Ha a jövendőmondókra gondolunk, számos klasszikus kellék juthat eszünkbe a popkultúrából: gyertyák, tarot kártyák, turbánok, selymek, karkötők, bonyolult faliszőnyegek, és természetesen a kristálygömb.
Ha nem vagyunk jártasak a jövendőmondásban, talán nem is tudjuk, hogy mit is csinálnak pontosan a kristálygömbbel – ez a gyakorlat ugyanis „kikémlelésként” (scrying) ismert, ami a „descry” szóból ered, és azt jelenti, „észlelni”. Bár a jövendőmondás leginkább tükröződő felületek, például tükrök, kövek vagy folyadékok használatán alapul, elvileg bármiből lehet „kikémlelni”. Ez a gyakorlat évezredek óta létezik, és számos ősi civilizáció, például a druidák vallási és misztikus hagyományaiban is megjelenik.
Őskori gyakorlatok
Sybil Ferguson „Kristálygömb: kövek, amulettek és talizmánok erőhöz, védelemhez és jósláshoz” című könyvében a következőeket írja: „Valószínűleg annyi definíció létezik a kristálygömbökről, ahány ember véleménye”. Northcote W. Thomas 1905-ös „Kristálynézés: története és gyakorlata, telepatikus jóslás bizonyítékainak megvitatásával” című művében pedig arról számolt be, hogy az iparosodás előtti időkben a kristálynézést gyakran gyakorolták a pawnee indiánok, az irokézek, az inkák, az egyiptomiak, a perzsák, a kínaiak és a yucatáni népek egyaránt. Valószínűleg a kristályok jóslási eszközként való a legkorábbi feljegyzése a kelta druidákhoz köthető. A druidák a vaskor (i.e. 1200–600) idején a Brit-szigeteken és Franciaországban éltek, és elismert vezetőként tevékenykedtek. Széles körű tudásuk volt a költészettől kezdve a törvényalkotáson át a gyógyászatig, és különböző vallási rítusokat is gyakoroltak.
Az első jósok
Bár a kereszténység terjedése a későbbi évszázadokban fokozatosan kiszorította a druidákat a rómaiak, például Julius Caesar és idősebb Plinius feljegyzései adnak némi betekintést vallási gyakorlataikba. Plinius „A természettudomány” című művében említi ugyanis azokat vízzel és gömbökkel végzett mágikus rítusokat, amelyeket talán a kristálygömb által inspirált jóslás korai feljegyzéseiként értelmezhetünk. Az első kristálynézők, vagyis a „specularii”-k egy tengervíz zöld színű ásványt, a berillt részesítették előnyben, amelyet gömb alakúra csiszoltak, hogy fokozzák annak tükröződő tulajdonságait. Mélyen a kőbe bámultak, meditációs transzba estek, amely lehetővé tette, hogy a tudatalatti megnyíljon, és felfedje a múlt, a jelen vagy a jövő titkait. Bár a közhiedelem szerint a jósok csak a jövőt látják, a valódi kristálygömbök bármely időirányba „látnak”, a jós képességétől függően. Ez a gyakorlat, amely során tükröződő vagy átlátszó felületre bámulva jóslati betekintést nyernek, a „jóslás” nevet kapta.
A jó és a rossz harca
A középkorban a kereszténység térnyerésével a kristálygömbbel való jóslás megosztóvá vált. Míg néhány hívő úgy vélte, hogy a módszer isteni beavatkozást hozhat, és angyalokat láthatnak benne, mások bűnösnek és démonok által irányítottnak tartották ezt a gyakorlatot. Szent Ágoston az 5. században megírta „Isten városa” című könyvét, amelyben elítélte a kristálygömbbel való jóslást, mint „démonok által elkövetett megtévesztést”. A reneszánsz idején, ahogy az arab írások fordításai elterjedtek Európában, újra népszerűvé vált a miszticizmus, és a kristálygömb használata ismét elismertséget kapott.
Kristálygömb a királynő szolgálatában
Ez idő alatt a drótkötésekbe helyezett kristálygömböket a hatalom, az osztálystátusz szimbólumaként használták, és valószínűleg varázslatos talizmánokként, amelyek elűzték a betegségeket és a rosszat. A középkori sírok ásatása során Kentben ezeket a kristálygömb amuletteket gazdag nők (és néhány férfi) sírjaiban találták meg. Az Oxford Illustrated Dictionary of Medieval England úgy sejti, hogy a kristálygömbök pogány kultuszokkal való asszociációra utalhattak. A középkori jelentőségű uralkodását követően a kristálygömb a 16. században John Dee, I. Erzsébet királynő királyi tanácsadója miatt tett szert ismét jelentős elismerésre. Dee érdeklődött az okkultizmus iránt, de nem volt szerencséje médiumként. Miután viszont találkozott egy utazó sírásóval, Edward Kelley-vel, ők ketten elkezdtek „sikító üléseket” tartani, amelyek során azt állították, hogy egy sötét, obszidián kristálygömbön keresztül angyalokkal (és néha démonokkal) kommunikálnak. Dee pedig aprólékosan feljegyezte ezeket a beszélgetéseket.
Politikai tanácsadás a kristálygömb segítségével
A következő fontos alak, akit a témával kapcsolatban meg kell említeni az Jeane Dixon volt. Ő mint modernebb, nagy horderejű kristálygömb-tanácsadó fiatalon kristálygömböt kapott, látóképességet fejlesztett ki, és a hírességek médiumává vált. Olykor-olykor pontos pedig félelmetes politikai előrejelzésekkel szolgált. A Parade magazin 1956-os számában ugyanis helyesen feltételezte, hogy demokrata elnököt választanak, majd meggyilkolják. Az elnök John F. Kennedy volt. Persze ez nem azt jelenti, hogy mindig igaza volt, sőt. Nixon hivatali ideje alatt Dixon tanácsadóként tevékenykedett, miután helyesen megjósolta a terrortámadást, majd csatlakozott Nancy Reagan megbízható asztrológusokból álló csoportjához. Halála után Dixon elsődleges kristálygömbjét közel 12 000 dollárért elárverezték.
Mikor egy üzlet beindul
Miután a kristálygömb a 20. század elején az utazó romáknak köszönhetően egyre népszerűbbé vált a kor színpadi bűvészei felpattantak a jövendőmondó vonatra. A legismertebb közülük talán pedig talán Claude Alexander Conlin, aki több életrajzíró szerint pályafutása csúcsán a világ legjobban fizetett mentalistája volt. Az igazsághoz viszont hozzátartozik, hogy valódi képessége máig vita tárgyát képezi. Nyugdíjba vonulása után ugyanis megjelentette a The Life and Mysteries of The Celebrated Dr. Q című könyvet, amelyben számos trükkről rántotta le a leplet, és többek között azt is elárulta, hogyan lehet megtéveszteni a hiszékeny ügyfeleket és közönséget. Azonban az az alak, aki turbánban hajol a gömb fölé minden kétséget kizáróan neki köszönhetően jött létre. Ez a kép beivódott a popkultúrába, és a kristálygömb, mint jövendőmondó eszköz, a mai napig fontos része maradt a misztikus hagyományoknak.
Nyitókép: Wikimedia
Forrás: Mental Floss
Ha tetszett a cikkünk, ezek is érdekelhetnek:
- A Gellért-hegyi boszorkányok legendája
- 6 jel, hogy téged is elégettek volna máglyán a boszorkányüldözéskor
- Halloween a világ körül
