Barcelonában már bemutatkozott, és most Budapestre is megérkezett Soós Kata kiállítása. A festőművész alkotásai a kórházak világába engednek bepillantást, és teljesen új szemszögből mutatják be azt a helyet, ahol az életünk kezdődik és véget ér.
Soós Kata kétlaki életet élő festőművész, kulturális antropológus, aki öt éve a két „B” betűs világváros, Budapest és Barcelona között ingázik. Régóta érzékenyen reagál a társadalmi történésekre, szeptember 8-án nyílt kiállításán ebből lehet látni egy kis ízelítőt.
„A kórházi lét közös tapasztalatunk”
Már gyerekként is a ceruza és az ecset ált hozzá legközelebb, amikor 10 évesen kórházba került, akkor is azt kérte a szüleitől, hogy rajzlapot és ceruzát vigyenek neki. Még az is lehet, hogy ebből az „élményből” táplálkozik a kórházakhoz való vonzódása, mindenesetre 2005 óta készíti a most bemutatott sorozat önálló alkotásként is értelmezhető festményeit. Az első festmények még itthon készültek, de azzal hogy elkezdődött a kétlakisága, csak felerősödött a téma iránti érdeklődése.
„Nem ugrottam el a témától, csak technikailag és stiláris módon adaptálódtam. Fontosak, meghatározóak és nagyon érdekelnek azok a helyzetek, ahol és amikor az emberek nem azért vannak együtt, mert együtt szeretnének lenni, hanem azért mert egy ügy összeköti őket. Ilyen az iskola, a rendőrség, a társadalombiztosító, a tömegközlekedés, a börtön és a kórház is. Ebből a kórház az egyik brutálisan érzelmes terület, és nekem tetszik, hogy megnézzem a dolgokat előítéletek és elfogultság nélkül. A kórházak vizuális világát is megvizsgáltam. Megfigyeltem, hogy néznek ki, mit viselnek a dolgozók, mit és hogy csinálnak, s vajon miért éppen úgy csinálják, ahogy. A kórházi lét közös tapasztalatunk, az életünket totálisan átszövi, meghatározza ez az intézmény, valójában mégis nagyon keveset látunk belőle” – mondja Kata a témaválasztásával kapcsolatban.
„Ez a helyszín az, ahol az élet elkezdődik és ahol véget ér, és amely érzelmileg nagyon intenzíven hat mindannyiunkra”
– teszi hozzá a festőművész
Helyzetek, melyekre nincsen ráhatásunk
Képei a jelentéktelennek tűnő, de mégis fontos helyzeteket, pillanatokat ábrázolják, amelyekről a valóságban talán azért nem veszünk tudomást, vagy nem tulajdonítunk neki komolyabb jelentőséget, mert nincsen ráhatásunk. Hiszen egy kórházi vizit során kinek jutna eszébe azzal foglalkozni, hogy számszerűen hány orvos veszi körül, vagy, hogy van-e rés az ajtón, amikor a diagnózist hallgatja.
Soós Kata azonban nem csak a művész szemével „vizsgálja” a bennünket körülvevő világot, hanem kulturális antropológusként azok az összefüggések is érdeklik, amelyek szinte észrevehetetlenek. „Ha érdekel egy téma, akkor nemcsak a saját élményeimre hagyatkozom, hanem kutatásokat végzek, összegyűjtők minél több információt. Majd összehasonlítom annak függvényében többek közt, hogy mi az, amit a média elénk tár, és ehhez képest mi a valóság”.
Részletekben az egész
Az ördög mindig a részletekben rejlik, így van ez Soós Kata fejében is, aki az apró részletek összefüggését is vizsgálja. „Mindenhol vannak ajtók és ablakok, a kórházakban is. Van, amelyiken van fólia, azon esetleg egy rés, és vannak olyan ajtók, amelyek párnázottak és hangszigeteltek, mint a diplomáciában. Mitől függ, hogy ki, mikor, melyik ajtó mögött beszél? Nyitott? Zárt? Jelen van más is? Ezekben az összefüggésekben rengeteg megfejtésre váló dolog van, miközben ezeket általában elfogadjuk kész tényként. Ide irányítottak, ott kell sorban állnom, arra kell mennem – tesszük, amit mondanak, az orvosok, az ápolók, a nővérek”.
Barcelonától Budapestig
A sorozat egésze Barcelonában már bemutatkozott, melynek egy kisebb része alkotja a Budapesten, a Kastner Kommunity-ben tegnap nyílt kiállítást. Mivel Kata a témával még itthon kezdett el foglalkozni, fontos volt számára, hogy ne csak a barcelonai közönség lássa őket. „Bár az én környezetemben és életemben beállt az ingázással egy változás, a témához nem, csak a megfestéséhez változott meg a viszonyom.”
„Nagyon érdekes volt Barcelonában látni, hogy a képek mennyi beszélgetést indítottak el, hiszen kórházi helyzetben már mindenki volt. Izgalmas volt hallgatni, hogy kinek, milyen emlék jutott eszébe, hogy ezek a helyzetek tulajdonképpen összekötnek bennünket.”
Az ingázás perspektívaváltást adott Kata számára, máshonnan, más látószögből nézi a dolgokat. „Barcelonából egészen máshogy értelmezem a magyarországi történéseket, és ez természetesen fordítva is igaz. Öt év után pedig egyértelműen azt gondolom, hogy egy művésznek kifejezetten jót tesz a távolság a megfigyelési tárgyától”.
A kiállítás október 4-ig látható a Kastner Kommunity-ben.
Cím: 1081 Budapest, II. János Pál pápa tér 8.
Nyitókép: Soós Kata, fotó: Szirbek Anita
Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk:
- Viaszba öntötték Petőfi Sándort, Puskás Öcsit, Papp Lászlót és Palvin Barbit is
- Kiállítás nyílik Paul McCartney soha nem látott Beatles-fotóiból
- Picasso előtt tiszteleg a világ: programok és kiállítások a világ nagyvárosaiban
