A szitkozódás, akár hisszük, akár nem, pozitívan hat az érzelmi életünkre. Oldja a stresszt és megszabadít minket a dühtől. Sőt, tanulmányok sora bizonyította, hogy a káromkodó barátok megbízhatóbbak és őszintébbek.
Fiatalabb korunkban felszabadító volt, amikor először hallottuk a barátainkat káromkodni, és rájöttünk, hogy mi is megtehetjük ugyanezt. Ezzel egy teljesen új világ nyílt meg előttünk, amiben olyan nem kívánatos szavakkal is kifejezhettük magunkat, ami miatt a szüleink azzal „fenyegettek”, hogy szappannal mossák ki a szánkat. Legtöbbünknél a káromkodás iránti vágy alábbhagyott, ahogy idősödtünk, ez azonban nem jelenti azt, hogy ez a barátainkkal, vagy legalábbis egy bizonyos barátunkkal is így lenne. Szinte biztos, hogy mindenkinek van egy olyan haverja vagy közeli ismerőse, aki felnőtt korára is megőrizte színes szókincsét és rendszeresen használja is azt, helyzettől és beszédtémától függetlenül. Azonban a mentségükre szóljon, hogy nemrég tudományosan is bizonyították, hogy ezek az emberek a legjobb barátok.
Káromkodni néha annyira jó!
Egy tanulmány szerint a káromkodó emberek nem csak jobb barátok, hanem nagyobb valószínűséggel magasabb intelligenciával is rendelkeznek, mint az átlagemberek. Ráadásul, feltehetően bővebb a szókincsük is. Itt felmerül a kérdés, hogy amikor a szüleink eltiltottak minket gyerekkorunkban a káromkodó játszópajtásoktól és osztálytársaktól, akkor tulajdonképpen megakadályoztak minket abban, hogy egy igazán jó barátra tegyünk szert? Timothy Jay pszichológus egy egész könyvet szentelt a témának Why We Curse (Miért átkozódunk) címmel. „A szitokszavakkal nem sokat foglalkoztak a pszichológusok és a nyelvészek” – írja. „Az érzelmi beszéddel kapcsolatos kutatások hiánya udvarias, de pontatlan nyelvelméleteket eredményezett. A káromkodások olyan szavak, amelyeket nem szabad kimondanunk; éppen ezért nagyon erőteljesek.” Igazat kell adni neki, hiszen a káromkodás néha annyira jó és felszabadító. A The Pragmatics of Swearing, azaz A káromkodás pragmatikája című tanulmányban Timothy Jay és társszerzője arra is rámutatnak, hogy a káromkodó emberek őszintébbek és megbízhatóbbak, sőt, kevésbe erőszakosak.
A csúnya szavak gyakran abban is segítenek, hogy bizonyos témára vagy helyzetre adott érzelmi reakciónkat közvetítsék. Alapvetően anélkül tudjuk kifejezni és levezetni az érzéseinket, legyen szó dühről, frusztráltságról vagy szomorúságról, hogy fizikai erőszakhoz, például tányértöréshez vagy bokszzsák püfföléséhez kellene folyamodnunk. Tanulmányok egész sora állítja, hogy azok az emberek, akik káromkodnak, okosabbak, boldogabbak, egészségesebbek, nyugodtabbak és jobban bírják a fájdalmat. Szóval mindenképp tartsuk meg az ilyen barátokat, és talán nem árt kipróbálni azt sem, hogy valamivel megfűszerezzük néha a saját mondandónkat is.
Forrás: Crafty Diply
Nyitókép: Ben White/Unsplash
