hatására a nők véráramlása fokozódott, a pop- és a gyógyító zene esetében viszont nem tudták kimutatni ezt az eredményt.

Testhőmérséklet

Összehasonlítva a zenehallgatás előtti és a közben mért testhőmérsékletet, kiderült, hogy a kísérletben résztvevők hője jelentősen nőtt a gyógyító dallamok, és kis mértékben a klasszikus zene hatására is, ami a nyugalmi állapot egyik jele.

Te mikor hallgattál utoljára zenét terápiás célból?

Nyitókép: Unsplash
(psycologytoday.com)

Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk:

Regisztrálj most, és tedd meg első befizetésed, mi megduplázzuk 100 000 Ft-ig! (x)
Legnépszerűbb cikkek: