A nagyi féle paradicsomnak nincs párja- avagy a lokális gazdaság előnyei

Finomságok a regionális gazdaságokból

Tudtad, hogy a húsvéti rozmaring nem egy fűszert, hanem egy hazai almafajtát takar? Ahogy a batul és a pónyik is? Ettél már a Ceglédi Piroska barackból? És a Ligeti óriásból? A közös bennük, hogy mind hazánkban termő őshonos gyümölcsök.

Régen, ha nálunk valaki augusztusban sótartóval osont az udvaron az azt jelentette, hogy épp a paradicsomot igyekszik megdézsmálni. Mert, hogy a frissen érő, kertben termett Édesmama-féle paradicsomnak nincsen párja a Földön, az biztos. Ahogyan például a környéki apró, sárga, hivatalos nevén mirabella szilvának sincs (aminek a köznapi nevét inkább nem említeném, mert kapcsolódik hozzá egy kevésbé szalonképes egészségügyi probléma).

Biztosan te is fel tudod idézni legalább egy gyümölcs vagy zöldség ízét, ami csakis egy bizonyos helyen olyan finom és zamatos. Nehéz leírni, mitől olyan különlegesek a bio gyümölcsök, de abban talán  egyetértetek velem, hogy egy igazán jó, savanyú alma ízét nehéz összehasonlítani a fényesen, katonás rendben sorakozó (szerintem ízetlen) bolti golden almáékéval. Ez azért van, mert a helyi fajták hosszú idő alatt alkalmazkodtak az adott éghajlathoz, hogy aztán a legjobbat hozzák ki belőlük, nem véletlen, hogy turistaként is a helyi különlegességeket keressük mindenhol: az egyes régiókra jellemző színeket, ízeket és illatokat.

Környezettudatosság = lokális gazdaságok

Az utóbbi időben egyre több szó esik arról, hogy az élelmiszerek utaztatása milyen komoly környezetterheléssel jár – elég csak a rengeteg üzemanyag-kibocsátásra és energiafelhasználásra gondolni. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy még mindig vannak olyan alapanyagok, amiket lehetetlenség a lokális vagy helyi gazdaságokból beszerezni – ilyen például a kávé, a kakaó vagy a banán. De azt mi is aláírjuk, hogy a legjobbat magunknak és a természetnek is azzal tesszük, ha igyekszünk minden mást igyekszünk helyben megvásárolni.

Lokális gazdaságok:
Ez a „helybeliség” sokféleképpen meghatározható: egy országon belüli, egy régión belüli. A hazai jogszabály például légvonalban 40 km távolságban húzza meg a határt, ahol a kistermelő még helyi termékként értékesítheti az áruját.

Ezért válaszd a helyit

A nagykereskedelemben, a hipermarketben a minőségi, érzéki szempontokat sokszor felülírja a termékek szállíthatósága, a magas terméshozam és a jól tartósíthatóság. A bolti árukkal szemben a tájfajták sokfélék és az egészségünkre is nagyon jó hatást gyakorolnak: általában magasabb a hatóanyag, a vitamin- és ásványianyag-tartalmuk, mivel például a növények „jól érzik magukat” a földjükben, és évszázadok alatt alkalmazkodtak a helyi környezeti viszonyokhoz. A lokális gazdaságokban mind a növény- és állatvilág tekintetében egészségesebb állományok alakulnak ki, és kisebb energiabefektetéssel is kiváló minőségű élelmiszer jön létre. A környéki piacra termelt áruk jó esetben kevesebb vegyszert és mesterséges adalékanyagot tartalmaznak és a tartósítási eljárások is lehetnek kíméletesebbek, mivel nem utaznak annyit.

Ráadásul mindig az érési időszakban jut el hozzánk a termék, amikor a legzamatosabb. A környéki beszerzés szabályainak fontos eleme az is, hogy minél több friss árut és szezonális zöldséget és gyümölcsöt fogyasszunk.

A gyökérzöldségek is jóval zamatosabbak, ha helyi termelőtől vásároljuk. Fotó: alicja neumiler /Shutterstock

Sokszínű és alkalmazkodó

A biológiai sokféleség, azaz a biodiverzitás elengedhetetlen ahhoz, hogy a természeti környezetünk jól tudjon működni. A mezőgazdaságban a termelékenység és a fenntarthatóság nagyban függ az élővilág harmonikus együttműködésén. Ez a „hálószerű egymásrautaltság” határozza meg az ökoszisztéma alkalmazkodóképességét. Minél változatosabb az adott rendszer, annál jobban tud idomulni a változó körülményekhez, például a klímaváltozáshoz. A vidéki táj sokszínűsége többek között ezt is jelenti.

