A mesterséges intelligencia több millió munkavállalót veszélyeztet?

Mennyire jelent valós veszélyt rád nézve, ha az új kollégádat AI-nek hívják?

Kevés olyan dolog van mostanában, ami egyszerre annyira ijesztő és izgalmas, mint a mesterséges intelligencia. Az elmúlt évek – vagy inkább évtizedek? –, legelképesztőbb technológiai innovációja előtt sokan kétkedve állnak. Amit nem ismerünk, attól sokszor egyszerűbb félni és megijedni is, mint megismerni.

Tetszik, nem teszik: kétségtelen tény, hogy a mesterséges intelligencia, vagyis az AI lesz a jövő technológiája. De mielőtt kényelmesen hátradőlnénk, jobb, ha tudomásul vesszük, hogy nincs annyira távol ez a bizonyos jövő. Sőt, amilyen mértékben a világ és a technika fejlődik, bizony, hamarabb itt lesz, mint gondolnánk.

Jó pár évtizede a számítógépek és a digitális technológia térhódítása borzolták a kedélyeket. De megtanultunk velük együtt élni, sőt, kiaknázni a pozitív tulajdonságait, és szépen, lassan, szinte észrevétlenül lett a mindennapjaink, az életünk része. Ma már senki nem csodálkozik azon, hogy a szülei is fent vannak a Facebookon, vagy, ha a nagyi online rendeli meg karácsonyi ajándékokat.

A mesterséges intelligencia azonban sokaknál kiveri a biztosítékot. A hírekből, nemzetközi kutatásokból folyamatosan zúdul ránk, hogy mennyi olyan dolog és tevékenység van, amelynél kifejezetten nagy segítség, de leginkább csak arra kapjuk fel a fejünket, hogy a becslések szerint számos munkafolyamat kiváltható (lesz) vele. Vagyis veszélyben a munkánk, veszélyben a megélhetésünk. Ergo a mesterséges intelligencia az egzisztenciális biztonságunkra tör.

Új kolléga a láthatáron?

Amikor a munkahelyünkre új kolléga érkezik, már az is sok kockázatot rejt. Hiszen tudjuk, az új seprű jól seper, és az újdonság varázsa is sok változást generálhat. De mivel ilyenkor a „konkurencia” egy másik személy, valamiképpen mégiscsak tudjuk kezelni a helyzetet, legrosszabb esetben talán elég egy kis idő hozzá, hiszen azzal is tisztában vagyunk, hogy minden csoda három napig tart. Na de, mi van akkor, ha nem egy hús-vér ember, hanem egy robot lesz az, akivel versenyre kell kelnünk?

„Míg egyrészt a mesterséges intelligencia megteremti a feltételeket a nagyobb hatékonysághoz, és lehetővé teszi egyes, évszázadok óta emberek által végrehajtott folyamatok automatizálását, számos és megalapozott kétség merül fel afelől, hogy ez a forradalom negatív hatással lehet a foglalkoztatási szintre. A mesterséges intelligencia bevezetése – különösen egyes ágazatokban – már az emberi munka felváltásához vezetett” – mondja Marco Granelli, biztonsági szakember, igazolva ezzel sokak félelmét.

„Gondoljunk csak bele, hogyan használták a robotikát a termelési szektorokban és a logisztikában meglehetősen összetett manuális és ismétlődő feladatok elvégzésére. Szinte eltűnőben vannak azok a szakmák, amelyek nem szaktudást igényelnek, hanem betanított feladatokat. Az olyan iparágak, mint a pénzügy és a biztosítás, már alkalmazzák a mesterséges intelligenciát az elemzési és döntéshozatali folyamatok automatizálására, csökkentve ezáltal az elemzők alkalmazását”. Sok más ágazatban már most, de idővel egyre több helyen lesz tapasztalható az emberi szerep csökkenése bizonyos funkciók ellátásában. És nemcsak az alapfunkciók esetében, hanem egyre bonyolultabb feladatoknál is.

Eszköz vagy cél?

Fontos lenne, hogy mindenkiben, – de főleg, aki jelenleg fenntartással és félelemmel kezeli a mesterséges intelligencia elképesztő sebességű terjedését –, tudatosuljon, hogy „a mesterséges intelligencia eszköz, és nem cél”. Vegyük például azt, hogy milyen fontos szerepe van például az orvostudományban, a programozásban, a kiberbiztonságban vagy a hadiiparban is.

„Nehezen elképzelhető, hogy kreativitást igénylő, kézműves foglalkozásokat kiváltson, mert nincs olyan algoritmus, amely a szolgáltatások, termékek lelkét lemásolná, vagy szimulálni tudná. A mesterséges intelligenciának nem a kockázatait, hanem mint vállalkozások számára kínált lehetőségét kell inkább figyelembe venni” – teszi hozzá a szakember. Vagyis a mesterséges intelligenciát, ahogy a legtöbb technológiai innovációt, lehetőségként, esélyként kellene értelmezni, amely segíthet a munkavállalók számára a feladatok egyszerűsítésében és a hibalehetőségek csökkenésében. S míg a robot elvégzi az „alapfunkciókat”, az embereknek több idejük és energiájuk marad a kreatívabb tevékenységekre, vagy a stratégiai gondolkodás összpontosítására.

Az bátran kijelenthető, hogy a frisítést a saját szoftverünkön, vagy nézőpontunkon kell elvégezni, ha haladni akarunk a világgal, mert nem a mesterséges intelligencia veszi majd el a munkánkat, hanem azok az emberek, akik megtanulják használni. Vagyis a sorsunk most is a saját kezünkben van/lesz…

Forrás: donnamoderna.com

Nyitókép: Westend61/Getty Images

Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk:

• A mesterséges intelligencia megalkotta a tökéletes nőt és férfit
• Ferenc pápa pufidzsekis képét mesterséges intelligencia hozta létre
• Mesterséges intelligencia segítségével alkotják újra Gustav Klimt tűzben elpusztult remekműveit