A legszebb virágok lassúak, csak a gyomok sietnek: a slow flower mozgalom nyomában jártunk

A lelassulás az egyensúlyról is szól, tehát ha sietnünk kell, akkor siessünk lassan

A SLOW mozgalmak átszövik életünk szinte minden területét, legyen szó divatról, étkezésről vagy utazásról. De vajon hogyan függ össze ez a trend a virágkereskedéssel és növénytermesztéssel?

Pár éve részt vettem egy kezdő virágkötő tanfolyamon. Azt hittem, hogy a virágkötők munkája egy tündérmese. Egész nap gyönyörű és különleges növényekkel dolgozhatnak, mesés illat lengi be az üzletet, éppen csak pillangók nem repkednek a vázák között.  A rózsaszín köd azonban egy pillanat alatt semmivé foszlott, ahogy a képzés során szembesültem a pazarlással, az ipari termesztés és a szállítás okozta környezeti károkkal, valamint a virágok szemben tanúsított etikátlan bánásmóddal. Attól a naptól kezdve úgy döntöttem, hogy nem akarok részese lenni sem tanulóként, sem vásárlóként annak a folyamatnak, amiben a rózsákat vegyszerezve, agyoncsomagolva, Kolumbiából vagy Ecuadorból repülővel ideszállítják. Lemondtam arról, hogy holland tulipán legyen az asztali vázámban az év akár minden napján. Ki akartam szállni abból a kereskedelmi körforgásból, ahol a virágra lelketlen árucikként tekintenek. Eszembe jutottak gyerekkoromból azok az idős asszonyok, akik szombatonként vödörből árulták a szezonális virágaikat, és újságpapírba csomagolták a csokrokat. Ők már akkor is a Slow Flowers mozgalom képviselői voltak, amikor a mozgalom még nem is létezett.

A fenntarthatóság a kulcs

A lassú virágok filozófiája mögött Amy Stewart 2007-ben megjelent könyve áll: Flower Confidential: The Good, the Bad and the Beautiful. Az írónő mélyreható betekintést enged a virágiparba és rávilágít a géntechnológiára, a tömeges virágtenyésztésre, a környezeti szennyezésre és a munkavállalók kizsákmányolására. A Slow Flowers mozgalom a könyv publikálása után indult el az Egyesült Államokban, amelynek részét képezi a fenntarthatóbb gyakorlatok alkalmazása, a lokális gazdaságok támogatása, a vegyszerek felhasználásának jelentős mértékű csökkentése, valamint a belföldön, etikusan termesztett virágok vásárlásának kiemelése. Az elmúlt évtized alatt a Slow Flowers aktivistáinak száma egyre nőtt és már világszerte üzemeltetnek virágüzleteket hasonló szemléletmóddal.

A mozgalom itthon is hódít

Ha Budapesten valamelyik üzlet elismerést kaphatna a SLOW mozgalom lelkes rajongójaként, akkor az biztos a plante. lenne. Az egykori Wild Flower Bar vadvirágos csokrairól és skandináv stílusú koszorúiról volt híres. 2019-től azonban a vágott virágokat cserepes növényekre cserélték. Filozófiájuk és a növényeknek kijáró etikus bánásmód azonban változatlan maradt. Az üzlet egyik tulajdonosával, Klenovszki Mimivel arról beszélgettünk, hogy mit is jelent a lassulás a növény- és virágkereskedelem világában. – A SLOW számunkra sok mindent jelent. Ami elengedhetetlen a témában, hogy amikor és amennyire lehet, igyekszünk hazai termelőktől beszerezni a növényeket. Figyelünk arra, hogy minél közelebbről érkezzenek a növények, hogy minél kisebb legyen a szállítás okozta környezeti kár. És természetesen szeretnénk a hazai termelőket is támogatni. De vannak a kínálatunkban olyan növények is, amelyek sajnos nem beszerezhetők belföldön. Elég sok kategóriát próbálunk lefedni a növény repertoárunkkal  – meséli Mimi.  – A Wild Flower Bar működtetése alatt is már szoros együttműködésben dolgoztunk itthoni termelőkkel. Akadtak közöttük olyan gazdaságok, akik kifejezetten az általunk preferált növényt, illetve vadvirágot kezdték el nekünk termeszteni. Mindig is szem előtt tartottuk és nagyon komolyan vettük, hogy amit lehet, azt igyekszünk itthonról beszerezni, de ez sajnos a vágott vadvirágok esetén sem tudott száz százalékban működni. A csak hazai termelőktől beszerzett virágokkal nem tudtuk volna fenntartani azt a választékot és minőséget, amit mi szerettünk volna a vásárlóknak nyújtani – magyarázza.

Vadvirág? Ide vele!

Az üzlettulajdonosok az elmúlt évek alatt rendszeresen rendeztek flower market napokat, ahol egy-egy virág köré szervezték az esemény tematikáját. Ezeken a napokon elképesztő mennyiségben érkeztek az azonos fajtájú vágott virágok, amiket termelői áron lehetett megvásárolni az üzletükben. A megmozdulásoknak többek között az volt a célja, hogy támogassák és reflektorfénybe helyezzék a hazai virágtermesztést. – A vágott virág terén két hazai termelőt emelnék ki. Az egyik a makói Karol & Blase. Ők több mint 40 éve foglalkoznak tulipántermesztéssel és más hagymás virágokkal is. A másik csapat a fóti Virágos Pagony. Ők egy viszonylag új vállalkozás, amelynek a mozgatórugója Dorka, akinek már a dédmamája is virágtermesztéssel foglalkozott. Dorka az, aki próbál új életet lehelni a generációk óta elhanyagolt családi örökségbe – tudom meg Mimitől. Annak, hogy egy virágbolt honnan szerzi be a növényeket, nagyon sok összetevője van. Ma már egyre több üzlet nyitott az itthon termesztett növények és virágok iránt, sőt vásárlói oldalon is jól érzékelhető az igény. – Nagyon jó érzés, hogy tudom, honnét érkezett a növény, hogy mennyi szeretettel és gondoskodással nevelték, hogy kinek a munkája van mögötte. És ez a fajta tudás egy olyan pluszt ad a rohanó mindennapokban, amire nagyon nagy szükségünk van. Nélkülözhetetlen, hogy az ember a nap végén tudatosan lecsendesedjen. És ha olyan növényekkel és tárgyakkal vesszük magunkat körül, amik szolgálják a jó közérzetet, a jólétünket, a jó érzésünket, akkor az tud segíteni a lelassulásban – tanácsolja a plante. tulajdonosa.

Minden növénynek és minden egyes szál virágnak története van, amik átszövik az életünk terét: az otthonunkat. Számomra nagyon fontos, hogy az engem körülvevő növényeket tudatosan válasszam ki, szeretettel és körültekintően gondoskodjak róluk. Hiszen nemcsak egyszerű dekorációs elemek, hanem kedves és érző lakótársak is.

Szerző: Kovács Kata

Nyitókép: Jágity Fanni Fotográfus

Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk:

Legnépszerűbb cikkek: