Bármilyen furcsa, a depresszió nem feltétlenül negatív dolgokhoz köthető. Tüneteit akkor is tapasztalhatjuk, ha a külvilág számára irigylésre méltónak, sikeresnek és boldognak tűnik az életünk.
A depresszió olyan, akár több hétig, hónapig is elhúzódó állapot, ami lehangoltsággal jár együtt. A depresszióval küzdő személyre a szomorúság, a kedvtelenség, a motiváció elvesztése és az önbizalomhiány is jellemző. Sokan életük egy rosszabb periódusában, egy tragikus esemény után szenvednek a tünetektől, de van, akinél tartósan fennáll vagy rendszeresen visszatérő ez az állapot. Bár sokszor „úri huncutságnak”, vagy figyelemfelkeltésnek tűnhet az érintett személy környezete számára,
nem szabad félvállról venni, mert a statisztikák szerint a depresszióban szenvedők közel 10%-a, az öngyilkosságot is megkísérli.
Örökletes tényezők, tehát hajlam is kiválthatja, de gyakori, hogy a kilátástalanság, a meg nem értettség, vagy különböző aggodalmak, szorongások, félelmek állnak a hátterében. Bár nagy általánosságban elmondható, hogy a depresszió valamilyen negatív érzéshez, vagy állapothoz kapcsolódik, akkor is felütheti a fejét, ha úgy tűnik, hogy minden a legnagyobb rendben van.
Lehet-e depressziós, akinek mindene megvan?
Annak a személynek, aki jó fizikai állapotban van, egészséges, elégedett a munkájával, munkahelyével, van otthona, van elég pénze önmaga, és a családja igényeire, támogató barátok veszik körül, van lehetősége kikapcsolódni, sportolni, szinte felfoghatatlan, hogy miért érzi magát néha szomorúnak, dühösnek, lehangoltnak vagy ingerlékenynek. Ennyi jó dolognak a birtokában ugyanis nemcsak belső, hanem egyfajta külső elvárás is, hogy neki egyszerűen „nem ér” depressziósnak lenni.
De a depresszió nem válogat, nem tesz különbséget, azokat a személyeket is érintheti, akiknek látszólag mindenük megvan, akik mindent elértek.
Gyerekkori trauma is kiválthatja
Amennyiben visszatekint a felmenőire, és a családban nem volt jellemző a depresszió, akkor valószínűleg nem a hajlam, hanem egy helyzet, vagy egy személy váltja ki a tartós szorongásérzetet. Ez lehet egy gyerekkori trauma, amiről az illető nem mert, vagy nem tudott senkinek sem beszélni, és bár éveken, évtizedeken át ez még csak halványan sem jött elő az emlékeiben, valami mégis kiváltja az ehhez kapcsolódó szorongást a jelenben. Ráadásul az még pluszban növelheti a szorongás mértékét, hogy ezek a személyek pontosan tudják, hogy mások számára érthetetlen a viselkedésük, ez pedig bűntudathoz és frusztrációhoz is vezethet.
Egy új környezetbe való beilleszkedés, vagy egy új főnökhöz való alkalmazkodás is okozhat szorongásos tüneteket, ugyanis a megfelelési kényszer, vagy a tudat alatt jelen lévő félelem valaminek az elvesztésétől is kiválthatja. Gyakran előfordul az is, hogy valaki kifelé egy önbizalomtól duzzadó, határozott ember képét mutatja, de az első porszemnél, ami hibalehetőségként kerül a gépezetbe, összeomlik a magabiztossága.
A helyzetet a legjobban a „nem lehet egy könyvet sem megítélni a borítója alapján” elvvel lehet leírni, azaz olyan, mint amikor valaki teljesen mást sugall és mutat magáról a külvilágnak, mint ami az igazság. Az is hátráltatja a helyzet felismerését, hogy ezek az emberek keményen dolgoznak azon, hogy palástolják a szorongásukat, és azt a látszatot keltsék, hogy minden a legnagyobb rendben van.
A depresszió nem választás kérdése
A legfontosabb annak megértése, hogy a depresszió állapota senkinek sem jó. Emiatt bárki, aki küzd vele, az nem választja, hanem elszenvedi az ezzel járó kellemetlenségeket. A kutatók még manapság is folyamatosan figyelik és tanulják a depressziót kiváltó különféle mechanizmusokat.
A stressz is bűnös
Több tanulmány is kimutatta, hogy a stressz különösen megzavarhatja az agy kémiai hírvivőit, azokban a részekben, amelyek szabályozzák az érzelmeket és a hangulatot. Természetesen nem minden ember reagál ugyanúgy a stresszre, de attól, hogy valakin nem látszik egy-egy stresszes helyzet hatása, attól az még a szervezetben nyomot hagyhat.
A különböző stressz faktorok pedig össze is tudnak adódni, és ezekből is kialakulhat a depresszió. Ilyen lehet az alváshiány, egy eltitkolt betegség, vagy a céltudatosság, a motiváció teljes hiánya is.
Mit tehetsz, ha te is érintett vagy?
Ne szégyelld, ne próbáld becsapni a környezetedet, mert úgy biztos, hogy nem fognak tudni segíteni. Jó, ha tisztában vagy azzal, hogy nem vagy egyedül, sokan éreznek hasonlóképpen. Vedd fel a kapcsolatot egy – akár online – segítő csoporttal, mert sokkal könnyebben megértheted a dolgok hátterét, ha olyanok tapasztalatait is meghallgatod, akik már átestek ezen a problémán. Oszd meg a kétségeidet egy támogató családtaggal vagy baráttal, de ha idegen előtt jobban meg tudsz nyílni, akkor fordulj bátran szakemberhez. Engedd meg magadnak, hogy sebezhető legyél, akkor is, ha úgy érzed, hogy nem illik a magadról felépített imidzsbe.
Forrás: verywellmind.com
Nyitókép: undrey /GettyImages
Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk:
- 12 mondat, amivel sokat segíthetsz a barátodon, ha depresszióban szenved
- Aromaterápiával a depresszió ellen: ezeket az illatokat vesd be, ha úgy érzed nem vagy a legjobb passzban
- Apa is születik: a szülés utáni depresszió a férfiaknál sem ritka
