Misztikum, romantika és egy pogány ünnep, ami jóval a kereszténység előttre nyúlik vissza. A nyárközép egyik legizgalmasabb napja június 24-e, amihez izgalmas népszokások sokasága tartozik.
Az igazságos világba vetett hitünkhöz hozzátartozik, hogy a rossz végül mindig elnyeri méltó büntetését és a jó győzedelmeskedik. A világosság diadalmat arat a sötétség felett. Szentiván éjszakája éppen ennek a hiedelemnek a megkoronázása, amikor a világ számos pontján ősi hagyományok útján utat engednek a világosság, és végső soron a jó győzelmének. Ugyan a legrövidebb éjszaka néhány nappal korábban, idén június 20-án a nyári napforduló idején van, a naptárreformok miatt a köztudatban a Szentiván-éj szorosan összekapcsolódott ezzel. Sok helyen úgy tartják, hogy ezen az éjszakán a természetfeletti erők különösen aktívak, és a boszorkányok, tündérek és más misztikus lények könnyebben kapcsolatba léphetnek az emberekkel. Egyes kultúrákban szokás gyógynövényeket és virágokat gyűjteni, mivel ezek ilyenkor különleges gyógyító és védelmező erővel bírnak. A szerelmi jóslások és bűbájok is gyakoriak ezen az éjszakán: például, ha egy lány hétféle virágot helyez a párnája alá, azt mondják, hogy álmában meglátja leendő férjét. De hogy még milyen más érdekességekkel hangolódnak az emberek a fény ünnepére a világ körül, máris mutatjuk.
Magyarország: tűzugrás, szerelmi jóslatok és a szépség titkos összetevője
Kezdjük is kishazánkkal. Ahogyan Európa-szerte, Magyarországon is a tűz, mint a világosság legerősebb szimbóluma került a figyelem középpontjába. Így a hagyományaink nagy része is a tűzhöz kapcsolódik. A tűzugrás azontúl, hogy bátorságpróba volt, a szerelmi jóslatok megtételére és a megtisztulás átélésére is szolgált. A szerelmespárok gyakran kézenfogva ugrottak, ezzel is megerősítették kapcsolatukat, illetve termékenységet és szerencsét igyekeztek becserkészni. A hajadon lányok ugyanakkor tűz fölé tartották virágkoszorújukat és attól függően, hogy az merre dőlt, kiderült, hogy hol talál rájuk a jövendőbelijük. A tűzbe továbbá gyógynövényeket és kívánságokat is dobáltak az emberek, bízva abban, hogy ezek gyorsabban beteljesülnek. Emellett sokan abban is hittek, hogy a szentiván-éji harmatnak gyógyító és szépségápoló hatása van, ezért hajnalban ezzel mosták meg az arcukat.
Svédország: Midsommar, májusfa és a 7 virág
Svédországban a Midsommar, azaz a Szentiván-éji ünnep az év egyik legjelentősebb eseménye. A svédek ilyenkor családjukkal és barátaikkal gyűlnek össze, hogy együtt élvezzék a nyár legszebb napjait. A szertartás középpontjában a májusfa áll, amit virágokkal és zöld ágakkal díszítenek fel. Az emberek körbetáncolják a májusfát, hagyományos dalokat énekelnek, és finom ételeket, például heringet és újkrumplit fogyasztanak. A szentiván-éji virágkoszorúk készítése és viselése szintén fontos része az ünnepnek, ami kiegészül még azzal, hogy a lányok hétféle virágot helyeznek a párnájuk alá, ami a hiedelem szerint megmutatja álmukban a leendő férjüket. Emellett az éjszakai meztelen fürdőzés még mai napig sok helyen hagyomány, ami ugyancsak a szerelem bevonzásához fűződik.
Spanyolország: bátorságpróba, tánc és tűzijáték
Spanyolországban a Szentiván-éjt, a La Noche de San Juan-t, különösen a tengerparti városokban ünneplik látványosan. Az emberek hatalmas tüzeket gyújtanak a tengerparton, és átugranak a lángokon, hogy szerencsét hozzanak az elkövetkező évre. A bátorság próbája mellett sokan a tengerbe is belemerészkednek, hogy megtisztuljanak a múlt bűneitől és új kezdetet indíthassanak. Az ünnep éjszakáján a tengerpartok tele vannak tánccal, zenével és ünnepléssel. Az égboltot pedig gyönyörű tűzijátékkal adják át a fénynek.
Oroszország: vetélkedők és megtisztulás
Oroszországban a Szentiván-éj hagyományai szorosan kapcsolódnak a régi szláv pogány szokásokhoz. Az emberek itt is tüzeket gyújtanak és körültáncolják azokat, miközben énekelnek és zenélnek. Az orosz falvakban gyakoriak a népi játékok és vetélkedők, amelyek során a résztvevők különféle próbatételeken vesznek részt. A víz és a tűz tisztító ereje itt is fontos szerepet kap: sokan merészkednek a folyókba vagy tavakba, hogy megtisztuljanak és megújuljanak.
Portugália: fokhagyma, fejbekólintás és lampionok
Portugáliában a Szentiván-éj ünneplése, különösen Porto városában, élénk és színes hagyományokkal teli. A résztvevők műanyag kalapácsokkal ütögetik egymás fejét játékosan, és fokhagymavirágokat is használnak szerencsehozó eszközként. Ez a tradíció Szent János tiszteletére szolgál, akit állítólag tévelygő fiatalkorában gyakran fegyelmeztek meg ilyen módon, miközben arra szólították fel, hogy „térjen vissza a helyes útra”. Szentiván éjjelén az égboltot látványos tűzijáték világítja meg, miközben az emberek grillezett szardíniát fogyasztanak kenyérrel és borral az utcákon. Színes lampionokat eresztenek a levegőbe, amelyek kívánságokat és reményeket szimbolizálnak, így teremtve varázslatos hangulatot az év legrövidebb éjszakáján.
A Szentiván-éj világszerte egyedülálló és különleges hagyományokkal teli ünnep, amely a természet tiszteletéről, a közösségi összetartozásról és a varázslat iránti vágyakozásról szól. Legyen szó tűzugrásról, virágkoszorúk készítéséről vagy misztikus hiedelmekről, ezek az ünnepek mind azt a célt szolgálják, hogy az emberek kapcsolatba lépjenek a természetfelettivel és ünnepeljék az élet örömeit és kihívásait. Hiszen ahogyan nincsen jó rossz nélkül, úgy fény sincsen sötétség nélkül.
Nyitókép: Rachen Buosa / EyeEm/GettyImages
Ha tetszett a cikkünk, ezek is érdekelhetnek:
- Energetikai feltöltődéshez: irány Magyarország szakrális helyei!
- Te tudod, mi az a májuskosár?
- Hétköznapi kis varázslataink: talizmánok, amulettek és kabalák
