Az ősz hajú, aranykezű nagymama és kedves hangú nagypapa, aki minden mókában benne van, az egyik legnagyobb áldás egy gyermek életében. Biztos alap, amire a szülők és gyerekek egyaránt támaszkodhatnak. Na, de mitől lesz valaki jó nagyszülő?
Míg régen az volt a jellemző, hogy több generáció együttes erővel nevelte fel az utódokat, addig mára egyedül maradtak a családok a gyerekneveléssel. Gyakorta azzal a forgatókönyvvel találkozunk, hogy a nagyszülők csak a nagyobb ünnepeken vagy eseményeken találkoznak az unokáikkal, de a hétköznapokból kiszorulnak. Nagy kár, hiszen a nagyszülők szerepe a gyermek nevelésében fontosabb, mint gondolnánk. A nagypapa és nagymama feltétel nélküli szeretete és támogatása segíti a gyermekek biztonságérzetének és érzelmi stabilitásának kialakulását. Bölcsességüket és élettapasztalatukat is megoszthatják, értékes útmutatást nyújtva így unokáiknak. Továbbá hidat teremtenek a generációk között, segítve a gyermekeket abban, hogy megértsék családjuk történetét és kulturális örökségét. Ugyanakkor a nagyszülők maradandó emlékeket és hagyományokat is teremtenek, amelyek az egész család számára jelentőséggel bírnak. Így összességében elmondható, hogy a nagyszülők jelenléte rendkívül előnyös, hiszen hatással vannak a gyerekek szociális készségeire, érzelmi intelligenciájára és identitásuk pozitív alakulására is. Már csak az a kérdés: kiből lesz jó nagyszülő?
„Elég jó” nagyszülő
Donald Winnicott pszichológus alkotta meg az „elég jó anya” fogalmát, amivel többnyire már mindenki találkozott. Ugyanez a fogalomrendszer átültethető az idősebb generációra is. Nincs tökéletes nagyszülő, sem tökéletes szülő − egyszerűen azért, mert nincs tökéletes ember sem – így bőven elég az, ha törekszünk a jóra. Az unokák és nagyszülők között egy nagyon különleges kötelék van, amit mindkét fél a saját belátása szerint gazdagít és gondoz. Leginkább akkor tudunk jó nagyszülők lenni, ha egyáltalán jelen vagyunk az unokáink életében. Főnyeremény, ha egy gyerek elmondhatja magáról, hogy nemcsak a szüleire, de a nagyszüleire is számíthat, hozzon bármit is az élet. Ugyanakkor, van 4 olyan terület, amire érdemes figyelmet fordítani.
1. Minőségi időt tölt az unokáival
Ha a nagyszülők időt szánnak az erős kötelék kialakítására, akkor olyan biztonságérzetet és szeretetet teremthetnek, amely hozzájárul a gyermek általános érzelmi jóllétéhez. A közös tévénézés is remek program lehet, azonban nem biztos, hogy maradandó élményként emlékeznek majd vissza rá a gyerekek. Ezzel szemben minden olyan tevékenység, amelyben közös pontra lelünk, megerősítheti az összetartozás érzését. A nagyszülők a tartalmas beszélgetések révén képesek összekötni a múltat a jelennel, régi történeteket mesélhetnek, és így megalapozhatják a családi hagyományok fennmaradását. De ugyanígy a társasozás, a közös játék és bohóckodás is lehet építő jellegű. Én például soha nem fogom elfelejteni az éjszakába nyúló „Ember, ne mérgelődj!” partikat, amikben a nagypapám mindig hagyott nyerni.
2. Útmutatást és támogatást nyújt
A minőségi együtt töltött idő egyenes úton vezet oda, hogy a nagyszülőknek lehetőségük lesz megosztani bölcsességüket és élettapasztalataikat, értékes tanulságokat adva át így a fiatalabb generációnak. Azzal, hogy képesek más szemszögből is megítélni helyzeteket, segítenek a gyerekeknek problémamegoldó készségeik fejlesztésében. De nemcsak tanácsokkal látnak el, hanem érzelmi támaszt is nyújthatnak a szükség idején. Sőt mi több, olykor villámhárítóként is funkcionálhatnak a szülő-gyerek konfliktusokban. Ami azért rendkívül fontos, mert a gyerek ilyenformán nem marad egyedül, felnőtt nélkül a problémáival, még akkor sem, ha azt nem tudja megbeszélni a szüleivel. A kamasz unokák esetében azonban fontos arra odafigyelni, hogy tanácsot csak akkor adjunk, ha arra megkér minket a fiatal.
3. Tiszteli a szülők határait
„Mamáéknál mindent szabad.” Képzeletben emelje fel a kezét az, aki hallotta már ezt a mondatot gyerektől. A nagyszülők gyakran cinkostársak, akik fellazítják az otthoni szabályokat, azonban fontos, hogy ne írják felül vagy vegyék semmibe a szülők kéréseit. A szülők határainak tiszteletben tartása ugyanis a jó nagyszülői magatartás egyik legfontosabb eleme. Ez magában foglalja a gyermek szülei által a fegyelem, a szabályok és a rutin tekintetében meghatározott határok megértését és elismerését. Ezeknek a tiszteletben tartásával sokkal harmonikusabb kapcsolatot biztosíthatnak mind a szülőkkel, mind a gyerekekkel. A nagyszülők számára alapvető fontosságú, hogy elismerjék, hogy a szülőké az elsődleges felelősség a gyermekük neveléséért, és támogassák döntéseiket. A saját gyerekeik kompetenciáját erősítik meg ezzel. Csakis így lehet az egészséges családi dinamikát fenntartani.
4. Feltétel nélküli elfogadás és szeretet forrása
A jó nagyszülő egyik legfontosabb értéke, hogy feltétel nélkül szeret és támogat, ez pedig olyan tápláló környezetet teremt a gyermekek számára, amelyben fejlődhetnek és gyarapodhatnak. Ez a rendíthetetlen támogatás biztonságos és gondoskodó teret hoz létre, ahol a gyermekek úgy érzik, hogy értékelik és megértik őket. Mivel a nagyszülők nem ítélkeznek, az önbizalom is könnyebben épül és megerősödik a gyerekek önértékelése. A feltétel nélküli szeretet ezenfelül elősegíti a mély érzelmi kötödést is. A nagyszülő jelenléte, szeretete, gondoskodása olyan hátszél lehet, ami segít rugalmasan és könnyen átvészelni az élet legnagyobb viharjait is.
Nyitókép: AleksandarNakic/ Getty Images
