Dr. Anna Lembke szenvedélybeteg-szakértő szerint okostelefonjaink dopaminfüggővé tettek minket – ráadásul minden egyes lájkkal, poszttal és sztorival csak tovább tápláljuk addiktív szokásunkat.
A Facebook október 4-i, közel hatórás leállása remek demonstrációja volt annak, hogy a közösségi média platform és szolgáltatásai mennyire nélkülözhetetlenné váltak a mindennapi életünkben. Habár sokan kifejezetten örültek annak, hogy a kényszerszünet egy kicsit elszakította őket a közösségimédia-oldalaktól, az is kiderült, hogy a Facebook, az Instagram, a WhatsApp és a Messenger sokkal nagyobb hatást gyakorol a modern társadalomra, mint azt elsőre gondolnánk. De mégis miért? A szakértők szerint egyszerű a válasz: az állandó online jelenlét miatt gyakorlatilag folyton boldogsághormonokkal bombázzuk magunkat, és ahogy ez megszűnik, jön a depresszióhullám – akkor is, ha egyébként minden jól megy az életünkben.
A kokainfüggők pénze elfogyhat, ezzel szemben a TikTok boldogsághormon-forrása kimeríthetetlen
A Stanford Egyetem professzora, Dr. Anna Lembke több mint 25 évet töltött heroin-, szerencsejáték-, szex-, videojáték- vagy botoxfüggők kezelésével, és a Netflix Társadalmi dilemma című dokumentumfilmjében is megszólalt, ahol a közösségi médiát egy droghoz hasonlította. A szenvedélybetegségek szakértője szerint egyszer mindenkinek ki kellene próbálnia, milyen legalább 24 órára teljesen elzárni magától a telefonját. Így jobban megértenénk a digitális eszközökkel való kapcsolatunkat. Hozzáteszi, az első 12 óra valószínűleg szorongással telne, de idővel megtapasztalnánk az „igazi szabadság” érzését. Utána pedig átgondolhatjuk, min kellene változtatnunk.
A pszichiáter legújabb könyvében, a Dopamine Nationben azt hangsúlyozza, hogy bizonyos mértékig mindannyian függők vagyunk. Az okostelefont „modernkori injekciós tűnek” nevezi, ami gyors megoldást nyújt. Minden egyes lájkkal, hozzászólással és poszttal csillapíthatjuk a figyelemre és visszaigazolásra való vágyunk. Így szabadidőnk minden egyes másodperce egy újabb lehetőség arra, hogy tovább görgessük az Instagramot és a TikTokot, vagy pornóval, online szerencsejátékokkal és e-vásárlással újabb „boldogsághormon-adaggal lőjük be” magunkat. Gyakran nem is kell semmit tennünk, hogy egy újabb dózist kapjunk: a következő epizód, videó automatikusan elindul a képernyőn.
Szép új (online) világ?
„Óriási, robbanásszerű növekedést látunk a kisebb függőségekkel küzdők számában” – mondja Lembke. „Bár a szórakozás végtelen számú formája adott, az adatok azt mutatják, hogy egyre kevésbé vagyunk boldogok.” Ugyanis a World Happiness Report szerint a depresszióval és szorongással küzdők száma, valamint az öngyilkosságok aránya világszerte növekszik, különösen a magas jövedelmű országokban. Lembke szerint az azonnali kielégülés iránti megszállottságunk másik hátulütője, hogy az agyunk limbikus rendszerére hagyatkozunk, amely az érzelmeket dolgozza fel. Eközben a prefrontális kéreg – amely a jövő tervezésével és problémamegoldással áll kapcsolatban – a háttérbe szorul.
Ennek tudható be, hogy amikor a való életben egy összetett vagy nyugtalanító problémával kell szembenéznünk – a munkánkban vagy a szociális életünkben –, inkább a digitális világba menekülünk. Az online térben egy idealizált világban élhetünk, ahol az emberek gyönyörűek, nincs kínos csend, és ha nem tetszik, amit látunk, egyszerűen kattinthatunk egy másik fülre. Nem véletlen, hogy a pszichiáterek 20 évvel ezelőtt antidepresszánst írtak fel a szorongással, szuicid gondolatokkal küzdő pácienseknek – ma már inkább dopaminböjtöt javasolnak.
Forrás: Guardian, WSJ
Nyitókép: cottonbro/Pexels
Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk neked:
- Gyors szakítás vagy fokozatos búcsú? Így vess véget a cigaretta-függőségnek
- Te beengednél egy idegent a gyermeked szobájába? – A felelős online posztolásról indít kampány a Magyar Telekom
- A kattintásvadászatnak semmi sem szabhat határokat? Megnéztük a Clickbaitet a Netflixen
