Unalmas, nézhetetlen és senki sem kíváncsi rá? Évtizedekkel ezelőtt lehet, hogy így jellemeztük volna a dokumentumfilmeket, de ma már épp az ellenkezőjét állítjuk. De mi az oka, hogy szinte minden héten megjelenik egy-egy új produkció?
Fiatalkoromban ritkán néztem tévét, de ha bekapcsoltam, akkor szinte biztos, hogy a National Geographic-on kötöttem ki. Rajongtam az állatvilágot bemutató dokumentumfilmekért, de más nem igazán kötötte le a figyelmem, utáltam például a katasztrófákról, a háborúkról és a technikai vívmányokról szóló igaz történeteken alapuló ismeretterjesztőket és mozikat. Arról nem is beszélve, hogy mint a legtöbb gyereket, úgy engem is hidegen hagyott a politika. Ezért azt sem igazán értettem, hogy apukám miért várta olyan izgatottan a Fahrenheit 9/11 című dokumentumfilm premierjét. Még ma is jól emlékszem, hogy a George W. Bush élettörténetét bemutató film előtt hozzá sem lehetett szólni, annak ellenére, hogy egyáltalán nem rajongott ezért műfajért.
Azóta eltelt néhány év, a dokumentumfilmekkel és a megítélésükkel pedig nagyot fordult a világ. Az elmúlt időszakban számos ismeretterjesztő/igaz történetet feldolgozó film készült és egyre több alkotás tör be a mainstream médiába is, illetve kerül fel a mozik műsorára. Sőt, a streaming szolgáltatók toplistájában is előkelő helyen szerepelnek. De mégis honnan ered ez a növekvő népszerűség és miért éppen most kattantunk rá a dokumentumfilmekre?
Vissza a múltba
Mielőtt ennek utánajárnánk, elevenítsük fel egy kicsit a műfaj történetét. 1895-ben Felix-Louis Regnault, francia antropológus egy szenegáli nőről készített felvételeket Párizsban. Ez volt az első alkalom, hogy egy filmet néprajzi kutatásokhoz használtak fel. 1914-ben jelent meg Edward Curtis In the Land of the Head Hunters című némafilmje, amelyben a Brit Kolumbiában élő amerikai őslakosok életét követte. A két alkotás nem dokumentumfilmnek készült, de szépen kikövezte az utat a műfaj előtt. Az első igazi dokumentumfilm Robert Flaherty nevéhez köthető, aki 1922-ben mutatta be a Nanook of the North-ot. Flaherty volt az első, aki a nyers felvételekhez narratív szöveget is társított.
A következő évtizedekben a dokumentumfilmek témája a popsztároktól kezdve a politikai eseményekig mindent lefedett, már nemcsak a természet és a háborús események kerültek a képernyőre, hanem sokkal populárisabb témák is. Ráadásul a rendezők rájöttek, hogy érdemes néhány hollywood-i trükköt is elsajátítaniuk. Az igaz történeteket és a valós eseményeket bemutató felvételeket, interjúkat például figyelemfelkeltő címekkel és közcímekkel tették izgalmasabbá és ezekben az alkotásokban is nagy szerephez jutott a zenei aláfestés, amellyel tovább fokozható a drámai hatás. Ezek az apróságok teszik fogyaszthatóbbá, nézőbaráttá a mai alkotásokat.
