A világ leghíresebb csókját Gustav Klimt festette meg, akinek művét a szerelem oltárképeként is emlegetik a művészettörténészek. De rajta kívül még számos kiemelkedő alkotó megörökítette ezt a szenvedélyes pillanatot.
Csók a városháza előtt – Robert Doisneau
Bár minden út Rómába vezet, egyszer mindenki el akar jutni Párizsba is. Franciaország fővárosát a „fények városaként” és a „divatvilág Mekkájaként” is emlegetik, de a legtöbbször mégis azt hallhatjuk, hogy „Párizs a szerelem városa.” Utóbbit a francia fotográfus, Robert Doisneau Csók a városháza előtt című képe is hűen tükrözi. Habár sokáig azt hitték, hogy az 1950 márciusában készített fotó egy spontán pillanatot ábrázol, a fotós beismerte, hogy fizetett modellekkel rendezte meg a jelenetet. De ez a kép erejéből semmit nem von le: egy önfeledt romantikus pillanatot láthatunk, amely a második világháborút követő szabadságot szimbolizálja.
Csók – Roy Lichtenstein
A pop art művészetre jellemző képregényszerű stílus világszerte népszerűvé tette az irányzat képviselőit. A legtöbben valószínűleg már biztosan hallották Andy Warhol nevét, de Roy Lichtenstein is nagy hírnévre tett szert az ötvenes években. 1966-ban ő volt az első amerikai művész, aki kiállított a londoni Tate Gallery-ben. Leghíresebb alkotása, a Csók-képsorozat, ezek közül is kiemelkedik a Csók III. című darab. Külön érdekesség, hogy megoszló vélemények születtek azzal kapcsolatban, a nőalak szemében örömkönnyeket láthatunk, vagy egy szívszorító szakítás utolsó búcsúcsókját ábrázolja a művész.
A csók – Auguste Rodin
Rodin három grandiózus szobrot készített a házasságtörő Paolo Malatesta és Francesca da Rimini szerelméről, akiket Dante Infernojából ismerhetünk. Rodin a szobrot eredetileg A pokol kapuja című szoborcsoportba szánta, de a francia művész végül meggondolta magát, és egy különálló remekmű lett belőle. A csókolózó szerelmeseket ábrázoló alkotás később a szexualitás és a szerelem egyik ikonikus jelképévé vált.
A születésnap – Marc Chagall
Az orosz művész legismertebb alkotásán saját magát és első feleségét, Bellát ábrázolja, amint transzcendentális, vagyis természetfeletti szerelemmel lebegnek a térben. A Születésnapot Chagall 1915-ben festette – néhány héttel azelőtt, hogy Bellával összeházasodtak – és a saját születésnapját örökítette meg. A festő célja az volt, hogy szeretet és önfeledt boldogság sugározzon a képről, amit sikerült is remekül megvalósítania.
Szerelmesek – René Magritte
A szürrealista művész Szerelmesek című alkotásának két fő verziója létezik. Az ismertebb egy szerelmespárt ábrázol, amint egy lepel áll a csókjuk útjába. A festmény legkidolgozottabb része a drapéria, vagyis éppen az a részlet, amely a legnagyobb értetlenséget okozza a nézőben. Néhányan azt gondolják, hogy a belga festő anyja halálára (is) utal a szerelmesek feje köré csavart textíliával. De a legismertebb magyarázat az, hogy Magritte azért nem ábrázolta az arcukat, hogy ezzel is alátámaszthassa a mondást, miszerint a szerelem vak.
Csók – Erwin Wurm
Az osztrák származású kortárs szobrász művei humorral vezetnek be minket a formalizmus világába. Wurm elsődleges célja, hogy az absztrakt művészet szórakoztassa az embereket. Arról egyelőre még mindig nincs információ, hogy Wurm egymásba fonódó virslipárja inspirálta-e Seth Rogan Virsli parti című animációs filmjét, de az biztos, hogy a Csók megdöbbenést vált ki a nézőből, és mosolyt csal az arcára.
Az első csók / Ámor és Psziché csecsemőként – William-Adolphe Bouguereau
A 19. századi francia művész egyik ismérve, hogy a klasszikus témákat modern megvilágításba helyezi. Az első csók című olajfestményével Cupido és Psziché mitológiai történetét dolgozta át, és gyerekként ábrázolja a szerelmeseket, akik az ártatlanságot, a tisztaságot jelképezik.
Csókolózó rendőrök – Banksy
A titokzatos brit alkotó a kortárs művészet egyik legismertebb alakja, a street art jeles képviselője. Banksy 2005-ben egy brightoni kocsma falára festette fel a Kissing Coppers című graffitit, amelyet egy vászonra rögzítve árvereztek el. Az utcai művészet egyik legpimaszabb alkotása 575 ezer dollárért kelt el egy amerikai aukción.
A csók – Edvard Munch
Munch nevéről a legtöbb embernek azonnal a Sikoly című alkotás jut az eszébe, és a festményre jellemző titokzatos légkör az expresszionista művész többi remekművén is érzékelhető. A csók nevet viselő képen szerelmeseket jelenít meg a vásznon, az összeboruló pár pedig a nő és a férfi közös egységét jelképezi. A norvég alkotó a szereplők arcát egyesíti, amely az egymás iránt érzett szeretetről és szolidaritásról tanúskodik.
Alakok a parton – Pablo Picasso
A 20. század népszerű avantgárd festőjének kevésbé ismert alkotásán két nyakigláb alakot láthatunk, amint a tengerpart homokdűnéi között csókolóznak. Picasso a francia Riviérán található nyaralójában készítette el a képet, amelyet megtörtént események inspirálhattak. Valószínűleg Picasso és egy 19 éves modell szerepel rajta, aki állítólag szoros kapcsolatot ápolt az 50 éves, házasságban élő művésszel.
A csók – Constantin Brancusi
A francia-román származású szobrász számos vázlatot készített a csókolózó pár stilizált változatáról. A kubista művész a neolitikum (i.e. 10000 – i.e. 7000) művészetet idézi, és az érzékenységet, intimitást ragadja meg. A csókot a huszadik század első modern szobrai között tartják számon, és a korai kubista szobrászat egyik kiemelkedő alkotásának tartják.
Szerző: Simon Eszter
Forrás: The Culture Trip
Nyitókép: Leemage/Getty Images
