A vásárlások 40-80 százaléka impulzusköltés, azaz nem egy előre eltervezett befektetés, hanem pillanatnyi érzelem alapján történő pénzszórás. Ki a felelős? A reklámok, vagy esetleg mi magunk?
Rendszerint céltudatosan mész a bevásárlóközpontba, de haza már egy rakás (felesleges) dologgal érkezel, a havi büdzsé elszáll, és nem érted, hol siklott félre a dolog. Ismerős szituáció? Vajon mindezért a reklámok a felelősek, vagy vannak más pszichológiai kondíciók is, amik szerepet játszanak abban, hogy a pénz csak úgy ömlik ki a kezeid közül? Aggodalomra adhat okot, hogy a napi döntéseink 95 százalékát potenciálisan impulzív, tudattalan folyamatok határozzák meg, és a fogyasztók gyakran nem is ismerik azokat a társadalmi, pszichológiai hatásokat, amelyek hajlamossá teszik őket a felelőtlen túlköltekezésre. Ezért most bemutatunk hat tényezőt, ami pénzszórásra sarkallhat, és néhány tippet, hogy miként tudod ellensúlyozni őket:
Társadalmi nyomás
Az emberek általában nagyon érzékenyen reagálnak a társadalmi elvárásokra. Ezek egykor a közösséghez tartozást és ezáltal a túlélést biztosították. Az együttműködés, vagy a versenyszellem mélyen belénk van kódolva, ami vásárláskor arra ösztönöz bennünket, hogy másoknál többet költsünk. A versenyszellem feltüzelésére nagyszerű eszköz a hiányérzetkeltés és az időkorlát megszabása. Belegondoltál már abba, hogy vajon miért jelzik egyes online vásárlói felületeken, hogy hányan nézik ugyanazt a terméket, vagy, hogy mennyi maradt belőle raktáron? A hétvégék a legrosszabbak, amikor szinte minden fél áron megvásárolható, és azt gondoljuk, hogy mindent meg is kell vennünk. Tankönyvi példa erre a Black Friday, ami csordaszellemet erősítő pánikszerű, hisztériás vásárlást eredményez.
Megoldás: tájékozódj és légy tisztában a nyomásgyakorló módszerekkel, így minimálisra csökkentheted a hatását és nyugodtan végiggondolhatod, hogy szükséged van-e az adott dologra, vagy sem.
A pénz illúziója
Neha Narula egy TED videójában így fogalmazott: „Eredendően nincs értéke egy dollárnak. Csak azért lett, mert mi úgy döntünk, hogy legyen! (…) A pénz csak egy kollektív fikció.” Ez a fikció, pedig soha nem volt még olyan erős, mint napjainkban. A pénz létrejötte közrejátszott az emberi faj gyors fejlődésében, mivel lehetővé tette, hogy könnyen szállítható papírdarabokat, fémdarabokat cseréljünk az általunk kívánt dolgokra. A készpénz értéke ekkor még kézzelfogható és látható volt. Azonban a hitel- és bankkártyák, illetve újabban a mobiltelefonos fizetési lehetőségek megjelenése óta az ember képzeletébe helyeződött át a pénz. Veszélyes, hiszen tompítja a „fizetés fájdalmát”, mert a virtuális pénz átmenetileg elrejti vásárlásaid pénzügyi következményeit, ami könnyen túlköltekezéshez vezet anélkül, hogy nyomon tudnád követni hirtelen döntéseid pénzügyi vonzatát.
Megoldás: használj készpénzt, amikor csak tudsz, így növelheted a veszteség érzését az elköltött forintok után.
Döntési kimerültség
Kutatások bizonyítják, hogy az ember akaratereje véges, a raktárak a mindennapos döntéshozatallal hamar kiürülnek. A fáradtság miatt sokszor ösztönösen és hirtelen cselekszel, ami, mondanunk sem kell, a vásárlásnál nem éppen jó dolog.
Megoldás: indulj kora reggel bevásárolni, hogy felelősségteljes döntéseket hozhass, ráadásul így más stresszforrásokat is elkerülhetsz, mint amilyen például a nagy tömeg.
Mentalitás
A mentalitás hatással van a felfogóképességre, döntéshozatalra, aminek befolyásolásával könnyedén pénzköltésre lehet ösztönözni az embert. Ilyen például, amikor az egyik helyzetben használt gondolati folyamatot átvisszük és felhasználjuk egy másik szituációban is. Vagyis a pozitív gondolkodás hajlandóvá tesz, hogy egy kapcsolódó szituációhoz is pozitív módon állj hozzá. Ha például valakit jó érzéssel tölt el a jótékonyság, majd néhány perc múlva meglát egy mosószer reklámot, nagyobb valószínűséggel fogja legközelebb azt a terméket választani a vásárlás során, mert átviszi a korábbi pozitív attitűdöt egy teljesen más élethelyzetre is.
Megoldás: válaszd le az érzelmeid különböző helyzetek szerint, és nagyon boldogan, vagy épp ellenkezőleg, depresszív állapotban soha ne menj meggondolatlanul vásárolni. Indulás előtt fektess le néhány szabályt. Ha például a kívánt termék egy bizonyos ár alatt van, akkor megveszed, de ha többet kell érte fizetni, akkor már nem, kicselezve ezzel a „mindegy mi történik, akkor is vásárolni fogok” mentalitást.
Összehasonlítgatás
A vásárlás alapvetően három lépésből áll:
1. Szeretnék vásárolni valamit?
2. Melyik a kiválasztottak közül a legjobb?
3. Hogyan fogom megvenni?
Ha azzal szembesülünk, hogy két termék között kell választani, akkor sok esetben kimarad az első kérdés és nagy valószínűséggel vesz valamit az ember.
Megoldás: mindig mérlegeld, valóban szükséged van-e az adott dologra, vagy csak jutalmazni szeretnéd magad a vásárlással.
A Holdudvar hatás
A Holdudvar hatás lényege, hogy valamiről előre feltételezed, hogy jobb, minőségibb, mert egy bizonyos márka terméke. Ilyenkor kész vagy akár többet is áldozni az adott dologra, mert előre biztos vagy a minőségében. Ne ítélj elhamarkodottan, lehet, hogy az olcsóbb termékek is épp úgy beválnak!
Megoldás: légy tisztában annak az árunak a valós értékével, amit meg szeretnél venni. Így hiába jön ki egy márkás termék, tudni fogod, hogy az alacsonyabb árkategóriában szereplők is beválnak.
Mindig maradj szkeptikus és nyugodt, ezzel javíthatod döntéshozatalod, ami végső soron nemcsak a társadalomnak, vagy a környezetednek, hanem a pénztárcádnak is jót fog tenni!
Nyitókép: Izabela Magier/Shutterstock