A Netflix-effekt
Ám, ez még közel sem lett volna elég ahhoz, hogy a műfaj közönségkedvenccé váljon. A nagy áttörést a Netflix-effekt, azaz a streaming szolgáltatók népszerűsége hozta meg. Miért? A Netflix algoritmusa akkor is ajánl dokumentumfilmeket, ha az előfizető nem keres ilyen alkotásokra. Viszont ha korábban sok thrillert nézett, akkor nagy valószínűséggel javasol egy olyan dokumentumfilmet, amely például megtörtént bűnesetekről szól. A néző pedig egyszer beadja a derekát, rákattint és beleszeret a műsorba. Pontosan ez történt 2017-ben, amikor a Chasing Coral és az Icarus milliókat kaszált. A két filmben az volt a közös, hogy éppen aktuális problémák mélyére ástak bennük. Előbbi a globális felmelegedés okozta korallzátonyok pusztulásáról szólt, utóbbi pedig a 2014-ben kirobbant doppingbotránynak járt utána és azt állította, hogy a WADA doppingellenes intézkedései haszontalanok, a sportolók képesek negatív mintákat produkálni akkor is, ha a felkészülés közben tiltott szerekkel éltek, valamint, hogy az orosz versenyzők mintáinak tisztán tartása állami szinten, szervezetten zajlik.
A két film sikere arra bátorította a streaming szolgáltatókat és a televíziós csatornákat, hogy még több saját egész estés dokumentumfilmet és sorozatot vegyenek fel a műsorukba. Hamarosan az HBO, a NatGeo, a Hulu, az Amazon és az Apple is csatlakozott és a márkák közötti verseny számos zseniális dokumentumfilmmel ajándékozott meg minket. Elég csak néhányat felsorolni az elmúlt évek legnépszerűbb alkotásai közül. 2019-ben a hírességek botrányait bemutató műsoroktól zengett a sajtó: a Harvey Weinstein-botrányt feldolgozó Untouchable és a Micheal Jacksonról szóló Neverland elhagyása mindenkit megérintett, ahogyan az R.Kelly-ügyről szóló Surviving R. Kelly-re is sokan kíváncsiak voltak. Idén a reality-nek is nevezhető Tigrisvilág szinte minden rekordot megdöntött, de a McMilliók és a Spaceship Earth is szépen teljesített.
A fikció már nem elég?
A „miért éppen most?” kérdésre már megkaptuk a választ, de ez lenne az egyetlen indoka a műfaj elképesztő hódításának? Valószínűleg nem. Érdekes adat, hogy a dokumentumfilmek között is azok szerepelnek az élmezőnyben, amelyek sztárokról, bűnügyekről vagy botrányokról szólnak. A Netflix például 2020 márciusáig 10 olyan produkciót mutatott be, amely megtörtént bűneseteket dolgozott fel. Úgy tűnik, a fiktív történetek már nem képesek kiváltani az emberekből azt, amit korábban. Már olyan sok mindent láttunk, hogy a leghátborzongatóbb horrorfilmet is képesek vagyunk rezzenéstelen arccal végignézni. Hiszen azzal nyugtatjuk magunkat, az egész csak a képzelet szüleménye. De ha tudjuk, hogy valóban megtörtént események részleteibe pillanthatunk bele, akkor nem marad el a hidegrázós élmény.
Dokumentumfilmek új szerepben
Az 1987-ben bemutatott Megoldatlan rejtélyek (Unsolved Mysteries) című sorozat legújabb epizódjai idén nyáron debütáltak a Netflixen. A hatrészes sorozat bebizonyítja, hogy nem véletlenül mondják, az élet a legjobb forgatókönyvíró – a produkcióban olyan megoldatlan bűnügyi eseteknek lehetünk szemtanúi, amelyekről nehéz elhinni, hogy nem kitalált forgatókönyv alapján készültek. Azonban van még valami, ami miatt igazán különleges ez a műsor. A készítői kifejezetten azért indították újra 10 év kihagyás után, hogy a streaming szolgáltatók és a műfaj népszerűségét kihasználva még több információhoz jussanak, és a nézők segítségével a vakvágányra futott esetekben új nyomon indulhassanak el. Arra viszont még ők sem számítottak, hogy már az első héten 20 olyan bejelentés érkezik, amely hasznos lehet a rendőrség számára. Azóta három megoldatlan ügyben is folynak a nyomozások.
Nyitókép: IMDb
