A skandináv országok, mint például Dánia, évről évre vezetik a világ legboldogabb országainak listáját, ám szerencsére nem félnek megosztani titkukat másokkal sem. Most te is ellesheted, mitől olyan örömteliek a napjaik!
Bár első hallásra talán el sem tudnánk képzelni borúsabbat egy olyan helynél, ahol évente átlagosan közel 170 napon esik az eső, Dánia mégis folyamatosan az elsők között szerepel a legboldogabb országok listáján. Így talán nem lep meg senkit, hogy 2020 nyarán éppen Koppenhágában nyitott meg a The Happiness Museum, amelyet nem más, mint a Boldogságkutató Intézet vezérigazgatója, Meik Wiking alapított, aki ráadásul több bestseller könyvet is írt már a boldogságról, és természetesen számos kutatást végzett a téma kapcsán.
Az egyik legnagyobb felismerés, amire az évek során rájött, nem más, mint hogy nem számít, honnan származunk, van néhány dolog, ami mindannyiunknak örömet szerez, ezeket hívja kollektív boldogságforrásoknak. Ilyen az, ha…
- azt érezzük, célunk van az életben
- jelentőségteljesnek tartjuk a munkánkat
- jól működő emberi kapcsolataink vannak
- egészségesek vagyunk
A boldogság számomra…
Egy másik dán szerző, Mette Odderskov még ennél is konkrétabb válaszokra volt kíváncsi. Ezért arra kérte 500 honfitársát, hogy azok fejezzék be a következő mondatot: „A boldogság számomra…” A válaszok között ilyen és ehhez hasonló nagyon kedves gondolatok szerepeltek, a korosztályos besorolás alapján:
- „Apa és anya között feküdni egy csendes reggelen.” (0-10 év)
- „Olyan barátokkal, vagy rokonokkal lenni, akiknek a társaságában teljesen önmagam lehetek” (10-20 év)
- „Körbeutazni a világot, tudván, hogy van egy biztonságos bázisom, ahova hazatérhetek.” (20-30 év)
- „Nézni, ahogy a gyermekeim egész testükben rázkódnak a nevetéstől.” (30-40 év)
- „Az úszás télen a legszebb, egy tiszta reggelen, amikor más boldog, sikítozó úszó vesz körül.” (40-50 év)
- „A kertben dolgozni, saját növényeket ültetni és örülni az eredménynek” (50-60 év)
- „Egy jó könyv, béke és csend, a kandalló előtt ülni.” (60-70 év)
- „Szeretetet adni és kapni.” (70-80 év)
- „A tény, hogy én és a férjem még mindig itt vagyunk egymásnak.” (80-90 év)
- „Hála az életért.” (90-100 év)
Annak ellenére, hogy akadt néhány tipikus dán hagyományra utaló mondat is (mint a téli úszás, esetleg a heringes szendvics fogyasztása), a legtöbben mégis a családot, a szeretetet vagy a természetközeliséget említették a boldogságuk kulcsaként. Tehát Mette Odderskov kutatása is rávilágított arra, amit tulajdonképpen már régen sejtettünk: a jóllétünket jelentős mértékben befolyásolják az emberi kapcsolataink. „Gyönyörű élmény megtapasztalni a boldogságot, de még szebb, ha meg is oszthatjuk valakivel” – mondja a dán szerző.
Bizalom, egyensúly és persze hygge!
Bár kiderült, hogy az örömünk legnagyobb forrása egyáltalán nem függ attól, hol élünk, azért van néhány dolog, amit mégis elleshetünk a skandinávoktól: ilyen a munka-magánélet egyensúlya, a bizalom és a hygge. Északi társainknál ugyanis tökéletes összhangban van a karrier és a családi körben töltött idő, így a nap végén bőven jut idejük a hygge-re, ami azt a kellemes atmoszférát, érzést, élményt írja le, amiben nap mint nap megengedjük magunknak az élet apró örömeinek élvezetét. Fontos, hogy ne olyasmikre gondolj, aminek anyagi vonzata van: a lényeg, hogy biztonságban és meghitten érezd magad azokkal, akiket szeretsz és lebonthasd a falaidat a körükben (vagy akár egyedül is). Ezt persze az is segítheti, hogy a dánok bíznak egymásban: ami még boldogabbá teszi őket, mert hogy is ne lennének felhőtlenebbek a napjaik, ha bíznak másokban és abban, hogy bátran segítséget is kérhetnek, ha szükségük van rá?
Forrás: Psychology Today
Nyitókép: svetikd/Getty Images
