Míg sokan azt állítják, hogy a hookup kultúra káros a nőkre nézve, ritkán halljuk, hogyan hat ez a férfiakra.
Az elköteleződésmentes, alkalmi szexuális együttlét a hookup kultúra magja, ami egyre népszerűbbé vált úgy a fiatalok, mint az idősebb generáció körében. A „kavarás”, ahogy a tinik hívják, egy nagyon vonzó és könnyű lehetőség a szórakozásra, a test és a szabadság ünneplése. A kérdés csak az: hol marad a szív és a lélek? A nyugati kultúrában szinte meghonosodott a kapcsolódás nélküli szex és normatív gyakorlattá vált, úgy együtt lenni valakivel rövid ideig, hogy az csupán a testi kielégülést szolgálja. Úgy teszünk, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lenne, csakhogy mi, emberek, nem így vagyunk bekötve. Úgy gondoljuk, hogy ránk ez nem hat, a valóságban azonban az alkalmi szex leginkább csak eltávolít az érzéseinktől, és érzéketlenné tesz a szerelemmel és elköteleződéssel szemben. És nem kizárólag a nők szenvednek ebben a felállásban, hanem a férfiak úgyszintén.
Férfiak. Szívtelen nőfalók?
A sztereotípiák elhitették velünk, hogy a férfiak érzelemmentes gépek, akiket null-huszonnégy a vágyaik vezérelnek. A férfiasság mércéje az lett, hogy ki, hány nővel volt (hetente?), a hedonista életmód és a préda utáni hajsza szinte már elvárássá növekedett a fiúkkal szemben. Jól meg is lepődünk, ha netán a férfi nem szeretne ágyba vinni az első randin vagy érzelmileg éretten viszonyul az intimitáshoz. Pedig mítosz, a legtöbb esetben pedig felvett álarc, hogy a férfiak örömüket lelik abban, hogy folyamatosan váltogatják a partnereiket. Nincsenek elszakadva a szextől és az érzésektől, sőt olyan nővel vágynak kapcsolatot létesíteni, akiben megbízhatnak, akit tisztelhetnek és szerethetnek. Csak a reklámok és a kimondatlan macsósági kódex miatt ezt nem vállalhatják fel, mert akkor nemcsak a férfiak között, hanem a nők szemében is puhánynak számítanának. Ez rengeteg szorongást generál, hiszen a legtöbb férfi hamar kinővi a kalandozás és „csajozgatás” korszakát, mégis fent kell tartania a látszatot.
1. A kielégíthetetlen libidó mint követelmény
Rettentően kizárólagosak vagyunk a férfiak libidóját illetően. Kész tényként kezeljük, hogy a pasik bármikor, bárhol és bárkit… Sőt, amikor éppen nem a tettek mezején kalandoznak, akkor is a szexualitás uralja a gondolataikat. Ehhez képest a valóság az, hogy a libidó egy nagyon egyéni, nemtől független dolog, ami az extrán alacsonytól az extrém magasig terjedhet. Ezen a skálán belül pedig minden normális. Egy alacsonyabb libidóval rendelkező férfi nem kevésbé férfias, mint az, aki naponta vágyik a testi örömökre. Mégis a férfiasságot a szerelmi kedvvel azonosítjuk, holott ez a folyamatos teljesítési kényszer csak megnehezíti a kapcsolódást és az önelfogadást.
2. Trófeagyűjtés vs. tapasztalatlanság
A történelem folyamán mindig elfogadott volt a férfiak kalandozása, sőt alkalmi kapcsolataik száma még a presztízs növelésben is segített nekik. Minél több „trófeát” szereztek, annál tapasztaltabb szeretőnek számítottak. Ezzel szemben az egy vagy néhány partnert felsorakoztató férfiakat készségesen tituláljuk tapasztalatlannak. Így tehát nagy a nyomás arra, hogy minél több nővel, minél többet tapasztaljanak, akkor is, ha alapvetően erre nem lenne igényük. Pedig nyilvánvaló, hogy a rutint nem úgy sajátítjuk el, hogy virágról virágra szállunk, hanem a kitartással és azzal, hogy hajlandóak vagyunk fejlődni és továbblendíteni egy kapcsolatot.
3. Hosszú távú párkapcsolat aláásása
A partnerek folyamatos váltogatása megnehezíti a kötődés kialakulását. A túlzott mértékű alkalmi szex az oxitocin termelésének csökkenéséhez vezet, ami ilyen módon zavarja a párkapcsolati kötődést. Magyarul, a több partnerrel való szexuális találkozások átprogramozzák az agyat. Az idegtudomány szerint a szex olyan, akár egy szuperragasztó. Akivel testi kontaktusba kerülünk, azzal érzelmileg is összakapcsolódunk. Tehát egy egyéjszakás kaland esetén is megtörténik a lelki kötés, viszont az elköteleződés nem. Az agyunk ennek mentén új szinaptikus térképet alkot. Ez válik normálissá. Ami akkor jelent tényleges problémát, amikor már hosszú távú partnert keresünk. Így a hookup kultúra a tartós kapcsolatok sikerét veszélyezteti, de legalábbis nagyban megnehezíti.
4. Rivalizálás, a férfibarátságok ellensége
A bizalmi problémák és a kötődési nehézségek nemcsak a párkapcsolatban, hanem a férfiak közötti barátságokban is megjelenhetnek. Tudjuk, hogy a férfiaknak nehezebb megnyílni érzelmileg egymás előtt, azonban ezt még inkább nehezíti a rivalizálás. Ha az kell ahhoz, hogy valaki igazi férfi legyen, hogy minél több nőt megszerezzen, az azt is jelenti, hogy minden vetélytársat le kell győznie. Ez azonban olyan szinten eltávolítja egymástól a férfiakat, hogy egyáltalán, vagy csak nagyon nehezen tudnak mély barátságokat kialakítani. Ez egyenes úton vezet az elmagányosodáshoz és az érzelemszabályozás gyengeségéhez. Pedig egyszerű a kiút: önazonosság, önbizalom és testi-lelki integritás az intimitás szempontjából is.
Nyitókép: Justin Paget/ Getty Images
Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk:
- A férfiaknak tényleg mindig van kedvük az összebújáshoz? Utánajártunk.
- Az online társkeresés csak arra lenne jó, hogy egyéjszakás partnert találjunk magunknak?
- Ez a különbség a szexuális és a romantikus vonzalom között