A vidéki táj jellegének megőrzéséhez is hozzájárulsz, ha főleg a saját régiódból származó ételeket fogyasztasz Fotó: DNieuwland/Shutterstock

Jó tett helyébe jót várj!

Minden elköltött forinttal befolyásolod a keresletet. Ha ezentúl úgy döntenél, hogy a helyi termékeket részesíted előnyben, azzal sokat teszel a környezetedért. A lokális fogyasztás célja a távolság csökkentése a termelő és a fogyasztó között – mind fizikai mind szellemi értelemben. Azzal, hogy a termelői piacokon közvetlenül, személyesen a gazdáktól vásárolhatjuk meg a termékeket, ez az egész egy bizalmi üzletté válik: ha a dolog jól működik, akkor az ellenőrizhetőség is növekszik. Tudod, hogy kitől származik az áru és milyen körülmények között jött létre. Ha helyit veszel, azzal a mezőgazdaság elöregedése ellen és a vidéki táj megőrzéséért is teszel. A fenntarthatóság nemcsak környezetvédelmi ügy, hiszen ez egy „háromlábú jószág”, amelyben a környezet, a gazdaság és a társadalom egyaránt fontos. A fenntarthatóságba beletartozik az is, hogy a termelőnek jut egy tisztes megélhetés az előállított étel árából.

Bizalmi alapokra épülő kereskedelem Fotó: Kovács Márton Ernő/Fortepan

Az élelmiszerek valódi ára

A REL, azaz a rövid ellátási láncok lényege, hogy ne sok-sok kézen és nagy távolságon keresztül jusson el az étel az asztalra.  A leggyakoribb érv a bio- és a kistermelőktől származó élelmiszerekkel szemben az, hogy drága. A baj csak az, hogy az „ultra-feldolgozott”, az agyoncsomagolt, az élelmiszeradalékkal teletömött termékek esetében senki sem fizeti meg a környezetterhelést, vagy az emberi egészségre gyakorolt romboló hatást. Ha ezeket mind összeadjuk, kiderül, hogy a családi gazdaságokból származó biotermék valójában sokkal olcsóbb.

Vásárolj termelői piacokon! Fotó: Annie Spratt/Unsplash

Sok jó ember kis helyen is

Az Európai Uniós földrajzi árujelzős oltalmi rendszerek, és a hazai védjegyek is (ilyen például a Hagyományok Ízek Régiók) azért jöttek létre, hogy üzleti szempontból is értékként erősítsék az egyes tájakra jellemző ételeket, receptúrákat.

Olaszország élen jár a rövid ellátási láncokat támogató hálózatok, szabályok és a háttér kiépítésében. Szerencsére itthon is egyre több termelő, vendéglátó, és bolt keresi ezeket a lehetőségeket, és épít ki jól működő bevásárló-közösségeket. Erre épül az Egyél helyit mozgalom is. Ezek a törekvések az élelmiszerhulladék csökkentéséhez is hozzájárulnak, mivel egyre több helyen van lehetőségünk arra, hogy például szezonális és változatos zöldségcsomagot készítsenek össze nekünk. Pont annyit, amennyire éppen szükségünk van. Ezeket a rendeléseket rendszeresíteni is lehet, erre példa a bájos YouTyúk vállalkozás, amelynek szlogenje az „Egyél jót, tegyél jót”.

Vagy megemlíthetjük még a MagosVölgy Ökológiai Gazdaság-ot, amely egy Talpalatnyi Paradicsom”-ot ígér, azaz fenntartható, etikus vállalkozói alapon szervezett gazdaságot, egészséges, friss, szezonális élelmiszereket és minden fél számára fair üzletet.

Ha mostantól inkább te is a helyi terményeket választanád, akkor a Keresd a helyit! honlapon régiónként és terméktípusonként is megtalálhatod a hozzád közel lévő termelőket. Ha pedig olyan vendéglátóhelyet keresel, ahol szintén a környékről vásárolják az alapanyagot, akkor nézd meg a Felelős Gasztrohős listáját a fenntartható vendéglátóhelyekről.

Létezik továbbá a KofaGO app is, ahol beállíthatjuk, hogy az aktuális pozíciónkhoz képest milyen távolságon belül keresünk termelőt. (Természetesen bejelentkezhetsz eladóként is).

Őshonos vetőmagok lelőhelye:
Ha pedig a kiskertedbe szeretnél illatos, zamatos tájfajtákat, akkor jó, ha tudod, hogy a NÖDIK (azaz a Növényi Diverzitás Központ) honlapján minden magyar állampolgár kérhet a tájfajtákból kis mennyiségű vetőmagot.

Nyitókép:Annie Spratt/Unsplash

Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk neked:

Legnépszerűbb cikkek: