Beyoncé idestova harminc éve a zenei élet állócsillaga és azon kevesek közé tartozik, akik ennyi esztendő után is meg tudnak újulni. Erre a legnagyobb bizonyíték a napokon belül érkező új albuma.
Egy lányegyüttesben kezdte, majd színészi kvalitásait is megcsillogtatta, de a legnagyobb sikereket mégis szólóban érte el. Beyoncénak már annyi érája volt, hogy szinte számon se tudjuk azt tartani. Mindig képes valami újat hozni, azonban minden egyes albumában és korszakában közös, hogy egyszerűen nem tud hibázni. Szerintem legalábbis biztosan nem, hiszen egészen kislány korom óta csodálom őt. Hibátlan stílusa, szépsége, karizmája, színpadi jelenléte, na és persze páratlan hangja mind-mind hozzájárultak ahhoz, hogy nemcsak nálam, hanem még több millió rajongónál ikon státuszba kerüljön. Már csak ezért is megéri áttekinteni karrierjét az új korong érkezése előtt, így talán azok is megérthetik, miért várja annyira mindenki a Cowboy Carter pénteki megjelenését, akik nem feltétlen rajonganak az énekesnőért.
Azok a ’90-es évek
A csodás ’90-es évek hajnalán, a texasi Houstonban Beyoncé Knowles, Kelly Rowland, LaTavia Roberson, és LeToya Luckett négyese megalapította a Girl’s Thyme-t, mely később Destiny’s Childként lett igazán legendás. Az együttes természetesen nem vált egyik percről a másikra világhírűvé, s több formációt is felvett az évek során, azonban amikor a Columbia Records 1997-ben leszerződtette őket, már borítékolható volt a sikerük. ’98-ban meg is jelent első albumuk, melyről a No, No, No című dal rögtön a feltörekvő énekesnőkre irányította a reflektorfényt. (Igazi csemege következik, figyelem!)
Az „addig kell ütni a vasat, amíg meleg” elvet követve 1999-ben már érkezett is a második nagylemez és igazából ez volt a lehető legjobb, ami akkor a Destiny’s Childdal történhetett. Az igazi szupersztár-státuszt és első Grammy-jeiket az együttes máig egyik leghíresebb dala, a Say My Name hozta meg.
Ezredfordulós változások
Azonban innen nem vezetett egyenes út a teltházas stadionturnékig. LaTavia Roberson, és LeToya Luckett ugyanis belső konfliktusok miatt kiléptek a bandából, helyükre érkezett Michelle Williams és Farrah Franklin. Igaz, utóbbi csak röpke öt hónapig bírta a nagy hajtást, pedig ezután már csak felfelé vezetett a legikonikusabb felállásban daloló lányegyüttes útja. Nem sokkal később a harmadik album címadó dala és vezető kislemeze, a Survivor a Billboard 200-as albumeladási listájának élén nyitott és máig a legsikeresebb Destiny’s Child-projektként emlegetjük, akárcsak a Bootylicioust.
Szólóban is megy, sőt!
A Survivor sikere után a lányok mindegyike úgy érezte, hogy itt az ideje a szólókarrier beindításának, ami természetesen mindhármuknak sikerült, a legmagasabbra közülük mégis Beyoncé jutott. A csodálatos hangú énekesnő már a Destiny’s Child szünete előtt is vállalt filmszerepeket, sőt szólóalbumának munkálatait is elkezdte. 2003-ban pedig meg is jelent a Dangerously In Love korong. Ezen olyan slágerek kaptak helyet, mint Jay-Z-vel közös ’03 Bonnie & Clyde, az örök klasszikus Crazy In Love, a Me, Myself and I vagy éppen a Naughty Girl. Ezek a dalok pedig biztosították Beyoncé számára, hogy a legfényesebben ragyogó csillagok között tartsák őt számon, amit a szakma is alátámasztott: a 2004-es Grammy-gáláról öt szobrot is hazavihetett.
Bár egy utolsó lemez erejéig, 2004-ben újra összeállt a Destiny’s Child, s ezek a dalok is sikeresek lettek, a formáció végleg „elfáradt”, így zavartalanul folytatódhatott Beyoncé szólóprojektje. Ennek egyik fontos állomása a Rózsaszín párduc című film volt, melyben nemcsak szerepelt, de annak Check on It című főcímdalát is ő jegyezte. Ez azonban csak a kezdet volt, hiszen a Dreamgirls-ben első főszerepét is megkapta, az 1981-es Broadway-musical filmes adaptációjában pedig olyan meggyőző alakítást nyújtott, hogy még Golden Globe-jelölést is begyűjtött.
2006-ban kerülhetett sor a három éve halogatott, második Beyoncé-albumra. Természetesen párja, Jay-Z a B’Day elkészítésében is kivette részét és két közös dalt is rögzítettek, a Deja Vu és az Upgrade U is sokak kedvencévé vált, viszont az abszolút sikert ezúttal egy sokkal líraibb nóta aratta. Az Irreplaceable tíz hétig vezette a Billboard Hot 100 listáját.
Az éremnek – és Beyoncénak is – két oldala van
The Beyoncé Experience elnevezésű világkörüli turnéja után szinte rögtön rögzítette harmadik albumát, az I Am… Sasha Fierce-t, aminek címét az énekesnő színpadi „alteregója” ihlette. Az I Am… és a Sasha Fierce „személyiségei” viszont – ahogy a lemez is bizonyította – remekül megfértek egymás mellett. Ennek köszönhetően többek között megkaptuk a máig ikonikus Single Ladiest és a személyes kedvencemet, az If I Were Boy-t is.
A nő, aki történelmet írt
Az I Am… Sasha Fierce egészen új szintre emelte az énekesnőt, olyan magasságokba került, hogy 2009-ben nemcsak a Barack Obama beiktatásának tiszteletére rendezett ünnepségen lépett fel, hanem az azt követő beiktatási bálon is ő énekelt az elnök és a first lady első tánca alatt.
Nem sokkal ezután pedig az Oscaron várta egy fellépés, majd Lady Gagával holtversenyben minden idők legtöbb jelölésével érkezett arra az MTV Video Music Awards-ra, ahol Kanye West és Taylor Swift viszonya végleg elmérgesedett. Beyoncé az este folyamán kilenc nominációjából hármat váltott díjra, ezt sérelmezte Kanye West, aki a nyertes Taylor helyett Beyoncét preferálta a legjobb női előadó kategóriájában. A botrány viszont az ő karrierjét semmiben sem hátráltatta, ezt bizonyította a Billboard „Woman of the Year” díja és a 2010-es Grammy is. A legnagyobb zenei díjátadón ugyanis történelmet írt: Beyoncé az egy este alatt legtöbbet díjazott női előadó lett, hiszen tíz kategóriából hatban ítélték neki a szobrokat.
Így már senkit nem lepett meg, hogy negyedik, nemes egyszerűséggel 4 névre keresztelt albuma is óriási sikereket élt meg. Az , hogy új lemezének népszerűsítése közben első gyermekével volt várandós, semmiben sem akadályozta őt. Sőt, Blue Ivy születését követően kevesebb mint másfél évvel már egy nagyszabású turnéba vágott bele. A The Mrs. Carter Show World Tour 132 állomása közben pedig még az is belefért, hogy megjelenjen egy újabb korongja. Azon hallhattuk a férjével közös Drunk in Love-ot is, az XO-t és a Pretty Hurts című dalokat is.
Ezt követően pedig, persze, Jay-Z-vel közösen is lenyomtak egy turnét, majd 2016-ban megérkezett a Lemonade, melynek apropóján már indult is a The Formation World Tourra. Ezután következett a „Mama Africa”-érája, aminek két albumot és egy deluxe lemezt is szentelt. 2022-ben a Renaissance-szal tért vissza, aminek köszönhetően ismét bekerült a zene történelemkönyvébe. A 2023-as díjátadón az albummal begyűjtött díjaival harminckettőre növelte Grammy-jei számát és ezzel rekordot állított be, hiszen ő büszkélkedhet a legtöbb gramofont formázó arany szoborral.
(Cseppet sem) hétköznapi vadnyugat
Új albumának pedig még meg sem kellett ahhoz jelennie, hogy maradandó nyomot hagyjon, hiszen annak első kislemeze, a Texas Hold’Em szempillantás alatt hódította meg a közösségi médiát és kavarta fel az állóvizet. A dallal az énekesnő tizennégy év után még az Egyesült Királyság slágerlistájának első helyét is megszerezte, s nők milliói fedezték fel maguknak újra a Cowboy-stílust. A legnagyobb elismerés viszont mégis az, hogy ő lett az első színesbőrű női előadó, aki a Billboard Country listáján is éllovas lehetett. Így igazából már tényleg csak azt várjuk mivel teszi még extrábbá majd az új korong körüli hype-ot, hiszen most tényleg nagyon magasan van az a bizonyos léc.
Nyitókép: Beyoncé Facebook
Ha tetszett a cikkünk, ezek is érdekelhetnek:
- Hétköznapi vadnyugat Beyoncé után szabadon
- Elképesztő szettek:Beyoncé turnéja divatbemutató és őrületes show egyszerre
- 18 ikonikus divatpillanat, amit Beyoncénak köszönhetünk
