SZABADSÁG. Az én olvasatomban ugyanúgy jelölhet pozitív és negatív dolgot. Nehéz feladat írni róla, nem is biztos, hogy meg tudom ugrani, de azért megpróbálkozom vele. Azt csak szabad.
Egy héttel később…
Bármennyire is igyekeztem körbeírni, hogy számomra mit jelent SZABADNAK LENNI, nem sikerült. Helyette egy gimnáziumi emlék ugrott be:
Az egyik vallásóránk alkalmával az osztállyal arról beszélgettünk, hogy mennyire vagyunk jelen a saját életünkben, mennyire érzékeljük az idő múlását és az óraadó lelkipásztor mindenkit megkért arra, hogy csukja be a szemét, várjuk meg, míg eltelik egy perc, tehát számoljunk el magunkban hatvanig, amikor pedig a számolás végéhez értünk, mondjuk azt: „Most!”
A padtársam félreértette a feladatot, azt hitte, versenyeznünk kell, ki tud magában gyorsabban elszámolni hatvanig, én az óra ketyegését hallottam a fejemben és szinte pontosan egy perc elteltével szólaltam meg. Rövid időn belül egymás után csendült fel a „Most!” szó a terem különböző pontjain. Miért éppen ez a történet jutott az eszembe?
Az idei év rengeteg szomorú eseménye, a világjárvány, a karantén, a bezártság, a megfosztottság érzése ráébresztett arra, hogy végső soron az egyetlen dolog, amit irányítani tudok, amivel szabadon rendelkezhetek az életemben: az az idő. Ugye te is rájöttél? Az idő, amiből sokan panaszkodnak, hogy nincs elég, pedig valójában csak arról van szó, hogy nem jól használják fel. Amit egyszer sokan szidnak, hogy lassan telik, máskor meg bosszankodnak, hogy úgy elrepült. És rengetegen vannak most olyanok, akik számolják vissza a perceket a következő 30 napból.
Pedig annyi szép dologra lehetne szabadon felhasználni: együttlevésre azokkal, akiket szeretünk, tanulásra a szoba csendjében, meditációra, hogy még erősebbek legyünk belül, új ételek elkészítésére, amivel aztán meglepjük a legfontosabbakat, hálaadásra, hogy megköszönjük mindazt, amit megadott az élet, nevetésre, mert valamelyik barátnőnk vicceset mondott a videóhívásban, segítségnyújtásra, mert valaki lelki támogatásra szorul a környezetünkből.
Igen, azt hiszem, a jelenben levés perpillanat a legnagyobb szabadságunk.
Mi lenne, ha élnénk vele? Mondjuk most.
Nyitókép: Unsplash
Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk:
- 4 előadó, akit a legjobban várunk az idei TEDxLibertyBridgeWomen konferencián
- Hol van a nők helye a magyar kortársban? Üvegplafon a képzőművészetben
- Inspiráló női alkotókból nincs hiány Hollywood nagyágyúi között
